A ’48-as szabadságharc egyik emlékhelye a debreceni Nagysándor-halom. Persze, ahogy az olvasó már gondolhatja is, az Alföld halmai közül az előbb említettet nem nevezhették mindig így. Igaza is van! 1849. augusztus 2-ig, amikor is Nagysándor József honvéd tábornok elfoglalta a földhalmot, hogy magaslatról tarthassa szemmel a debreceni csata eseményeit még Kokasló-halomnak emlegették a debreceniek.
A Kokasló-halom (Kakasló-halom)
Érdekesen hangzó nevének eredete nem ismert, azonban elképzelhető, hogy abból a képből ered elnevezése, ahogy a kakas jellemző tulajdonságával, – hogy a halom tetején kémleli a terepet – azonosították. Bárhogyan is keletkezett az elnevezés az Alföld ezen halma ma már a Nagysándor József tiszteletére és a debreceni csata emlékére a tábornok nevét viseli.
A csata 50. Évfordulója
A Nagysándor-halom a csata 50. Évfordulóján 1899. augusztus 2-án a névadó nevével ellátott obeliszkkel gazdagodott. Debrecenben az október 6-i ünnepségek rendszeresen ezen a helyszínen zajlanak. Noha a látkép már más, mégis különös érzés erről a halomról tekinteni a messzeségbe; arról a pontról, amelyről egykor Nagysándor József szemlélte történelmünk egyik jelentős pillanatát.
“E halomról vezényelte Nagysándor József honvéd tábornok
Az emléktábla sorai
1849. augusztus 2-án a szabadságért hősi elszántsággal küzdött
Honvéd csapatot a tízszerte nagyobb cári orosz haderővel szemben.
A csata elveszett, de hősi honvédaink emléke örökké élni fog.”
Az aradi vértanúk 17-en voltak
A vértanúk származása és magyarsága
Október 6.
170 éve végezték ki az aradi vértanúkat
