A XI. században Szent László királyunk által alapított Nagyvárad, melyet méltán nevezhetünk a Kőrös-parti Párizsnak évszázadokon át bizonyította kulturális és a török elleni védelmi szerepét is. A szintén Szent László által alapított püspökség kanonokja és káptalanja által jegyzett Váradi Regestrum az egyik legrégibb nyelvemlékünk, mely számos helynevet, személynevet és jogi ügyet hagyott ránk latin nyelven. A Festum Varadinum a nagyváradi magyarok évenkénti megrendezett kulturális rendezvénye.
Nagyváradi Székesegyház, Bazilika
Szent László szobor
“Szent László sírját nem lepheti be gyom” – áll egy 1923. július 13-i képeslapon, ahol még Nagyvárad főterén látható a szobor. Azon a bizonyos napon a román hatóságok elbontották a bronz szobrot, és helyébe I. Ferdinánd román király szobrát helyezték. Tóth István 1893. szeptember 10-én felavatott szobra így 1923-ban a Római katolikus székesegyház elé került.
László királyt 1077-ben koronázták meg, és uralkodására a szigor, igazságosság, és az erkölcsösség volt a jellemző. Megvédte az országot a betörő kunoktól, elkezdte a vármegyerendszer kiépítését és egyházi intézményeket hozott létre. További érdekesség, hogy nevéhez köthetők az első magyar szentté avatások. 1083-ban István király, Imre herceg, Gellért püspök, valamint András és Benedek remeték kerültek a szentek közé. 1085-ben fejezte be a földi életet, és 1192. június 27-én III. Celesztin pápa által ő is csatlakozhatott a szentek közé. 2017-et, mint a megkoronázásának 940., és a szentté avatásának 825. évfordulóját Szent László emlékévnek nyilvánította a Miniszterelnökség.
forrás: https://777blog.hu/2017/06/27/szent_laszlo_evfordulo_eletrajz/
Nagyvárad-Olaszi Református templom
A Nagyvárad-Olaszi református templom építését, és a reformátusok szabad vallásgyakorlását II. József türelmi rendelete tette lehetővé 1781. október 25-én. A rendelet szerint ahol minimum 100 nem katolikus család élt ott saját költségen gyülekezetet tarthattak fent és templomot is építhettek. Igaz, tornya és harangja nem lehetett, emellett a bejárata sem nyílhatott közútról.
Fel is építették templomukat a Kőrös partján a reformátusok 1784 és 1787 között klasszicizáló barokk stílusban Elder Jakab tervei szerint. Persze, ahogy fent már említésre került tornya nem lehetett. Annak építésére 1884-ben id. Rimanóczy Kálmánt bízták meg. Nagyharangját az első világháborúban elvitték, melyet azóta is szeretnének pótolni.
http://www.nagyvaradolaszi.ro/
Az Úr születésének 2000. és a magyar államalapítás 1000. évfordulójára állított emlékmű
“Az Úr születésének 2000., a magyar államalapítás 1000. évében állíttatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyvárad-Olaszi eklézsia.” Vörösmarty Mihály “Él NEMZET E HAZÁN” sorát is az emlékműre vésték a Szózatból, és a magyarság jelképei is, a Szent Korona, és a Jogar is megjelennek kifaragva.
Sándorffy József emlékkő
Sándorffy Józef
1765-1824
Egyháza patrónus presbitere
Bihar vármegye főorvosa
És táblabírája,
Az első orvosi szaklap
Elindítója.
Születésének 250. évfordulóján
Állította
Az olaszi presbitérium
Nagyvárad, 2015 április 19.
Hegyközújlakon született 1767. április 26-án. Iskoláit Nagyváradon, Debrecenben végezte, majd Bécsben orvosnak tanult. Praktizálása során Kazinczy Ferenc kezét is ő gyógyította meg. Széchényi Ferenc saját kézzel írt válaszlevelet kért tőle, mert azt szerette volna ha a részét képezi gyűjteményének a haza nagyjainak kézírásaiból. Megalapította az első magyar nyelvű orvosi folyóiratot Orvosi, és Gazdasági Tudósítások címmel. 1800-ban a szerkesztője volt Bécsben a Magyar Hírmondónak. 1804-ben Nagyváradra költözött, ahol Bihar vármegye főorvosaként dolgozott. Később táblabíró volt, Pap-özvegy intézetet, és a Gyámintézetet. Emellett színházi mecénásként a kultúrát is támogatta. Bécsből hozott nyomdai felszerelésekkel folytatta kiadói tevékenységét is. Tiszteletére utcát is elneveztek róla. Ma, ha Nagyvárad William Shakespeare utcáján sétáljunk, akkor tudjuk, hogy egykor ez a Sándorffy József utca volt.
Az 1793-ban Pántzél Dániel szerkesztésében megjelenő Újj Bétsi Múzsa az Újj esztendő ajándéka című versével indult.
“Ha a’ Nyelve nem virágzik, mit is ér úgy a’ Nemzet
Az Újj Bétsi Magyar Múzsa Első esztendeje 1793. – Sándorffi József: Újj esztendei ajándék (részlet)
A’ Nyelvünk nem virágzása, eddig is sok kárt nemzett.
A Nyelv virágzása már most az a’ leg drágább Vagyon,
Melyre minden Hazafinak törekedése vagyon.
Hazánk boldogulására bizony sokat is ér ez,
Az én szívem ugyan rajta telyes örömet érez.
Sőt minden jó igaz szívű Hazafiról azt vélem
Hogy Nyelve pallérozásánn eggyüt igyekszik vélem.
Hiszen ha nem vólna elég Magyar Szó, leljünk újjat,
Tsak hogy másokkal ne húzzunk vakmerőképpen Újjat
A’ mint már is óh fájdalom” már e’ szokása Hánynak
Hogy a ‘nyakunkba erővel, holmi vad szókat hánynak?
A’ miképpen hogy magábann szikrát nem ád az etzél:
Így újj szókat is formálni nem egy tagé az a’ tzél.
Lellj újj szót, szép dolog – tsak hogy helyes legyen értelme
‘s Olyan legyen melyet helybe hagyhat minden ért elme.
Ne tsinálj azok helyett mást, a’ mely szókkal már éltek
Az Eleink, kik előttink sok esztendőkkel éltek.”
Lorántffy Zsuzsanna szobor
A nemesi származású Lorántffy Zsuzsanna 1600 körül született Ónodon. Édesapja az ónodi várkapitány Lorántffy Mihály, édesanyja révén rokonságban állt a Dobó családdal. Férje a fejedelem I. Rákóczi György és dédunokája II. Rákóczi Ferenc fejedelem.
Fekete Sas palota és szálló
1714-ben felépült a Sas fogadó. Ez a földszintes épület adott otthont a városházának is. A XVIII-XIX. századokban emelettel bővült, és átalakították . 1861-ben a Városháza Olasziba költözött, majd 1903-ban kiírt egy tervpályázatot a Sas szálló átépítésére. A kiírást Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el és vele együtt az 1600 koronás fődíjat a “Pezsgő” jeligéjű tervvel. Az ólomüveges passzázsos szecessziós stílusú épületnek több tervváltozata is készült. Működött benne bank, mozi, de még a Bonbonierre Kabaré is. A Fekete Sas szálló tervrajza megtekinthetőek a Ki tervezte? oldalon.
forrás: http://www.kitervezte.hu/epuletek/vendeglatas/fekete-sas-palota-es-szallo-nagyvarad
“A Fekete Sas, amelynek első emeleti nagytermében egy-egy Ady-matinét is rendeztek, ma már nem szálloda. A nagy étterem helyét üzletek foglalták el. de az egész épület ma is a századforduló építészeti ízlését hirdeti. A Fekete Sas a maga idejében komoly szálloda volt. Tulajdonképpen anélkül, hogy valaki elhagyta volna az épületet, fedett üvegfolyosóin mindent megtalálhatott a beszálló vendég a szabótól a cipészig, az ékszerésztől a virágüzletig s az ajándéktárgybolttól a cukorkaboltig. Voltaképpen elélhetett itt valaki hetekig anélkül, hogy kitegye a lábát az utcára. Egyszer egy nyugat-európai fővárosban véletlenül betévedtem egy Hilton Hotelbe. Ott dicsekedett valaki a belső komforttal. Dehát a Fekete Sasban a századfordulón mindezt már feltalálták.”
Kelet-Magyarország – Boros Béla Ady nyomában (1.) Nagyvárad 1973. február 20.
Nagyvárad Városháza
Egy a városházák közötti versenyben minden bizonnyal előkelő helyen végezne a nagyváradi. Helyezéséhez nem csak a gyönyörű eklektikus külseje segíti, hanem a helyszín is; baloldalán a Kőrös folyik, szemben vele a Szent László római katolikus templom és a téren még olyan épület remekeket láthatunk, mint a Görögkatolikus püspöki palota, a Fekete Sas palota, vagy a Holdas templom.
Az 1742 környékén Csáky Miklós püspök által építtetett palota állt 1901-ig a városháza helyén. Majd működött benne katolikus főgimnázium, a váradi akadémiának és gimnáziumnak, az Állami főreáliskolának, végül a törvényszéknek. A Városi Tanács 1895-ben elhatározta, hogy a palota helyére egy új városházát építtet. A következő évben ki is írták a pályázatot, és az első helyezettek egyszerre hárman lettek. A három tervet pedig az ifjabb Rimanóczy Kálmánnak kellett összedolgoznia, mint a három győztes egyikének. Ő vezette a kivitelezést is, és a Városházát 1904. január 10-én ünnepélyes keretek között adták át.
forrás: http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=254
Római katolikus püspöki palota
Forrás: Média Klikk – Katolikus Krónika 2019. július 28-i adás
Görögkatolikus püspöki palota
A vasútállomás épülete
A Petőfi Sándor szobor
Farkas József alkotása eredetileg a Bunyitai ligetben volt felavatva 1962-ben. Onnan került át a Petőfi parkba, és avatták fel újra 1991. március 15-én.
forrás: https://www.kozterkep.hu/12025/petofi-sandor#
Nagyváradi vár
Ahogy a váradi kirándulásunk során a várat kerestük egy iskolás kislányt kértünk meg segítsen minket megtalálni a célunkat. Láthatóan nagyon örült a kislány, hogy magyar nyelven kértünk tőle útbaigazítást. Mosolyogva mutatta az irányt és mondta, hogy a villamos síneket kövessük, amíg nem érünk egy hatalmas ortodox templomig, ugyanis mögötte sorakoznak a beton házak, melyeket a vár elé húztak fel, hogy azt kitakarják.
I. László király által alapított váradi monostor már fallal meg volt erősítve, és innen indult a több évszázados története a keresztény Európa egyik legfontosabb védelmi pontjának a váradi várnak. A tatárjárás idején Rogerius (1200-1266) olasz szerzetes így számol be:
„A tatárok erdőkön, berkeken, sziklákon és meredek szakadékokon keresztül, váratlanul megérkeztek Nagyvárad városa alá. És mivel a város igen híres volt Magyarországban, mindenfelől sok nemes és asszony, mind úriasszonyok, mind parasztasszonyok odagyülekeztek. És bár a püspök (Benedek) egynémely kanonokokkal együtt eltávozott, én mégis ott voltam a visszamaradókkal. És a várat, amelyik az egyik oldalon le volt rombolva, széles fallal kijavíttattuk…”
forrás: http://oradea.travel/hu/?p=5071 (már nem él az oldal)
1342-1370 között megépült az erődítmény közepén a gótikus stílusú székesegyház. Ezt láthatjuk is korabeli rajzokon, rézmetszeteken is. Kolozsvári Márton és testvére György által elkészített három szobrot a székesegyház előtt állították fel. Megformázták Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót. 1390. május 30-án a Kolozsvári testvérek Zudar János váradi püspök kérésére elkésztették Szent László aranyozott lovasszobrát is az előző három szobor mellé. Sajnos a szobrokat a törökök beolvasztották ágyúöntéshez az 1660-as ostrom során.
Az eredeti ovális alaprajzú egy méter vastag falú várat a kor hadászatának megfelelően modernizálni kellett, és az átépítésre az olasz Giovan-Andrea Gromo hadmérnök volt felkérve. 1569-1598 között felépült az öt olaszbástyás sáncokkal körülvett védőfal, majd 1618-1648 között pedig a székesegyház helyére felépült az ötszög alaprajzú várkastély. I. Rákóczi György uralkodása alatt kimélyítették és kiszélesítették az árkot. Evlia Cselebi török világutazó és történetíró a következő képen számol be:
“A várárok szélessége százhúsz lépés, a mélysége olyan, mint a tengeré és a Sesbes-Körös folyó vizével van tele. Negyvenhét rőf mélységű levén, még egy gályahajó is eljárhat benne. A vár kerülete a falon körűimen ve, 2500 lépés, összesen öt nagy bástyája van, melyek mindegyikében báljemez ágyúk vannak vörös pokróczokkal letakarva. Itt nem lehet egyik bástyáról a másikra átmenni, mint egyéb várakban. Itt minden
Evlia Cselebi Magyarországi utazásai 1664-1666.
bástyának külön kapuja, külön kapitánya s külön őrei vannak. Minden bástya háromszögletű lévén, minden szögleten egy-egy téglakupolájú őrház van. Minden bástyának az árok vizére néző három báljemez sajka-ágyúja van. A vár fala negyven építészeti rőf magas és tíz rőf széles, erős téglaépítkezésű fal, a mely fölött Demavend hegye gyanánt földhányás van. Keletre néző bástyáinak alapjától fölfelé a vár fala feléig a várat körülfogó mesterséges öv van, mely köröskörül szépen kifaragott kövekből készült. A várnak a nyugoti részén csak egy kapuja van, de ez háromszoros, erős, magas vaskapu. A kapu fölé a művész márványból faragott igen művészies alakokat helyezett el, melyek most is ott vannak. Ez alakok mellett dobok, trombiták és más különféle hadiszerek rajzai
láthatók kőből kivésve.
E kapu belső oldalán balfelől egy torony fölött az óratorony van, melynek harangja egy konaknyira is elhallatszik. E várban tíz bolt, két fürdő, százötven alacsony kőépületű, deszkatetejű katonaszoba van. Három helyen szárazmalom, a janicsár aga tornya előtt pedig egy pokolmélységű börtön van. Néhány helyen kisebb térség is látható.
A török seregek többször is ostrom alá vették a várat, ezek közül a legjelentősebb az 1660-as volt. Több változat is ismert, de tragikus kimenetelű volt egy nő árulása a töröknek, aki ismerte a vizesárkot, és elárulta hol lehet leereszteni. A feljegyzések abban különböznek, hogy a saját, vagy a gyermeke szabadságáért cserébe követte el az árulást.
A seregét vesztett II. Rákóczi György Erdélybe visszatérve hűbérura, a török szultán trónfosztó határozatával találta magát szembe. A fejedelem megkísérelte az ellenállást, s azt remélte, hogy népe és a bécsi udvar is segíti majd a porta elleni viselt harcát. A Habsburg császár azonban kárörömmel szemlélte ellenlábasának, a nemzeti királyság megalapításán fáradozó párt trónjelöltjének bukását. Rákóczi a gyalui csatában kapott sebeibe belehalt. Röviddel ezután a török kézrekerítette Erdély nyugati kapujának végvárát Nagyváradot (Oradea Mare). Harcedzett őrség híján, a nagyrészt polgárokból álló védők tartották egy ideig, de mivel a császári segítség elmaradt , a várat feladták Köprili Mohamed nagyvezérnek. Az ostromról készült rézmetszetünk egy I. Lipót uralmát dicsőítő munka illusztrációja. A három vastag kötetet a kor politikai szereplőinek arcképei és a császár háborúinak csatajelenetei díszítik. Az ábrázolt esemény hazánkban óriási felháborodást keltett. A Bécsben letelepedett németalföldi rézmetsző rajzán elsősorban a hatalmas török sereg tűnik fel a nagyvonalúan megrajzolt vár és város mellett. A kép a kísérő szöveghez igazodik, mely szerint a várat körülkerítő hatalmas ellenséges tábor miatt nem tudtak segítséget nyújtani a védőknek. Az olaszbástyás vár ábrázolása a XVI. századi vedutákra megy vissza. Az erősség közepén látható kéttornyú templom a híres váradi székesegyház, I. László királyunk és Zsigmond császár temetkezési helye. Az esemény iránti érdeklődésre és a felháborodott, de egyben félelemmel is teljes hazai hangulat visszhangjára mutat, hogy közölt metszetünkön kívül több rajz ismeretes erről az eseményről.
Magyarország történetének képeskönyve 896-1849
Osztrák seregek 1692. május 28-án magukat feladásra kényszerítették a török védőket, így a város a várral együtt felszabadult. 1848. március 21-ről 22-re virradóra kokárdákat tűztek ki jelezve ezzel, hogy a várban teljesítő Gläser tábornok a helyőrség parancsnoka a forradalom oldalára állt. Év végén, ahogy az országgyűlés Pestről Debrecenbe költözött a Nagyváradi vár fontos stratégiai központtá vált. Az erődítménybe költöztek a puska, szurony és a kardkésztő műhelyek, emellett nagy mennyiségű puskaport halmoztak föl. A műhelyekben naponta 250 000 töltényt késztettek. A két világháború között csendőriskola működött benne.
Nagyvárad szülötte Nagysándor József
forrás: http://1848.vfmk.hu/arckepek.html
1804. október 17-én született Nagyvárad egyik nemesi, ámbár vagyontalan családjában. Tizenöt évesen hadapródként kezdte katonai pályáját az osztrák császári hadseregben. Előbb tüzér-, aztán huszáralakulatoknál teljesített szolgálatot. Betegség miatt kapitányként 1847-ben nyugállományba vonult. Zsombolyán élt, ahol a forradalom híre elérte. A Haza hívószavára rögtön jelentkezett a nemzetőrségbe, ahol őrnagyi rangot kapott. Kiss Ernővel és Damjanich Jánossal visszaverték a délről betörő szerbeket. Miután a nádor Pest megyei lovas nemzetőrség hadnagyává és parancsnokává léptették elő betegsége miatt visszaköltözött a Bánságba. Nagykikindán az ottani nemzetőrséget szervezte, ám a betörő szerbeket ott már nem tudta megállítani. Szolnokról a magyar dragonyosokkal kiverték a császári erőket. Buda visszafoglalásakor elsőként tört be a várba. 1949. augusztus 2-án Debrecen közelében megütközött Paszkievics seregével, de a túlerő miatt nem volt sikeres a harc. Az ütközet emlékére a Kokasló-halmot, melyről Nagysándor a harcot irányította Nagysándor-halomnak nevezik. Mint ismert a szabadságharcot csak orosz segítséggel tudták leverni. A magyar honvédsereg 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Világosnál. A gyulai fogság után Aradra szállították a honvédtiszteket, és a börtön udvarán 1849. október 6-án végrehajtották a kivégzéseket. A hóhér ötödikként szólította a tábornokot a bitófához, aki Karl Ernst hadbírónak a következőket mondta: “Hodie mihi, cras tibi” – ma nekem, holnap neked. S mikor már a kötél a nyakán volt elkiáltotta magát: “Éljen a Haza!”. Szülővárosában utcát neveztek el róla és a szülőházát emléktáblával jelölték meg.
forrás: http://www.budaihonvedek.hu/nagysandor-jozsef-tabornok/
Arad, oktober 6-kan 849.
Nagysándor József búcsúlevele nagybátyjához Nagysándor Imréhez a kalocsai érseki orvoshoz
Tisztelt kedves jó Bátyám!
Mit a sors reám mért – nehány óra múlva tűrni fogom – de nyugott lelkiösmérettel s tiszta öntudattal – tsókolom kedves Bátyámnak atyai – kedves jó nénémnek anyai kezeit – köszöntöm tsókolom Emmit, Ninát – Kováts Rózát, Szabó Gyurit gyerekeivel együtt s Csernust – Isten áldása mindnyájokra – kivánja lelkeből
Tisztelt kedves Bátyámnak alázatos ötse Józsi
“De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Nagysándor József
Gerliczy-palota
Két Gerliczy-palotát, melyeknek ablakaik egymással néznek farkasszemet Nagyvárad Fő utcájának két oldalán (52. és 73. számon) Sztarill Ferenc nagyváradi építész tervezte. Építésük 1906-ra és 1908-ra tehetőek Gerliczy Félixné megrendelésére. Az általa épített Sztarill-palotának a földszintjén működött a híres EMKE, – Ady kedvenc kávéháza – ahol a költő először találkozott Lédával.
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!