Az 1775-ben Bek Pál által alapított első tanyából és az utána létrejöttekből született meg a mai Kálmánháza őse. Ekkor még Bogárházának nevezték, és egészen 1904-ig így hívták. De hogyan is lett Bogárházából Kálmánháza? Bek Páltól veje Degenfeld-Schomburg Gusztáv gróf örökölte az uradalmat, kinek a testvére gróf Degenfeld-Schomburg Ilona Tisza Kálmán felesége lett 1860. július 21-én. Ennek a házasságnak köszönhetően jutott hozzá a későbbi miniszterelnök Bogárfalvához, mely 1904-től nevét az 1902-ben elhunyt Tisza Kálmánról Kálmánházára változtatta meg.
Kálmánházi Evangélikus templom
„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10,39) – idézett Túróczi Zoltán megyéspüspök 1942. november 8-án a kálmánházi evangélikus templom felszentelésén. A felszentelésre az evangélikus hívek Nyíregyházáról is érkeztek a településre, többek között a polgármester Szohor Pál is. Az összegyűltek a püspököt az iskolába vonultak, ahol addig évtizedekig tartották az istentiszteleteket. Ezt követően az új templomhoz érkezett a tömeg, ahol Sándy Gyula tervező átadta az épület kulcsát a püspöknek.
Az oltár mögötti freskóit zalai Szalay Pál késztette, a szószék a diósgyőri vasgyári evangélikus egyházközség ajándéka, az oltárt Tomasovszky Mihály gazda, az oltár előtti szőnyeget Tomasovszky Mihályné, az oltárképet özvegy Hartos Lajosné, és az oltárterítőt Hartos Lajos adományozta az egyházközségnek.
forrás: https://www.evangelikus.hu/cimkek/kalmanhaza
Nyírvidék (Trianon 23) 1942. november 10.
Kálmánházi Istenszülő oltalma görögkatolikus templom
A kálmánházi görög és római katolikus hívek története évtizedekig közös úton haladtak az 1920-ban az uradalom magtárából kialakított közös templom használatával. Holott az önálló egyházközséget Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök már 1947-ben megalapította és 1958-ban telket is vásároltak saját templomuk felépítéséhez annak alapkövét csak 1985-ben tették le. A görögkatolikus templom Vincze István tervei alapján épült fel, és berendezését Bánhegyi Béla asztalosmester készítette el. Az ikonosztázion alapképeit alapképeit korábban késztette Petrasovszky Manó, Pásztor Miklós és Pikó László. Érdekesség, hogy a templomban látható a könnyező máriapócsi kegykép másolata, melyet Monostory Viktória készített el. A keresztre feszítés tűzzománca Kátai Ildikó munkája.
forrás: https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=69
Páduai Szent Antal Fatimai Szűz temploma
Ahogy már szó volt róla 1920-tól a görög és római katolikus hívek egy templomot használtak istentiszteleteik során. Ma már mindkét gyülekezetnek saját temploma van, azonban a hosszú kapcsolatot jól mutatja a közös templomkert, mely több közös emlékműnek ad helyet.
Kettős kereszt
Lourdes-i barlang
1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya.
forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-lourdes-i-jelenese-betegek-vilagnapja
A „Hölgy”, aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Március 2-án megbízta a kislányt, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadette-et a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”
Meggyalázott turul szobor
Egykor az emlékművön turul madár volt látható, azonban a kommunista rendszer eltávolította róla. Az emlékoszlop a római és a görögkatolikus templomok között található a közös templomkertben.
Kálmánháza görögkatolikus templomkertjének keresztje
“Kész az én szívem Istenem” – A keresztet a Szabó család állíttatta 1987-ben az Isten dicsőségére és az egyházközség alapítóinak és jótevőinek emlékére.
Kálmánháza II. világháborús hőseinek emlékműve
Ez a település is büszke a Haza, és a község Hőseire is. Emlékművét nem csak rendben tartja a két templom kertjében, de minden évben megemlékezéseket is tartanak a világháborúkban elesettek emlékére. Az 1943. január 12-i doni áttörés emlékére tartott 2020-as visszaemlékezést a Hősi halált haltak a Hazájukért című beszámolóban olvashatod el.
Régi városháza
Régi tűzoltókocsi
Kút
Betlehem Kálmánháza szívében
Karácsonykor kicsit minden ember átszellemül, fogékonyabb lesz a jóra, és átjárja a szeretet. Mint minket embereket Kálmánházát is áthatotta az ünnep. 2019 decemberében ez a Betlehem fogadta a járókelőket a polgármesteri hivatal előtt.
Volt egykoron ereklyés országzászlója is Kálmánházának
1935. augusztus 20-án avatták fel Kállay Miklósné zászlóanya jelenlétében a a Trencsényi József és családja adományából a helybeli Hogyan Mihály szobrász által és Bereck Károly szobrász irányításával készült alkotást a Hősök emlékművével egybe.
“A talapzatból mintegy 4.30 méteres szerkezeti oszlop emelkedik ki impozánsan. A művészi kidolgozású oszlop négy sarkán egy-egy szobor áll és pedig egy-egy sarkán az 1914-18. éveket szimbolizáló, a magyar földért fegyvert fogni kész magyar huszár és honvéd, másik két sarkán pedig az ezeréves Magyarország megalapozóinak, Árpád vezérnek és Szent István királynak művészi ihletettségű, kifejezésteljes szobra áll.
Nyírvidék (Trianon 16) 1935. július hó 7 – Országzászlót állít Kálmánházának a szülőföld iránti szeretet
A szerkezeti oszlop tetején hatalmas, a hazaszeretet izzó tűzét ábrázoló égő kandeláberből emelkedik ki a nemzeti trikolórt tartó rúd.”
“Az országzászló az a szimbólum, amely alá mindenkinek meg fontoltan sorakozni kell’ mert ez a zászló Nagymagyarországot jelenti. Nagymagyarország visszaállítása ma már nemcsak irredentizmus, hanem
Nyírvidék (Trianon 16) 1935. július hó 7 – Országzászlót állít Kálmánházának a szülőföld iránti szeretet
kenyérkérdés is. Az országzászló reménysugarat, biztatást jelent. Ez a nép meg fogja érni még a másik ezeresztendőt is, ezt hirdeti, ezt mondja az országzászló. Ezt az emlékművet egy kis magyar közösség teremtette meg és aki ezt a szimbólumot teremtette, a magyar családnak olyan tagja, aki a rendre van hivatva vigyázni. Egy magyar csendőr teremtő ereje hozta létre ezt az emlékművet, — mondja emelt hangon a szónok és a Magyar Hiszekegy sorainak fogadalomszerű szavaival zárja mély hatást keltő szavait.”
Az ereklyés országzászló az országzászlók azon része, melyek belsejében a történelmi Magyarországról hozott földet helyeztek el. Erről a szokásról tudósított a Nyírvidék is.
“Kedves, megható kép. A jövő bontakozik ki előttünk. Pöttömnyi cserkész. Kovács Sanyi, a Kovács István cserkészcsapat tagja, a legkisebb nyíregyházi cserkész áll a szobor talapzatánál. Kicsiny kezével áldott rögöket szorít kicsiny szívéhez. A trianoni határról, a Ronyva partjáról hozta. Imaszerű beszéd kíséretében szórja az emlékmű lábaihoz, mintegy áldozatként az elesett hősök iránti tiszteletből.”
Nyírvidék (Trianon 16) 1935. július hó 7 – Országzászlót állít Kálmánházának a szülőföld iránti szeretet
A költő, Rákos Sándor
1921. november 25-én született Kálmánházán a költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, aki alapítója volt 1998. június 2-án a Digitális Irodalmi Akadémiának, melynek célkitűzése, hogy hozzájáruljon a magyar szépírók méltó körülményeinek biztosításához, és műveik elérhetővé tételét az interneten. Rákos Sándornak köszönhetjük többek között a Gilgames-eposzok (1960) és az Agyagtáblák üzenetét (1963) magyar nyelvű fordításait német nyelvről.
Rákos Sándor - Tündér lakik Tündér lakik ebben a fában, a gyökerében, a sudarában, lombjában s leveleiben – tündér vagy szelíd erdei isten. Ezért oly jó ülni alatta, várni, hogy arcom megsimogassa, hogy súgjon verset, mert az bizony rám fér. De legjobban szeretem csak magáért.
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!