Fót

Fót már a bronzkorban is lakott település volt. Számos feltárt sír, és edénymaradvány utal a szkíták jelenlétére a III.-IV. század idején.

“A honfoglalás idején Árpád törzse, a Megyer törzs telepedett le Fót környékén. Anonymus krónikája szerint a honfoglaló őseink erre vonultak a megyeri révhez, ugyanis „átkelének a Dunán és a révet, hol az átkelést tették, Moger révnek nevezték, mivel a hét fejedelmi személy, kiket hetumogereknek neveztek, ott hajózott át a Dunán”.”

Írja Fót város honlapja

Nevének eredetéről két monda is van. 1074-ben Géza és László herceg a mogyoródi csatában legyőzte Salamont. László herceg “bársony fótot” tettetett elszakadt nadrágjára. A másik szerint A Somlyó hegyről letekintve a falura kérdezte: mi ez a folt?

Károlyi kastély

A birtok Galánthai gróf Fekete János császári és királyi kamarás, vezérőrnagy és költő tulajdonában volt. Fótot szellemi központtá téve a gróf irodalmi kört hozott létre, valamint templomot építtetett.

Galánthai gróf Fekete János, mint költő felvette ismeretlenként a kapcsolatot Voltaire-rel, hogy mondjon véleményt verseiről. Levelezésükből 7-7 darab ismert. Fekete gyakran küldött a verseivel együtt jó Tokaji bort is a franciának.

“Fekete 1767-ben mint ismeretlen, «L’inconnu», fordul Voltairehez, kiben a század egyik halhatatlan emberét tiszteli, kit az egész világ bámul s kin nem fog az irigység, mely ellene fenekedik. Áldja sorsát, midőn legelőször olvasta, de legforróbb vágya, hogy őt láthassa és szemtől-szembe csodálhassa. Egyúttal verseket küld neki s kéri, hogy mondjon róluk őszinte ítéletet. Mindenesetre vakmerőség, hogy egy szkitha a franczia költők királyához fordul, hogy huszonhat éves korában idegen nyelven szerzett verseit bemutassa annak, a ki húsz éves korában írta Oedypejét! De hiába, oly országban él, hol a verselés nevetséges foglalkozás, hol a költőt nem becsülik s ezért igaz ítéletet kér, melyet az önszeretet egymaga mint veszélyes tanácsadó, ki nem ejthet, mely kigyógyítja a rímelés vétkéből. S e miatt Voltaire ne fogadja a szerelmi verseket és a prózában írt essayket udvariasan, hanem szigorúan és igazságosan. Jóllehet Voltaire a fiatal tehetségek pártfogója, mégis ki fogja őt ábrándítani merész vágyaiból.”

Morvay Győző: Galánthai gróf Fekete János. Budapest, 1902.

Katonai kiadásai révén a növekedő adósság miatt a fóti kúriájától kénytelen volt megválni. Csekonics József ezredeshez kerül, majd Károlyi József özvegye vásárolta meg 700.000 forintért. Fót szellemi jelentőségét tovább növelte fia Károlyi István, aki a reformkor nagyjaival ápolt barátságot, és kastélya találkahelynek szolgált számukra.

Létrehozta a 17. Károlyi huszárezredet, mely a 48-as szabadságharcban az ország függetlenségéért harcolt. A forradalom leverése után Károlyi majdnem az aradiak sorsára jutott, csupán csak egy igen borsos váltságdíj mentette meg. A Magyar Tudományos Akadémia, és a Szent László társaság főtámogatója. Birtokának egy részének a felosztásával Újpest megalapítója lett. Iskolát is hozott létre.

1830-ban tovább bővítette, majd pedig Ybl Miklós által nyerte el 1840-ben a mai klasszicista formáját a kastély.

Szeplőtlen fogantatás római katolikus templom

1855-re készült el a gróf Károlyi István által Ybl Miklós tervei alapján építtetett templom, és családi temetkezési hely. Fő-, és altemplomból áll, ahol a Károlyiak nyugszanak. Védőszentnek Szent Istvánt választották, kinek szobrot is állítottak Szent László királyéval együtt a bejárat fölött. A homlokzaton Szűz Mária három méteres szobra áll. Az egyik mellékoltár képen Szent Franciska látható, amint a szegényeknek adományt oszt. Úgy tartják, hogy Karl Blaas festményén a károlyiak lettek megörökítve. Az orgonán maga Liszt Ferenc is játszott. A templom legnagyobb kincse Szent Lucentius vértanú ereklyéje.

Lucentius a thébai légió katonájaként tagadta meg a keresztények ellen felbujtott Diocletianus császár rendeletét, és Maxentius parancsnok parancsát, hogy áldozatot mutassanak be, és tegyenek hűségesküt. A császár ez után mindnyájukat megölettette. Károlyi István jó kapcsolatot ápolt IX. Piusz pápával, aki elküldte neki a szentté avatott Lucentius maradványait. A második világháború során csontjait szétdobálták, de napjainkban a fóti Németh Kálmán fafaragó mester által készített ember alakú koporsóban pihen.

 

Első világháborús emlékmű

A katona jobb kezében földre engedett zászlót tart, mögötte ágyúkerék látható. A talapzaton az elesett katonahősök neveit olvashatjuk. A talapzat elülső felén pedig az “Emeltette Fót község a hazáért hősi halált halt fiai emlékére 1814-1818 “Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” felirat. Előtte pedig vaskoszorú jeleníti meg  a magyar sorsot.

Közeli településekért, látogasd meg a Térképet!