A régiót ismerve sejthetjük, hogy Visk is régóta lakott terület. Régészeti leletekből tudjuk, hogy már az ős-kőkorszakban is lakott vidék volt. Ottokár cseh királlyal való ütközet után 1271-ben, melyben a Hont-Pázmány nemzettségbe tartozó 3 testvér harcolt – kiknek apjuk Markhaleus – Mikov, Chepan és Echelleus aki életét is vesztette, V. Istvántól jutalmul megkapták a fent említett területet, mint addigi királyi birtokot. A vár általuk épült, melyet III. András meg is említ 1300-ban. Koronavárosi rangja következtében hamar kiemelkedő szerep jutott a városnak.
1657-ben II. Rákóczi György Visk templomában vett részt az istentiszteleten, és innen indította seregét Lengyelország ellen. A hadviselés azonban sikertelen volt, magyar vereséggel végződött. A lengyel hadak válaszul Georg Lubomirsky főmarsall vezényletével rátörtek a vidékre, s felperzselték az útjukba eső falvakat, városokat.
A Rákóczi-szabadságharcból is kivették a részüket az itt élők. 42 fő csatlakozott a fejedelemhez. Az 1848-as szabadságharc során sem viselkedtek gyáván, többen Kossuth oldalán léptek harcba. Sajnos a hősies vállalásaik révén sem sikerült sorsukat az őket megillető irányba terelni. Az első világháború újból veszteségeket hozott a viskieknek. A harctéri emberáldozat után a lakosoknak a benyomuló románok fosztogatásaival, és a megtorlással kellett szembenézniük. Ezt követően a csehek szállták meg a települést 1919-ben, majd a besorozásuk elleni tiltakozás miatt az éppen úgy a megtorlás jutott ki számukra. 1938-ban ismét megtagadták a hadba állást, és a kitartásuk egy rövid időre meghozta a gyümölcsét. 1939 március 15-én a magyar hadsereg felszabadítja a várost. 1944-ben a szovjetek szállják meg, mely egy újabb nehéz időszak eljövetelét hozta el…
Református templom
A templom körül Balázs István fafaragó kopjafáival, mint momentókként találkozhat az arra járó. Olyan eseményeknek, személyeknek állított emléket, mint a viski református lelkészek, II. Rákóczi György, vagy a sztálini lágerek magyar áldozatai.
A cseh uralom alatt a templom mennyezetén található címert kényszerből kékre festették. Hogy a magyar címer újra az épület dísze lehet azt szintén Balázs István keze munkájának köszönhetjük.
Kölcsey Ferenc középiskola
Tájház
Így gondolta ezt az a tizennégy viski pedagógus család, aki elhatározta, hogy saját, és a helyi közösség boldogulása érdekében falusi turizmussal aknázza ki településük természeti, történelmi, kulturális vonzerejét. Hosszú évek kemény munkája meghozta gyümölcsét. Mára már gyönyörűen berendezett tájházzal büszkélkedhetnek, melynek kiállított darabjait a lakosok adták össze. A bútorokat, berendezési tárgyakat saját maguk restaurálták. A kis parasztház nem a “Mindent a szemnek semmit a kéznek! mondás alapján működik. Itt pezsgő élet folyik. A kapun belépő vendég láthatja, amint a konyhában sütnek-főznek, kukorica csuhéból babák, játékok, használati tárgyak készülnek, s ha kívánja akár megpróbálkozhat a régi kézműves technikák elsajátításával is.
Annak, aki ide látogat szeretetteljes fogadtatásban és sok élményben lesz része.
Tisza-híd
