Magyarságunk hungarikumunk

Varjúlapos

“A varjúlaposi majorság az 1920-as években a Dessewffy család egyik legnagyobb gazdasági központja volt. Része annak a hitbizománynak, amelyet 1867-ben 40 ezer kh-on Dessewffy Kálmán gróf alapított. A gazdaságot irányító Dessewffy Aurél gróf 24 évre bérbe adta Engel Lipót nagybérlőnek a majorságot és a hozzá tartozó birtokrészt. A hitbizományi központ korszerűen felszerelt és vezetett birtoknak számított, amely saját malommal, olajütővel, darálóval, vasöntödével és egyéb gazdasági építményekkel rendelkezett.”

Varjúlaposi emlékhely

“A gyűjtőtáborok története az első bécsi döntés után kezdődött. A tábor első lakói Erdélyből átszökött magyarok voltak. A számukra kijelölt tartózkodási hely Nyíregyháza, konkrétan a varjúlaposi majorság. A tábort katonák őrizték, de a táborlakók nagy szabadsággal rendelkeztek. Kijártak dolgozni a környező gazdaságokba, engedéllyel bemehettek Nyíregyházára is.”

Részlet Dékány István rendezte Csonka vágányon című dokumentumfilmjéből, mely a “vagonlakók” történetét mutatja be.

Ukránok Varjúlapos gyűjtőtáborában

“A varjúlaposi gyűjtőtábor történetének újabb fejezete 1939. március 15-e után kezdődött. Kárpátaljáról ide hurcolták a visszacsatolást ellenző SZICS-gárdistákat. Majd 1939. áprilisában 40 ukrán hazafit szállítottak Varjúlaposra (ekkor a tábor teljes lakossága megközelítőleg 300 fő lehetett), akiket ezután 8-10 fős csoportokban hazaengedtek.”

Lengyel menekültek Varjúlapos táborában

“A tábor történetének újabb fejezete a 2. világháború kirobbanásakor folytatódott. Németország lerohanta Lengyelországot. 1939. októberétől 1940. márciusáig a tábor lengyel menekülteknek adott otthont. A civil menekültekkel a Belügyminisztérium IX. szakosztálya foglalkozott. A szakosztályon belül a lengyel menekültekről való gondoskodás Dr. Antal Józsefre – a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnökének édesapjára – volt bízva. A legtöbben 1940. január 10-én a tábor felszámolásakor tartózkodtak itt, ekkor a lengyelek száma 262 fő volt (túlnyomó többsége diákkorú, vagy katonaköteles férfi, nő alig akadt közöttük).”

Zsidók Varjúlapos gyűjtőtáborában

“1940-ben megszületett a második bécsi döntés, Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. A varjúlaposi tábor 1944. április 16-án ért utolsó állomásához. A trianoni határokon belül ekkor indult meg a zsidók gettóba zárása. Az első zsidó gyűjtőtábor Varjúlaposon nyílt meg. A hiteles források hiánya miatt csak becsülni lehet az itt fogvatartott zsidó származásúak számát. Varjúlapost már május 2-án kiürítette a csendőrség, csak a halottak maradtak a tanyaközpont temetőjében, akiket 1946. június 26-án exhumáltak és Nyíregyháza izraelita temetőjében helyeztek örök nyugalomra.”

Olvasható a Varjúlaposi emlékhely tábláján.

Varjúlaposi kiskastély

Harangláb

“Szent István király tiszteletére készítették a varjúlaposi hívek Gombos Lajos harangöntővel Őrbottyánban 1973. évben.”

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!