Zamárdi a magyar tenger; a Balaton déli partján várja a pihenni vágyókat: a magyar és a külföldieket egyaránt. A település hatalmas avarkori temetője igen gazdag leletanyagban. Először a névvel egy 1082-es határjárási iratban találkozunk Scamard alakban.
A magyar fájdalom szobor
A trianoni ítélet Magyarország szétdarabolásával végzetesnek tűnt a magyar nemzetre nézve. Rabló, ellenséges országokkal körülvéve nem volt nyersanyagunk, erdőnk, iparunk, és területünknek 71%-át, lakosságunknak több mint felét elvesztettük. De, ahogy az Apponyi idézet is mutatja, a magyarok nem adták fel, és megindult az építkezés.
“Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.”
gróf Apponyi Albert
A Balaton szerelmese Margó Ede szobrászművész Zamárdi városának ajándékozta az 1930-as években “A magyar fájdalom” szobrát, mely egy a csónakjában a vad hullámokkal küzdő erős férfit ábrázol.
A magyar fájdalom szobra a szovjet megszállás alatt
Ahogy a szovjet megszállást követően nem csak a revízió reménye tűnt el, de még a puszta említése is a “régi szép időknek” is kerülendő volt. Rengeteg szobor és emlékmű megsemmisítésre került, így Margó Ede szobra is a pusztítást megúszva, de bedeszkázva, majd egy raktárban várta, hogy az embereknek újra a reményt sugározza. 1956 után kerülhetett csak ismét közterületre. Feliratát, és ez által üzenetét is a kommunista rendszer megváltoztatta:
“A túlsó part felé”
A zamárdiak emlékezetében ott élt még az eredeti felirat, és 1991-ben visszakerült rá az eredeti:
“A magyar fájdalom”
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!