Egy partiumi körút során merült fel az ötlet, hogy szükség lenne fotókkal bemutatni a legkisebb település legapróbb látványosságait is. Egy útikönyv a terjedelme miatt csak egy adott régiót képes leírni, és legfeljebb csak a leghíresebb helyeit tudja fotókkal illusztrálni, így az érdeklődő számos élményről maradhat le. A Magyarságunk Hungarikumunk oldallal, egy a Kárpát-medencét átölelő utazásra szeretnénk hívni mindenkit. A minimálisra csökkentve az információkat, maximalizálva a szemmel megtapasztalható élményeket. Szolgáljon eszközül a közösség ereje, hogy mindenkihez elvigyük a már-már elfeledett múltunk darabkáit, és hogy újra pezsgővé varázsoljuk a kultúrát kedvelőinek falvainkat, városainkat. Várjuk a fényképeket mindenhonnan legyen a készítője profi fotós, vagy olyan, aki csak kedvtelésből kattintgat. Ne feledjük: minden élőben a legszebb; tervezzünk, és utazzunk! S, ha valaki nem teheti meg, vigyük el hozzá az élményt oldalunk segítségével!
Nagymajtényi-sík, ahol az oldalunk ötlete született.
Oldalunk célkitűzése
Ahogy a romboló erők a Trianoni diktátumot megelőzően előkészítették a szétszakítást, úgy a magyar nemzet egységéhez újra össze kell kovácsolnunk azokat a szellemi építőköveket, melyek meghatároznak minket. Olyan csatornákat, fórumokat kell találjunk, ahol nincs anyaországi és elszakított országrészi kultúra, hanem egyik a másiknak szerves része, és egyenrangúak egymással. Nincs szerencsés, és nem szerencsés; ahogy az ország-testet feldarabolták úgy minden darabnak egyformán szüksége van a másikra, úgy egész, úgy sikeres és egészséges. Hálózzon át mindent a magyar irodalom, a Kárpát-medencei utazások sora, az építészet, a színjátszás, a filmipar és nem legutolsó sorban az oktatás! A határokon át tevékenykedjenek alapítványok, egyesületek, és tegyék lehetővé, hogy a magyarság kultúrája és élete újra felvirágozzon! Ennek szellemében cselekszik a Magyarságunk Hungarikumunk is; támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egység felé törekednek. Interjúkkal és beszámolókkal igyekszünk a közös célért dolgozókat segíteni, hogy szavuk eljusson az emberekhez. Újra felfedezzük Magyarországot, a régi értékeket leporolva utánajárunk annak kik is vagyunk, hogy ismét legyen mire büszkének lenni.
Emléklapra
Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1833. június 14.
Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.