Van-e felelősségünk nekünk magyaroknak abban, hogy külföldön mit tudnak rólunk? Hogyan küzdhetünk a történelemhamisítás ellen? Szántai Gáborral, a Hungarian-Ottoman Wars (Magyar-Török Háborúk) weboldal tulajdonosával és szerkesztőjével beszélgettünk az előző kérdésekről, Kárpát-medencei népek történelméről, a magyarság előtt álló feladatról beszélgettünk.
Fogjunk össze, hogy legyen ismét álló Szondi-szobor Drégelypalánkon! Korábban ugyanis volt már a községben a hős várvédőnek álló szobra. Nem is akármilyen!
Ki volt valójában Szondi György, honnan származik, hol nevelkedett, hogy került egyáltalán Drégelyre? Most utánajárunk a várvédő életének.
Hogyan kötődik Móricz Zsigmondhoz a nagybajszú Csószák, és a török leszármazottak hogyan kötődnek Drégelypalánkhoz? Írásunkból kiderül!
Kevesen tudják, de Drégelypalánkon egykor két vár is állt. Egyik, – természetesen, a mindenki által jól ismert – Drégely vára, a Börzsöny északi vonulatának egyik hegycsúcsán, a település felett. A vár már 1284-ben biztosan állt, és az akkor még különálló Drégelyhez tartozott. Azonban kevésbé ismert, hogy a másik településrésznek, Palánknak is volt vára, amely még a nevét is a településen található, 1575-ben épült török palánkvár után kapta.