Parádfürdő Parádhoz tartozó a Parádi-Tarna völgyében fekvő gyógyfürdő. Először 1730-ban említették, mint gyógyhelyet. 1813-tól gyógyászati célra is használták. Przemy’i Lengyel Dániel által szerkesztett “Fürdői zsebkönyv”-ben 1853-ban ezt írja: “A magyar hon legjelesebb fürdőhelyei közé számítható.”. Ebben az időszakban került a fürdő a Károlyiak tulajdonába, ami egy újabb lökést adott a helynek. 1854-től 1893-ig Ybl Miklós munkáit láthatjuk a Zsuzsanna lak, Timsós-tó, Ybl szálloda, Erzsébet szálló épületeiben. A Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal a település helyett csak Recsket érintette, viszont a grófi család a megálló helyet átnevezte Parádra.
1934-ben Parádfürdői Gyógyfürdő néven gyógyfürdővé minősítették, majd 1952-ben a fürdő megosztásával létrejött a Parádfürdői Állami Kórház.
Erzsébet királyné Parkhotel
Parádfürdői park
“A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már Recsken élt. Őt bízták meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás 1883-ban kezdődött Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán elterülő parkrész a Felső-park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet szállót művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. Kár, hogy ez ma már csak régi útikönyvek lapjain lelhető fel. Talán egyszer ez is eredeti pompájában tárul a kirándulók szeme elé. Ezzel egy időben készült el az Alsó-park. Mindkét parkban zömében angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő tájkertészeti megoldások érvényesültek. Jámbor Vilmos munkája nyomán nem lehetett megkülönböztetni a természetest az ember alkotta tájrészletektől. A kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek, később rendkívül dekoratív lombú juharok, vöröstölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák került melléjük. Említsük még meg a Mátra talán legidősebb tölgyét, a Rákóczi-fát, mely mellett több turistaút is elvezet. (Bár egyes vélemények szerint, ahány Rákóczi-fa található szerte az országban, Rákóczi mást sem tett, mint „végigüldögélte” a szabadságharcot.) A kocsánytalan tölgy törzskerülete az alapnál meghaladja a hét és fél métert.”
www.matrainfo.hu
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!