Magyarságunk hungarikumunk

Feldebrő

Feldebrő neve a debrő – régi magyar jelentése: lapos, kiterült fenekű völgy – szóból ered. Első említése 1113-ból származik “Saltus debrei terra”-ként. 1740-ben báró Grassalkovich Antal megvásárolta a falut, és Csalaváralja romjain létrehozta Aldebrőt. Így a régi Debrő Feldebrő néven vált ismertté.

A település históriája a honfoglalást megelőző időkre nyúlik vissza, a régióban őskori veremházakat találtak. Egy nagyon érdekes írást olvashattok itt Csalaváralja, és Tófalu történelméről, és régészeti feltárásairól. A falu életében meghatározó volt az Aba nemzettségbe tartozó Debrői család. Őket a Rozgonyiak követték, akik 1461-ben Debrő mellett várat emeltek, mely sajnos az 1552-es török pusztítás áldozata lett. 

Templom, és altemplom

A feldebrői Szent Márton-templom páratlanságát egész Európában annak köszönheti – a kis barokk külsejű építmény – hogy az altemplom felfedezése óta rengeteg kérdést vet fel. Talán a legfontosabb, hogy a keleti, vagy a nyugati kereszténységhez tartozik. A XI. sz-i templom kiváló állapotban megmaradt freskói – itt bizonytalanítják el a kutatókat – a nyugati, míg az épület centrális maradványai a keleti kereszténységre utalnak. Valószínűsíthető, hogy az építés során, kevésbé volt elkülöníthető a két ág, és az ország kötődése sem volt kimondva a nyugati egyházhoz.

 

Az altemplom középső részét Henszlmann Imre fedezte fel 1865-ben, mely kriptaként volt használatos. Építtetője nagy valószínűséggel Aba Sámuel lehetett. Az 1044-es ménfői csatavesztést követően a menekülő királyt megölték, és itt temették el. 

A Képes krónika így mesél róla:

„Aba király pedig Ménfőnél szálla vele szembe roppant sok fegyveressel, igen bizakodva győzedelmébe, mivel némely bajorok jelentették volt neki, hogy a császár kevesed magával jött. S a mint beszélik, Aba királyé lett volna a győzelem, ha csak némely Péter barátságában megmaradt magyarok zászlaikat földre nem dobták s meg nem futamodtak volna. Tehát hosszan és erősen folyt csata után végre is, Isten segítségébe bizva, a császár diadalt nyere. Aba király pedig a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában.”

Az altemplomot, és a sírboltot a felső templommal ablakok kötik össze, hogy a fenti hívők is hallhassák a lenti szertartást.

Közeli településekért, látogasd meg a Térképet!