Magyarságunk hungarikumunk

Eger

Itt jársz: Kezdőlap » Látnivalók » Eger

Eger már a kőkorszak óta lakott terület, s neve egyes elképzelések szerint az ott máig megtalálható égerfa erdőkből

Eger - Egri nők Székely Bertalan festménye 1867
Egri nők – Székely Bertalan festménye 1867

ered. Hamar egyházi központtá vált. Szent István tíz püspökséget szervezett, melyek egyikének székesegyháza a Várhegyen található volt. Majd a városban felépült a nagy történelmi jelentségű Egri vár, mely nem csak a törökökkel harcoló védők hősi győzelméhez köthető, hanem az Egri Bikavér mondájához is. De erről később ejtünk szót.

A város egy azon öt magyar település közül, melyekről krátert neveztek el a Marson. Valamint a “3103 Eger” pedig egy aszteroidának a neve, amit Lovas Miklós csillagász pillantott meg 1982-ben.

A Bikavér páratlansága miatt a Hungarikumaink tekintélyes sorát gyarapítja.

Egri vár

A várhegyi Szent János székesegyház már az építésekor erődítésekkel volt biztosítva. A díszes épület a tatárjárás során megsemmisült, melynek újjáépítésére IV. Béla király adományozott. Majd megépült a máig megtalálható gótikus palota, és további falakat, tornyokat, és szentélyt kapott. Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás, és Estei Hyppolit püspökök emelték a szentélyt a székesegyház számára. Eger várának Hyppolit kaputornyát napjainkig a névadója festett címere díszíti. 1542-ben Varkoch Tamás lebontotta a szentélyt, és helyére bástyát emeltetett. Majd az 1549. évben Dobó István lett a várkapitány. Célja az erődítmény megerősítése volt, valamint a létszám, és a hadászati eszközök bővítése. 

Az 1552-es török ostrom során a 2.000 fős várvédők – melyek között a férfiak mellett asszonyok is harcoltak – a feltételezések szerint 40.000 fős oszmán sereggel szemben tartották meg a várat. 

Egy legenda szerint Dobó a legnagyobb harcok közepette az asszonyoknak megparancsolta, hogy a várat védő férfiaknak hozzanak vörös bort. A bor megfestette szakállukat, páncéljukat, és a támadó törökök között az a hír terjedt el, hogy a magyarok a bikák vérét isszák, és ettől ember feletti bátorságuk és erejük van. Ettől az oszmán had feladta a harcot, és elmenekült…

Nem sokáig tartottak a nyugodt évek. A helyreállító munkálatok még nem fejeződtek be, mikor a török csapatok újra megjelentek. Nyáry Lőrinc Eger várát 7000 fős sereggel védte, de több hetes kemény küzdelem után az erőd feladására kényszerültek.

S tény, ami tény; azóta is szívesen fogyasztjuk a fenti borfajtát, a vár pedig csak magyar kézen van.

Dobó István Vármúzeum

 

Páduai Szent Antal-templom, avagy Minorita templom

A XIII. században ferences szerzetesek kolostort, és templomot emeltek. A török 1592-es győzelméig zavartalanul élhettek. Viszont innentől a templom mecsetté volt alakítva, melynek a visszaalakításáig az 1687 december 18-ai török kiűzéséig kellett várni. Ám az Eger patak mentén álló templom 1712-ben összeomlott. Majd az emberek újra felépítették, és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Majd ez is használhatatlan állapotú lett. 

Egy megfelelőbb helyen az újbóli felemelését 1758-ban kezdték el. Belső pompáját Raindl Márton Szent Antal festett legendái, és a szent kőből faragott szobra emeli.

Bazilika

Az 1552-es ostrom után a kanonok testülete kiszorult a várból, és Szent Mihály templomába kényszerült. A lakosság növekedése révén bővítésre kényszerült a székesegyház, melyet 1727-re fejeztek be. Száz évvel később Pyrker László Jánost nevezték ki egri érseknek, kinek dédelgetett álma volt egy a városhoz méltó székesegyház építése. A megtiszteltetést Hild Józsefet érte, hogy felépítheti a bazilikát. Az új székesegyházat 1837 május 6-án szentelték fel.

Végvári vitézek szoborcsoport

A Végvári vitézek szoborcsoportot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, mely 1967 óta Eger belvárosában a Dobó téren ad betekintést a törökökkel folytatott harcokba. 2015-ben a felújított művet új helyére a Végvári vitézek terére költöztették. Érdekesség, hogy az eredeti helyén a vitézek társaságának színvonalát a Strobl Alajos által készített Dobó István szobor emelte. A kapcsolat pusztán névrokonság. Strobel Zsigmond a Strobl iránti tisztelete jeléül változtatta meg vezetéknevét.

Dobó István szobor

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 1901-ben jelent meg könyv formában, és tette ezzel igazán ismertté Dobó István várkapitányt. Mivel méltó emlékül nem állt még szobor Egerben a hős kapitányról gyűjtést szerveztek hozzá, melyet az író is felkarolt, és minden magyarhoz intézte sorait Gárdonyi Géza:

“1902-ben lesz háromszázötven esztendeje, hogy e három kapu körül egy hónapig nem száradt föl a föld az emberi vértől. Európa leghatalmasabb császárának két hada és minden ágyúja egyesült e kapuk alatt. Magyarország már eltiporva hevert, még csak ez a kis vár volt benne az élet, mint a haldokló mellében a szívnek mindinkább maradozó mozgása. Ha ez a vár is leomlik, a magyar nemzetet beírhatja a történelem a holt nemzetek közé, s ma már a Tisza és a Duna országában nem a magyar arat, templomainkból idegen ének száll az égbe, és Szent István koronája nem egyéb, mint numerussal ellátott múzeumi ritkaság.”

Gárdonyi Géza – Az egri hősök szobra. Egri Hiradó 1901. október 19.

A szobrot Strobl Alajos készítette el, és 1907. augusztus 18-án fél 11-kor leplezték le Ferenc József osztrák császár és magyar király születésnapján. A szoborcsoport fő alakja maga Dobó István, aki kivont karddal buzdít a küzdelemre, jobbján várvédő vitéz, balján pedig egy egri nő, aki kosárból követ dob az ellenségre.

forrás: https://eger.hu/public/uploads/egrimagazin/EM_dobo_szobor.pdf

László Bulátovity animációja az Egri várról:

Az egri püspöki vár 1500 körül:

Lenkey János vértanú tábornok szülőháza

A Lenkey János mellszobor

Itt lakott Knézich Károly! A Knézich Károly emléktábla

Az emléktábla és az aradi vértanúról, Knézich Károlyról elnevezett utca annak a pár évnek az emlékét őrzi, amit a későbbi tábornok ebben az utcában élt. Káptalanok utca, Széles utca, Mecset utca és végül 1899. október 6-tól Knézich Károly nevét viseli a közterület. 1844. Június 3-án feleségül vette az egri Kapitány Katalint, és 1846-tól 1848 júliusáig szolgálatát is itt teljesítette Knézich. Ez alatt az idő alatt az utca egyik házában éltek. Az épület 1899-től egy emléktáblát is viselt, azonban a kórház bővülése miatt 1975-ben az épületet lebontották, és a tábla egyedül jelzi az egykori lakót.

forrás: https://mindenamieger.blogspot.com/2016/04/knezich-haz-1975-ben-lebontottak.html
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/knezich_karoly_utca

Az aradi vértanúk 17-en voltak

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!