Komáromszentpéter vagy Szentpéter a Felvidéken, Komáromtól 15 km-re fekvő falucska. Ott született Kossányi József az emigrációba kényszerült költő és a híres pedagógus és matematikus Oláh György is. Az ősidők óta lakott hely története szorosan összefonódott Komárommal. A török időkben elnéptelenedett település a Zichy család birtoka lett, majd a trianoni diktátummal elcsatolták Magyarországtól a szinte színmagyar települést. Ma az értékeit kutató és azokat megőrző Komáromszentpéterről beszélhetünk. Ebben vitathatatlan szerepet játszik a magyar tannyelvű iskola, a Kossányi József Alapiskola és Óvoda töretlen fejlődése.
Komáromszentpéter kincse
Az 1999-es esztendőben Komáromszentpéter földjéből előkerült egy érdekes lelet. Németh Gáspár telkén kerítést ásás közben a felszínre kerülő tárgyat Trugly Sándor régész írta le az Eleink 2003. 1. számában Sasos bronzveretként. Varga Géza írástörténész szerint a “Magas sarok kő” mondatot rótták a komáromszentpéteri turulra.
forrás: A komáromszentpéteri honfoglalás kori turulos korong hieroglifái
Kossányi József szülőháza
Kossányi József tanító, kritikus és költő a felvidéki Komáromszentpéter szülötte, kiről az utókor iskolát is elnevezett. A történelem szülőfalujától messze sodorta, azonban Amerikában is megtartotta magyarságát, a kultúrát pedig az óceánon túlról is gazdagította. Kossányi József életét a Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Kossányi József írásunkban mutatjuk be.
Római katolikus templom
A barokk stílusú római katolikus templom egy korábbi templom helyén épült 1730-ban. A templom és Komáromszentpéter történetében is egy jelentős esemény volt az 1763-as földrengés, melyben a lakóházak mellett a templom is megrongálódott. Rendbehozatalát gróf Zichy Miklós vállalta el. A jelenleg látható díszes ablakai is ekkor készültek. A templomkertben található keresztet 1909-ben állíttatták a következő felirattal:
“Így szerette Isten e világot.
Ezen szeretetünk jeléül állíttatták
Gerendás Lajos,
fivére János
és neje Gerendás Lajosné
Hók Mária.
1909.
Imádunk Téged Krisztusunk és áldunk.
Mert a Te szent
kereszted által
megváltottad e világot.”
A Kollányi Ferenc emléktábla avatása
Az emléktáblát Sárközi János adományozta, melyet a komáromszentpéteri Szent Márton római katolikus templom falán helyeztek el 2023. május 7-én. Átadás előtt Sárközi János röviden ismertette a jelenlevőkkel Kollányi Ferenc életét és munkásságát.
Leleplezte ugyancsak Ő és Mészáros Dávid szentpéteri plébános, a felszentelést Kiss Róbert nagyszombati érseki helynök, kanonok végezte el.
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Kollányi Ferenc
Ipolyi Arnold emléktábla a római katolikus templom falán
Ipolyi Arnold (1823-1886) ebben a templomban szolgálta Istent és népét káplánként 1847-48-ban a besztercebányai, majd nagyváradi püspök, az MTA vezetőségi tagja, a magyar művészettörténet és néprajzkutatás megteremtője. Születésének 190. évfordulóján állíttatott számára emléktáblát Sárközi János és Mgr. Gombik Róbert plébános és Komáromszentpéter hívei 2013. november 10-én.
550. éve szólnak a harangok a nándorfehérvári diadal emlékére
2006-ban a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára állíttatott egy fa haranglábat Sárközi János a Szent Márton római katolikus templom bejáratánál. Az emlékmű Zsapka Károly keze munkáját dicséri. Felszentelését Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök végezte.
Szent Erzsébet szobor
Belépve a templom kapun II. András magyar király leánya, Szent Erzsébet szobra fogad minket. A fából faragott alkotás szintén Sárközi János jóvoltából gazdagítja Komáromszentpéter kulturális örökségét. A 2007. november 25-én dr. Pápai Lajos győri megyés püspök által felszentelt alkotás Nagy Géza fafaragó munkája. A szobor Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára készült, mely a Rózsacsodát jeleníti meg:
“Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy, mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elében az szegényeknek. És íme elől találá az ő attya csodálkozván rajta ennen maga, mit járna és hova sietne. Meg szólojtá őtet: „Fiam, Erzséböt, hova mégy, mit vissz?” Az nemes királ leánya, miért felette szemérmes vala, nagyon meg szégyenlé magát és meg ijede és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: „Ím, rózsát viszök.” Az ő attya kedég, mint eszös embör meg gondolá, hogy nem volna rózsa virágnak ideje, hozjá hivá és meg látá kebelét, hát mind szép rózsa virág az asszú apró portéka. Ó, nagy ártatlanság, ó szeplőtelenségnek halhatatlan malaszttya, íme az áldott mennyei királ nem hagyá az ő szerlmes szolgáló leánya beszédét hamisságban, hogy szemérmöt ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné. Azt látván az ő attya, el csodálkozék rajta. Ez leánzó, ha élhetend, valami naggyá leszen!”
https://www.szenterzsebetut.hu/szent-erzsebet-legendak
Hamvas István emlékkereszt
Komáromszentpéter közösségért oly sokat tett Hamvas István (1892, Piszke – 1960, Szentpéter) emlékére Sárközi János emlékkeresztet állíttatott, melynek készítője Zsapka Károly.
A kommunizmusban meghurcolt papok emléke
A 2004-es esztendőben a Szüllő Géza Polgári Társulás keresztet állított a kommunizmusban meghurcolt papok emlékére.
Szentháromság szobor
A Szentháromság szobrot 1892-ben állíttatta Komáromszentpéter közadakozásból. Az Atya Isten kezében egykor jogar volt látható, ma már ennek csak a szára. Jobbján ül a Fiú, kinek kezében egy kereszt szára van.
„A szent- péteri plébánia híveinek közadakozásából 1892 Június 12. – Egy általuk állíttatott Szent Háromság szobor fenntartására. Jóváhagyva: 1901 Marz. 26. 1300. sz. alatt. A Törzstőke 80 korona” – szerepel a plébánián található Szentmise, kereszt, szobor s egyéb alapítványok nyilvántartása feliratú könyv Kereszt és szobor alapítványok fejezetének 9. tételében.
Kerekeskút, avagy volt egyszer egy Csodakút
A római katolikus templom mellett álló kerekeskút ugyan nem az, de ennek kapcsán érdemes megemlékeznünk Komáromszentpéter legendás Csodakútjáról, mely annyi rejtélyes jelenés helyszíne volt. 1889. május 21-én kezdődtek a jelenések Tobányi Bálint János római katolikus templomgondnok kertjében álló kút körül. Tobányi a kutat tisztította miután a szeme láttára belerepült egy sárkány. A jelenések sorozata egészen július 30-ig tartottak, ekkor ugyanis Ghychy Vilmos főszolgabíró jelentős katonai és csendőri erővel betemettette a csodás kutat. A kíváncsiság nemcsak Komáromszentpéter lakóit vitte el a kúthoz, hanem a szomszédos vármegyékből is sokan odalátogattak. Voltak akik Szűz Máriát, a kis Jézust vagy Filser Flóriánt látták a kútban. Igazán különlegessé teszi az esetet az, hogy a kutat nem csupán a római katolikusok keresték fel, hanem a reformátusok és zsidók is.
A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk: Szülőföldünk, Szentpéter című helytörténeti könyvet. Szerk.: Jakab Katalin. A csodakút
Ajánlott irodalom: Szülőföldünk, Szentpéter, Szerkesztette: Jakab Katalin
Református templom és látnivalói
A református templom 1784-ben épült klasszicista stílusban. Tornyot hozzá, Komáromszentpéter református hívei, a 19. században emeltek. Orgonája “Kegyes adományokból épült 1935 évben”.
Türelmi rendelet
II. József trónralépését követő rendeletek egyike, mely egy szabadabb vallásgyakorlást tett lehetővé a nem katolikusok számára 1781. október 25-től. Ahol legalább 100 protestáns (nem katolikus: evangélikus, református, görögkeleti) család élt, ott azok gyülekezetet alakíthattak. 1786-tól már templomot is építhettek maguknak nem utcára nyíló bejárattal, torony és harang nélkül. Emiatt volt gyakori jelenség, hogy a protestáns templomok tornyot vagy főbejáratot csak II. Lipót 1791-es a korlátozásokat nélkülöző törvénye után építettek.
A bagotai gyülekezet lemondva Komáromszentpéter javára lehetővé tette a templom megépítését. A kibővítéssel járó végleges formáját az 1880-as években nyerte el. A szószék és a karzat 1883-ból való. Ezáltal az ülőhelyek száma 876 lett. Négy harangjának évszámai: 1839-1887-1922-1936.
A református templom egyik harangjának öntetője Kosdi Péter és neje Kovács Zsófia. A harang adományozásának történetét lásd lentebb a Református temető kapuja résznél!
A II. világháború során megsérült a templom tetőszerkezete és egy harangja. A tetőt a háború végén, a harangot 1957-ben javították ki.
Tudtad?
Az Úrvacsorai korsó 1714-ből való, melyet Gere János csináltatott.
A kitelepítések kegyetlensége a gyülekezetre is nehéz időket hozott. A 876 fős ülőhelyet megtöltő gyülekezetből 110 családot kitelepítettek Magyarországra. Ennek következtében harmadára esett vissza a gyülekezet lélekszáma. 2011-től a lelkészi szolgálatot Bernáth Holop Krisztina látja el.
Komáromszentpéter református templomának emléktáblái
1917-ben avatták fel a reformáció 400. évfordulójára elhelyezett emléktáblát.
1924-ben az I. világháborúban elesetteknek helyeztek el egy neveket tartalmazó táblát.
1997-ben, az 50. évfordulón, pedig a Komáromszentpéterről kitelepítetteknek avattak emléktáblát.
Forrás: Szentpéteri református nőegylet – Szentpéteri református templom munkája
Komáromszentpéter és az Embermentő avagy a jó pásztor életét adja…
“Amit eggyel a legkisebbek közül tesztek, velem teszitek”
Máté 25:40
A csehszlovák állam a második világháború során elkövetett zsidóüldözéseinek útjába álló Sedivy László református lelkész 1870. november 11-én született Szentendrén. Előbb káplán Kamocsán, majd Komáromszentpéter segédlelkésze. A Nyitrán 1910-ben megépült református templom első lelkipásztora lett Sedivy László az Embermentő. A név napjainkban sajnos már ismeretlenül cseng fülünkbe, holott 769 zsidót keresztelt át a református vallásra haladékot nyerve számukra, sok esetben az életüket is megmentette ezáltal. Az átkeresztelések és a zsidó emberek bujtatása miatt keményen bűntették. Az illavai börtönben brutálisan megverték és megkínozták. 1945-ben a hazatérését követően a leromlott egészségi állapota miatt hamarosan el is hunyt.
Komáromszentpéter evangélikus temploma
Az 1956-ban épült Komáromszentpéter evangélikus temploma. Lelkésze Mgr.Miloš Zaťko úr.
Kopjafa
A kopjafa a magyarok Kárpát-medencébe való második bejövetelének 1100. évfordulójára és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére állíttatott 1996-ban.
Komáromszentpéter falumúzeuma
Szentpéter központjában berendezett falumúzeum megtekintése szinte kötelező érvényű a faluba látogatóknak, ugyanis van jó néhány olyan kiállított népviselete, melyeknek az ezekkel foglalkozók is csodájára járnak. A bőséges kincsek birtokában helyhiánnyal küzdő tárlat nem csupán a régi falusi élet mindennapjait igyekszik bemutatni, hanem Komáromszentpéter életképeit, helytörténeti mementóit is bemutatja.
A szentpéteri Csemadok emléktábla
A szentpéteri Csemadok megalakulásának 65. évfordulójára helyezte el 2016-ban a fekete márvány emléktáblát a községháza falán.
Kossányi József emléktábla a községházán
“Ebben a községben élt és dolgozott
A költő, kritikus és tanár
Kossányi József
A magyar vidék és a
Szentpéteri táj megéneklője.
Az élete vihara messzire sodorta
Szülőföldjétől, de szíve
Mindig hazavágyott.
1908-1988″
A Zichy-kastély és parkja
A törökök pusztítását követően a Komáromszentpéter urai a Zichyek lettek. A 18. században építették meg kastélyukat, mely történelmi események színhelyévé is vált. A szentpéteri Zichy-kastély adott helyet megyegyűléseknek, és az osztrák seregek felett aratott az 1849. április 19-es nagysallói ütközet fényes győzelme után Klapka György és Damjanich János a kastélyban szálltak meg, mely ekkor kórházként működött. Ezekben az időkben gróf Zichy Károly volt a birtok tulajdonosa. A nemesi kötelesség fiát, gróf Zichy Gábort is cselekvésre késztette. Az I. világháború kitörését követően a megnövekedett adósságai miatt birtokát eladta és katonának állt, felesége Fábry grófnő pedig betegeket ápolt hadikórházakban. A birtokot a kisvárdai bank parcellázta fel, és a gróf lánya Margité és férjévé, Vásárhelyi Árpádé lett.
Az őszirózsás forradalmat követő napokban Komáromszentpéter is elszenvedte a felforgató söpredék tevékenységét:
“Zavargások a vidéken.
Statáriumot követel a polgárság.Komáromszentpéter községből is fosztogatás hire érkezik. Felgyújtották gróf Zichy Frigyes kastélyát.”
Komáromi Lapok, 1918. 11. 09.
A parkban található egy hatalmas és öreg platánfa is, melyet Zichy Margit és férje Vásárhelyi Árpád ültette lányuk születésére. A fa államilag védett. Komáromszentpéter egykor dicsőbb időket megélt kastélya ma rendkívül leromlott állapotban van, holott megmentve jelentékenyen hozzájárulhatna Szentpéter és a környék kulturális életéhez. Helyet adhatna múzeumnak, könyvtárnak, esetleg a mostanában népszerű szabadulószobának is.
Forrás:
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Szentpéter
Kossányi József Alapiskola és Óvoda
Az 1878-ig egy tanteremből álló iskola egy további tanteremmel bővült. 1871-ben Filser Flór iskolaigazgató javasolta a nyolc osztályos elemi és a 8 hónapos iskola bevezetését, ám javaslatát elutasították. Egy bekövetkezett tűzvész miatt az intézmény kibővülve újraépült, ám minden nehézség leküzdése után a trianoni diktátum hatására bekövetkező hatalomváltás következtében a magyar oktatás megszűnt, a magyar gyerekek pedig nem tanulhattak anyanyelvükön. El lehet képzelni, hogy ez milyen szinten kihathatott a gyerekek és a település életére, ha 1921-ben a lakosság 93,5%, 1941-ben 99% volt magyar nemzetiségű. 1945-ben az iskolát államosították. Az 1950-es év végre elhozta Komáromszentpéter magyar diákjainak az anyanyelven való tanulás lehetőségét az újra nyíló magyar iskolával. Ekkor sokan folytatták a szlovák iskolában megkezdett tanulmányaikat a magyar iskolában. Az e körüli teendőket Miholics Zoltán iskolaigazgató látta el. 2000. december december 19-én adták át az iskola új tornatermét.
A nehéz évtizedekből való megerősödéssel a 2001/2002-es tanévvel elérkezett végre egy dinamikusan fejlődő korszak. Az új igazgató Bukovszky János lett. 2002. január 1-től az iskola maga dönthet az őt érintő kérdésekről.
A 20 éves évforduló
2003. október 25-én az iskola felvette Kossányi József szentpéteri tanár, költő és kritikus nevét, melynek 20. évfordulóját fogja ünnepelni 2023. október 25-én. 2009. január elsejétől közös intézményként folytatja oktató munkáját az iskola és óvoda.
Az évről-évre bekövetkezett fejlődést és gyarapodást mutatja a jól felszerelt tantermek és szaktantermek (informatikai, tankonyha, műhely, rajz, 2 informatikai, 2 idegennyelv, laboratóriumi terem), a könyvtár, a színház- és táncterem, a tornaterem, a konditerem, a sport és focipálya, a kondipark, a játszótér, a kinti és benti asztalitenisz asztalok, a szabad levegőn tartott tanórákra alkalmas filagória, a kinti sakk, a magyar kultúra megélését segítő emlékművek, vagy a névadó emlékszobájának berendezése.
Kossányi József emlékek az iskolában
Szobor és emléktábla
Az iskolaudvaron áll Kossányi József mellszobra. Egykor Nagy Géza által fából faragott változata állt itt, mely sajnos az időjárás miatt kettéhasadt.
Az épület falán elhelyezett emléktábla hirdeti minden nap az iskola minden tagjának a költő gondolatait a hazaszeretetről:
“Magam dolgáért sohasem vívtam
Kossányi József 1908-1988
És elmondhatom sohasem vivátoztam
Semmi hatalmat, urat, rendszert,
Zúgván, csak népemért kiáltoztam.”
A Kossányi-emlékszoba
Kossányi József ezer szállal kötődik az iskolához. Komáromszentpéter volt számára a szülőhely, és a falu, mely a világot jelentette számára egész életében. Az iskolának nem csak diákja, hanem tanára is volt a költő, kinek nevét az intézmény később fel is vette.
Így, ha Szentpéteren járunk célszerű a látnivalók közé beiktatni a Kossányi-emlékszobát is, mely az iskolában található. A jó stílussal berendezett szobák bemutatják a költő családfáját, régi okmányokat és ereklyéket, melyekhez a leszármazottak nagylelkűségéből jutottak hozzá. De megtalálható egy dolgozószoba is, mintha a költő a munkáját megszakítva csak éppen felállt volna az írógép mellől. A falakon elhelyezett képek a család együtt töltött pillanataiba engednek betekinteni.
Mesemaraton a szentpéteri iskolában
A Mesemaraton Sárközi Anasztázia által évről évre megrendezett program a Kossányi József Alapiskola és Óvoda tanulói számára, mellyel az olvasás szeretetét teszik életre szólóvá. A változatos játékokkal színesített verseny célja, hogy ki tud a legtovább olvasni.
A 2023-as Mesemaratonról szóló beszámoló fotókkal: Mesemaraton a Kossányi József Alapiskolában.
A Trianon emlékmű
A 2022-ben elkészített Trianon emlékmű márvány kövét készítője, Gert Gjergji, egyenesen Albániából hozta Komáromszentpéterre.
Induljunk el felfele a temetőhöz, ahol van számunkra még érdekesség! Út közben elhaladunk majd a világháborúk áldozatainak és a szovjet katonák emlékműve mellett.
Az I. és II. világháború áldozatainak az emlékműve
Az I. és II. világháború Komáromszentpéter lakosságát sem kímélte. Így a hősöknek emléket állítva, a domboldalba épített emlékműre vésve sorakoznak a két világégés áldozatainak nevei.
A szovjet katonák emlékműve
Az emlékművet II. világháborúban Komáromszentpéter területén elesett és eltemetett szovjet katonák emlékére állították.
A szentpéteri temető
A református temető kapuja
Szándékos emberölés vagy halált okozott súlyos testi sértés? 1894-ben Kosdi Péter rálőtt bátyjára, ki a lövést követően elhalálozott. Hogyan kapcsolódik ez a református temető kapujához? Kiderül:
[…]Atyja, id. Kosdi János közös háztartásában ifj. Kosdi János, Kosdi Bálint és Kosdi Péter voltak nejeikkel; két idősebb fivérének nejei hozományát id. Kosdi János a közös gazdaságban müveltette és mindegyik menyének 6 — 6 holdnyi földje után egyenként 35—35 frt évi jövedelmet biztosított s miután id. Kosdi János a vádlott neje által hozományul kapott majdnem akkora területű földet a közös gazdaságba bevonni nem akarta, Kosdi Péter azon hiszemben volt, hogy két bátyja nejeinek hozományjövedelme, illetve annak a közös gazdaságban való tőkésitése az ő vagyoni megrontására van irányítva s igy ő az atyja halála utáni örökösödésben meg lesz rövidítve. Ehhez járult még vádlott előadása szerint, hogy testvérei őt semmibe sem vették, sőt mint állította, üldözték, a mennyiben ifj. Kosdi János több izben megverni is akarta, mi elől különben kitért. Ebből kifolyólag Kosdi Péter több izben felhozta édes atyjának, hogy adja ki az ő vagyoni részét, hogy külön lakhasson és gazdálkodhassék, de atyja ebbe beleegyezni nem akart; legutóbb márczius 23-án is szóba hozta a vagyonfelosztást s mert elutasító választ kapott, márczius 24-én a kora reggeli órákban a községi jegyzőnél fordult meg és mert ez még aludt és vele eszerint nem beszélhetett, haza ment, mikor is édes anyját és fivéreit mintegy erőszakolni akarta a jegyzőhöz való menetelre s mert ezek nem hajtottak szavaira, e miatt nagyon megharagudott. A vizsgálat és végtárgyalás során kiderítettek szerint a kérdéses márczius 24-én ifj. Kosdi János, Kosdi Bálintné és Skulecz János ökrös szekéren a mezőre indultak munkába, ezt vádlott meglátván, az anyósa házához ment és az ezzel közös háztartásban élő Nagy Kovács János kétcsövű hátultöltő fegyverét és a vadásztarisznyából két nyolczas sréttel ellátott töltényt vévén magához, azzal a kerteken keresztül a legrövidebb uton futott a szőllők felé, hogy az ezen irányban ment bátyja, ifj. Kosdi Jánost utólérhesse. A mint vádlott a szekeret megközelitette, az ezen volt ifj. Kosdi János, Kosdi Bálintné és Skuletz János leugráltak a szekérről s mikor Kosdi Péter hozzájuk mintegy 8—10 lépésnyire volt, a falu végén előzőleg megtöltött fegyvert bátyja, ifj. Kosdi Jánosra fogta és gyors egymásutánban két lövést intézett rá, melyek közül a második lövés ifj. Kosdi Jánosnak bal karját el is találta.[…]
Szándékos emberölés vagy halált okozott súlyos testi sértés? (1894. deczember 7. 11272. sz. a.). Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)
A szájhagyomány szerint Kosdi Péter bűnbánatában állíttatta a kaput. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy 1932-ben Kosdi Péter 6000 Korona költségben és értékben állíttatta Komáromszentpéter református temetőjének kapuját.
forrás: A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyvei 1815-1943
Kosdi Péter drámája folytatódik
Kosdi Péter élete egy görög drámába illő történet, mely elgondolkoztatja az embert bűnről és bűnbánatról, lelki fejlődésről s visszaesésről. Kosdi talán a korábbi bűne miatt, talán azért, mert érezte felesége hamarosan visszaadja lelkét Teremtőjének, esetleg valami egészen mást érzett meg, de mindenesetre feleségével egy harangot öntetett Komáromszentpéter református templomának számára:
Tárcsás, bronz, villamosított, öntöttvas járomra van réve.
Magyar Református Egyház Javainak Tára Komáromi Református Egyházmegye 2. – Magyar Református Egyház Javainak Tára 30. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 13. (Debrecen, 2015)Szentpéter
A harang felső részén csillagos gyöngysor, majd kapszulasor után két csík között a felirat: „ÖNTÖTTE EGRY FERENC KISGEJŐCÖN 1936”. A felirathoz csüngős rózsás virágfüzér csatlakozik. A harangtesten szereplő felirat: „ISTEN DICSŐSSÉGÉRE ÖNTETTÉK/ ÉS A KOMÁROMSZENTPÉTERI REF. EGYHÁZNAK AJÁNDÉKOZTÁK/ KÓSDI PÉTER ÉS NEJE KOVÁCS ZSÓFIA 1936”. A harangtest alján csigavonalas visszahajló levelű minta. Készült: 1936 Kisgejőc Méretek: átm.: 92 cm Magasság: kb.: 66 cm.
1937. májusában a Prágai Magyar Hírlap a következőképpen tudósít:
Meggyilkolta sógornőjét — Hat évi börtön, Komáromból jelentik: A komáromi esküdtszék kedden tárgyalta Kosdi Péter komáromszentpéteri gazda bűnügyét, akit az államügyész szándékos emberöléssel vádolt, mert ez év februárjában két fejszecsapással megölte sógornőjét. Kosdi, miután özvegységre jutott, sógornőjéhez költözködött, akinek ellátás fejében odaadta tiz hold földjét. De Idővel elmérgesedett köztük a viszony. Kosdi egy veszekedés alkalmával követte el tettét. Kovács Klára, a meggyilkolt asszony állítólag vasvillával ment neki Kosdinak. Az egyik tanú szerint az asszony nem támadott, csak védekezett. Kosdit általában ingerlékeny embernek tartották. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján Kosdit hatévi börtönre Ítélte.
Prágai Magyar Hírlap, 1937. május 20.
Kossányi Lajos és Kossányi Alajos sírja
A Kossányiak közül ketten nyugszanak Komáromszentpéter temetőjében: a fiatalon elhunyt Kossányi Lajos – a költő testvére – és Kossányi Alajos tanító, a költő édesapja.
Komáromszentpéter „Lámpásai” – A Kossányi-család
Gróf Zichy Gábor, gróf Zichy Miklós és gróf Zichy Miklósné nyughelye
A XIX. század második felében a kastély és Komáromszentpéter ura gróf Zichy Gábor legidősebb gyermeke gróf Zichy Miklós lett. Az nagy háború kitörését követően az adósságai miatt eladta birtokát és beállt katonának. Felesége pedig ápolónőként teljesített szolgálatot. Sajnos mindketten életüket vesztették és a szentpéteri temetőben helyezték őket örök nyugalomra. Velük pihent a négyévesen elhunyt kisfiuk is.
A birtokot a kisvárdai bank vette meg és parcellázta fel. A kastélyt a gróf lánya, Margit és férje, Vásárhelyi Árpád foglalta el. Kislányuk születésekor egy platánfát ültettek a kastély parkjába. Ma államilag védett ez a fa. A család a II. világháború végéig élt itt, itt is volt eltemetve, de rokonaik Magyarországra szállíttatták a hamvakat, csak a kis gróf maradt a kriptában.
Érdekesség: a kriptát és a kastélyt összeköti egy földalatti folyosó. A sírfedelet ha elmozdítjuk, ott van egy lyuk, ahonnan el lehet indulni a kastély felé, csak az alagút fele beomlott. Ezt az öregek rebesgették annak idején.
Egy tanító dinasztia sírhelye
Fekete Győző (1876. október 25. – 1960. április 18.) nyugalmazott kántortanító Komáromszentpéteren.
Miholics Zoltán (1900-1976) iskolaigazgató, Komáromszentpéter magyar iskolájának újraalapítója, és neje
Fekete Anna (1911-1999) komáromszentpéteri tanítónő.
Hamvas István esperes és iskolaigazgató sírja
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Hamvas István
A Kollányi család sírjai
A Kollányi család 1701. március 21-én nyert nemességet Pál és György személyében. Édesanyjuk nemes volt, ők pedig szabad emberek, mert 1639-ben gróf Esterházy István szabadon bocsátotta a jobbágy Kollányi Ádámot. A család eredetileg Nyitra vármegyében élt, majd Komáromszentpéter lett a család több ágának is a lakhelye.
A Kollányi család címere:
Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)
“Kék paizsban zöld mezőn két szemközt álló kétfarkú arany oroszlán egymás ellen küzd előlábaival. Sisakdísz : kiterjesztett szárnyú fehér pelikán a fészekben ülő fiait táplálja. Foszlányok: kék-ezüst, vörös-arany.”
Kőrös Imre sírja
Körös Imre 35 éven keresztül szolgálta Komáromszentpéter közösségét református kántortanítóként.
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Kőrös Imre
A Komáromszentpéterről kitelepítettek emlékműve
“Ezen emlékmű őrzi a közel ötszáz kitelepített és
meghurcolt református, illetve katolikus
embertársaink emlékét Szentpéteren.
Szól az Úr: “Népem elvitetett ok nélkül.”
Ézsaiás 52,5.
1947-1948
“Idegenben keserűbb a sírás
Idegenben másképp fúj a szél
Nem tudsz menekülni már a kínzó sorstól
Hiába mégy felejteni mindig haza gondolsz
És valld be azt, hogy nagyon árván élsz.”
Tisztelettel emeltette Jobbágy József és családja 2010.11.26. Szentpéter”
Komáromszentpéter egykori malmának története
Pörgessük most visszafele Komáromszentpéter idő kerekét, és vegyük végig mit tudunk az egykori malomról! Ma lakóház, azonban Szentpéternek egykor nem csak cserép- és téglagyára volt, hanem malma is.
1933. Komáromszentpéteren telepedik le László Lajos, ki 1905-ben Sopronban született, majd iskoláit Komáromban végezte el. Ezt követően a malomipar tudományát sajátította el. Ez tette lehetővé, hogy 1933-ban Komáromszentpéteren vállalatát megalapítsa. Ekkor a malmot villamosenergia hajtotta, és 24 óra alatt körülbelül 60 q (mázsa) őrlési teljesítményre volt képes.
1928-ból egy hirdetést találunk a Prágai Magyar Hírlapban, melyből kiderül, hogy árverésre bocsátják Komáromszentpéter leégett malmát, mely Kocsis Sándor és Társának tulajdonában állt – melynek állomása Ógyallán volt -, valamint raktárát és lakóházát.
Az egykori malomról készült fotókon szembetűnik az akkori ember stílusossága, ahogy az ipari létesítményekhez is viszonyult. A 3 szintes téglaépület síkpala manzárdtetőjén vörös és fehér palákból az 1926-os évszámot rakták ki. Minden bizonnyal a építési, átalakítási dátumot örökítették meg, ha nem is örökre.
Az 1922-es évben egy tragikus hír szomorította el Komáromszentpéter lelkeit, de még a komáromiakat is megrázta. Komáromszentpéter legvagyonosabb személyének, Kocsis Sándor malomtulajdonosnak fia, ki atyja malmában főmolnár és üzletvezető is volt 23 évesen vadászfegyverével öngyilkos lett. Két búcsúlevelet hagyott maga után. Az egyikben üzleti ügyeiről és a malom készleteiről számolt be, a másikban pedig tettét indokolta, miszerint az elhamarkodott nősülése boldogtalanná tette.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy Komáromszentpéter malma, ha nem is ebben a formában, de már működött 1922 előtt is.
Muszkakő
A Muszkakő (muszka: régen orosz ember) néven emlegetett kő jelzi Komáromszentpéter és Hetény közötti erdő szélén azt a helyet, ahol 1849-ben a szabadságharc leverésére az osztrákok által behívott orosz csapatok táboroztak várva arra, hogy a komáromi vár feladásra kerüljön.
Forrás: Új Szó, 2013. 03. 13. Muszkakő – az 1849-es harci cselekmények egyik színhelye
A Vagabundus park
Vissza a természetbe! Akár ez is lehetne a Vagabundus park egymondatos bemutatkozója, mellyel Komáromszentpéter látnivalói mellé az aktív kikapcsolódásra kínál változatos lehetőségeket. Ideális környezete otthont adhat erdei iskoláknak, táboroknak, valamint csapatépítőknek és számtalan olyan programnak megfelelő, amit csak a lehetőségeiből ki tudunk hozni. Milyen lehetőségeket kínál a Vagabundus park? A teljesség igénye nélkül: horgászat, quad, sup, csónakázás, lecsúszópálya, kalandtúrák, trambulin, medence és még rengeteg minden. Unatkozni nem fogunk az biztos!
Elérhetőség: 946 57 Komáromszentpéter, Briežky 6. https://www.vagabunduspark.sk/hu/
Élménykirándulás a Vagabundus, azaz a Csavargó parkban
Látkép Komáromszentpéterre
Komáromszentpéter Mátyusföld dombjainak völgyében helyezkedik el. Agyagos talaja és domborzati viszonyai adottá tették a szőlőtermesztésre megalapozva ezzel a kiváló boraik minőségét. Szentpétert körülölelő dombok beszédes elnevezésekkel bírnak: Csőszhegy, Kövecses, Akasztóhegy, stb… Dűlő nevei közül érdemes kiemelni a Ménesakol-dűlőt, mely a Zichyek idejében meglévő lótenyésztésre emlékeztet minket. De frappáns nevet kapott Komáromszentpéter csárdája is: Becsali, innen ered a dűlő neve is. A falut kettészelő patak pedig a Dzsindzsa névre csordogál.
Komáromszentpéter esete az ősállattal
Történt egyszer, hogy Komáromszentpéter apraja s nagyja, addig nem ismert lázban égett egy ősállat felbukkanását követően. Mivel addig még olyas forma állatot nem láttak, csak találgatni tudtak mi is lehet az. A rejtély nyomába – a falu poétája – Kossányi József is eredt.
Szombathy Viktor: Harc az ősállattal Komáromszentpéteren
Étterem & Panzió
Ha a látnivalók mind teljesítve vannak, akkor igazán megérdemeljük a vacsoránkat is, melynek elfogyasztására saját tapasztalatból ajánlom a Jobbágy éttermet. Ha szállást keresünk, akkor is jó helyen járunk, ugyanis panziójuk is van. A Jobbágy család 1890 óta szőlőtermesztéssel, bortermeléssel foglalkozik, kihasználva Komáromszentpéter – e remek szőlőtermő vidék adottságait.
A szentpéteri boros pince története visszanyúl egészen a Zichyek idejébe, az 1800-as évekbe. A pince építését 1897-ben fejezték be. A szentpéteri minőségi borok eljutottak egészen Budapestre és Prágába is. Napjainkban a felújított pincegazdaság a Jobbágy mérnök családjának tulajdonában van. A szőlőtermesztés és borkészítés a Jobbágy család őseihez is visszavezethető, mégpedig a 19. század 90-es éveihez. Jelenleg a borszőlő termesztéssel a család 30 hektáron gazdálkodik. A fehér borszőlők közül kiemelkedik a Rizling, Leányka, Dévény és Chardonnay. Vörösek közül kiemelkedik a Kékfrankos, Alibernet, Cabernet és Dornfelder. Ezekből a fajtákból minőségi borokat készítenek és palackoznak. Nagy népszerűségnek örvendenek a szentpéteri félédes borok: Ivica White és Ivica Rosé.
Ha érdekel még Komáromszentpéter, akkor ezeket is olvasd el!
Komáromszentpéter és a művészet
Szentpéter nevezetességeiről
Amiről a fejfák mesélnek avagy letűnt idők katolikus papjai Komáromszentpéteren
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Papp Gábor festőművész
Elveszett generáció avagy egy falu tragédia sorozata
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Gombík Róbert atya
Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Burghardt Adél búskomorsága
Kossányi Alajosné versei
SZMKE – Szlovenszkói Magyar Kultúregylet megalakulása Komáromszentpéteren
Remélve tenni – az utolsó Zichy gróf Szentpéteren
Játék!
Teszteld a tudásod a Kossányi József kvíz vagy a Komáromszentpéter kvíz segítségével!
További források:
Kossányi József Alapiskola és Óvoda Szentpéter nevezetességek kiadványa.
https://www.jobbagy.eu/
https://www.svatypeter.eu/kozseg/tortenelem/
Szülőföldünk, Szentpéter, Szerkesztette: Jakab Katalin