Bashalom Tiszaeszlárhoz tartozik. A temetőjében honfoglaló leleteket találtak a régészek.
“A honfoglaló magyarok ezüst-aranyszemes és szájlemezes halotti arctakarójának régészeti párhuzamát Dienes István fedezte fel a Tiszaeszlár-Bashalom II. temetőben, 1960-ban.¹ A bashalmi lelet és a későbbiek során előkerült kárpát-medencei halotti arctakaró maradványoknak az Urál-vidéki régészeti párhuzamait Fodor István gyűjtötte össze, majd ismertette tanulmányában a magyar szakmai közönséggel. Az 1980-as évek második felében jómagam is foglalkoztam az ősmagyar halotti maszkos temetkezési szokásával. Írásaimban a sajátos ősmagyar halotti arctakarónak az eredetét, helyét és pontos szerepét igyekeztem meghatározni a népvándorlás kori eurázsiai lovas nomádok selyem, illetve textil, bőr alapú halotti maszkjain, arctakarói között.”
Írja az Aranymaszkos ősmagyar vezérsír című tanulmányában Benkő Mihály történész, orientalista
Állítását, miszerint a honfoglalás kori lovas előkelők selyem alapú halotti maszkjának eredete Belső- és Közép Ázsiához köthető tévesnek vélték. Ám munkájában a bírálói felvetéseire is meggyőzően érvelt.
Továbbá találtak még karperecet, és aranyozott tarsolylemezt.
Római Katolikus Templom
Pongrácz Kálmán és Miklós Margit házasságának emlékkeresztje
“Szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz Kálmán és miklósvári Miklós Margit szent házasságának emlékére 1908” – áll a kápolna mögötti területen állított kereszten.
Pongrácz-kastély
A kicsiny Bashalom falucska látnivalói közül feltétlenül említésre méltó a Pongrácz kastély, melyet a Kállay család építtetett, és amit már az 1760-as években említenek. Idővel a Dessewffy, majd a Pongrácz családhoz került.
A Pongrácz-kastély és a dombtetőn elhelyezkedő kápolna között elhelyezkedő focipálya helyén egykor rózsakert volt.
2002-ben helyi védettség alá helyezték a kastélyt, és a kápolnát. Ma iskola, és óvoda működik az épületben.
Harangláb
Tűzjelző csengő (öntve lett 1781-ben)
A cselédidőkben a “Jenő” részen dudaszó a “Kálmán” részen ez a csengő ébresztette hajnalban a cselédséget és szólította munkába. Most tűzjelzőként szolgál.
Bashalom elesett hőseinek I. és a II. világháborús emléktáblája
Liptay Jenő és Szilvássy Berta által emeltetett feszület
Bashalom temetőjének régi részében találunk egy kőoszlopot, mely egykor Liptay Jenő és Szilvássy Berta által emeltetett feszület volt. Állíttatói a magyarság ezeréves országlásának tiszteletére emeltették 1896-ban. Jelenleg a kereszt vízszintes karjai az oszlop mellé vannak letámasztva. Az elmondások szerint néhány éve a cselédek idős leszármazottai fel szerették volna újíttatni a feszületet, de sajnos ez nem valósulhatott meg.
Liptay Jenő 1858. október 11-én született Belegrádon. 13 éves korában árvaságra jutott. Szorgalmával, és tudásszomjával szakemberré vált, így 1881-ben Bashalmon gróf Pongrácz Jenő őt nevezte ki jószágkormányzónak, majd tiszttartónak. 1883-as Szilvássy Bertával való házassága révén a hozományból birtokot vásárolt, és időről-időre növelte azt. 1907-ben Nyíregyházára költöztek. 1925-ben nagybányai Horthy Miklós kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Nyírpazonyban minta szőlőgazdaságot hozott létre, telkeit iskolák, óvodák építését támogatta. Hozzájárult, ahhoz hogy a cserkészek gondozzák Bessenyei György sírját. 1934. december 8-án fejezte be életét. “Nevét a szívek fogadták be, emlékét a szívek őrzik. Élete világít fény a magyar éjszakában. Biztatás: lehetünk teremtő erejű magyarok. Árvák, mégis dúsan teremtő nagyok. Lehetünk Liptay Jenők. Ha őt, ha életének nagy tanulságait követjük.”
forrás: Nyíregyházi Napló: Amiről az utcák mesélnek… “Árva fiúból lett árváknak kenyeret adó jóltevője” Ilyés Gábor helytörténész
Bashalom Temetődombi feszület emléktáblája
2014-ben a Jézus szíve kápolna falán egy emléktáblát helyeztek el Liptay Izabella leszármazottai, mellyel a Bashalom Temetődombján állíttatott feszület előtt tisztelegtek.
Teszteld tudásod a Bashalom-kvízben!
Egyedi ajándék a Bashalom Jézus Szíve templom puzzle. Kattints a képre a részletekért!
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!