Gödöllő első írásos említése 1349-ből származik I. Lajos adományleveléből. 1694-től a város virágzásnak indult Grassalkovich Antal gróf birtoklása alatt.
Gödöllői királyi kastély, avagy Grassalkovich kastély
Mint Grassalkovich kastély
Grassalkovich Antal gróf kezdte meg a gödöllői kastély építtetését 1735-től Mayerhoffer András tervei alapján. Elkészült az épület első U alakja, a díszterem, és a lakosztályok. A következő szakasz elkészülte 1746-és 1749 között készült el. A déli oldalon istálló, és szénapadlás, az északin pedig római katolikus templom kapott helyet. Ekkor – 1751-ben – látogatta meg bizalmasát, és kastélyát Mária Terézia. A gróf halálát követően fia Grassalkovich II. Antal folytatta a bővítést. Helyet kapott egy barokk kastélyszínház, mely Magyarország egyetlen fennmaradt kőszínháza, mely a mai napig otthont ad rendezvényeknek, és színdaraboknak. A kettős U alakot a Grassalkovich III. Antal fejezte be. Elkészült a narancsház, és a Versailles mintájára rendezett francia kertet tájképi, avagy angol kertté alakította. Az unoka halála után a Grassalkovich kastélyt 1850-ben a görög származású Sina György osztrák bankár vásárolta meg, aki nagy mecénása volt a Lánchíd építésének is az ausztriai Rothschild bankház bevonásával. Fia 1864-ben egy belga banknak adta el a kastélyt.
Mint Királyi kastély
1867-ben a magyar állam visszavásárolta a kastélyt, és koronázási ajándékként megkapta I. Ferenc József és Erzsébet királyné. A pár gyakran pihent Gödöllőn a tavaszi, és őszi hónapokban. Majd 1920-tól a Kormányzó Horthy Miklós nyári rezidenciája volt. Sajnos az 1944-ben megszálló német, majd 1945-ben a szovjet csapatok kirabolták a kastélyt, vagy, amit nem tudtak elvinni azt megsemmisítették.
1950-től szovjet csapatok állomásoztak az épületben, és emellett szociális otthonként is működött. Évtizedeken át csak romlott az állapota míg 1985 -ben elkezdődtek az előkészületek a hosszú évekig tartó felújításhoz.
4. Cserkész Világdzsembori
1933. augusztus 2-tól 15-ig Gödöllő adott otthont a 4. Cserkész Világtalálkozónak, melyre 54 országból 26 ezer gyerek érkezett. Számuk felét a magyarok tették ki. A találkozó jelvényén a Csodaszarvas látható. BiPi, a cserkészet alapítója Robert Baden-Powel így beszélt a záróbeszédében:
„Mindegyiktek hordja a Magyar Fehér Csodaszarvas jelvényét. Kívánságom, hogy őrizzétek e jelet és emlékezzetek arra, mikor elmentek innen. Az ősmagyarok követték a csodaszarvast s ez a Boldogság ösvényére vezette őket. A Fehér Szarvast a cserkészjellem szimbólumának tekinthetjük. Ez vezet benneteket szembenézve új kalandokkal, melyekre a cserkészet céljainak követése közben akadtok.”
Siklódy Lőrinc szobrászművész elkészítette a Cserkész-szobrot 1943-ban, viszont 1948-ban ledöntötték. 1994-ben készült el helyette Kisfaludi Strobl Zsigmond 1929-es Cserkészfiú kisplasztikájának felnagyított változata.
Királyi váró
Az 1867-es vasúti közlekedés megindulása a Pest-Hatvan vonalon, valamint az, hogy Ferenc József és Erzsébet királyné megkapta koronázási ajándéknak a gödöllői kastélyt, így szükségszerűvé vált a vasútállomás megépítése. Hogy a királyi pár Bécsből közvetlenül Gödöllőre tudjon utazni, így Kőbánya közelében létrehozták a “Királyi vágányt”, mely elnevezés napjainkig használatos. A növekvő forgalom révén elkészült egy földszintes állomásépület, majd a pár számára egy fából készült tiroli faházat építettek, hogy abban várakozzanak az indulásukra. 1882-re kétszintesre alakították át a köznép számára készített állomást, és felépült a Királyi váró is.
Az egykor vörös szőnyeg fedte nagy állomást a menekülő németek felrobbantották, a királyi váró pincéjében lévő szenet pedig felgyújtották. A megmaradt álló falakra lapos tető került, 1958-ban műemlékké nyilvánították. A helyreállítást 2011-ben végezték el, és nyílt meg a kiállítása a nagyérdeműnek.
Gödöllői arborétum
Telepítését 1902-ben kezdték meg a hazánkban nem őshonos fafajok meghonosítása miatt. Kialakításában hangsúlyt kapott az erdőszerűség, és a természetes lágyszárú, és cserjetársulások együttélése a fafajokkal. A gyűjtemény génbankként is szolgál.
Világfa
1991 június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ennek az emlékére készült az alkotás. 1992-ben Velekei József Lajos elkészítette a fa emlékművet, mely felszálló madarat jelképez. 2008-ban egy vihar tönkretette a Világfát, de Gödöllő városa 2010-ben újra felállíthatta a szabadságunk jelképét.
Református templom
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!