Nagyszalonta alapítása Bocskai István fejedelemhez és adományleveléhez köthető, mellyel 300 hajdúnak letelepedési jogot biztosított 1606-ban. Ősi birtokosa a Toldy család volt.
Kossuth Lajos szobor
Kossuth Lajos szobrokat számos országban találhatunk, de a nagyszalontait az aradi származású Tóth András készítette, akinek a szalontai Kossuth szobrát Clevelandben is felállították. Nem mellesleg ez a szobrász a költő Tóth Árpádnak az édesapja. A szobrot 1901. június 30-án avatták fel, mely a Református templom mellett hirdeti a szabadság eszméjét.
Kossuth Lajos amerikai körútját követően 50 évvel 1902 szeptemberében felavatták a Nagyszalontán látható szobor másolatát.
Kossuth Lajos clevelandi beszéde
forrás: https://nepszava.hu/1116896_kossuth-lajos-a-feher-hazban
„A Mindenható gyakran írta az emberek és nemzetek sorsát a hegyekbe vagy a kanyargó folyókba. Azt hiszik önök, hogy tavaiknak fenséges lánca, mely az Atlanti-óceánhoz vezet, csak a természet egyszerű játéka? Nem, semmiképpen sem. Ez az Isten hatalmas ujja, mely az óceánra mutat, arra a szükségességre, mely önöket a vén Európához kapcsolja. Ne felejtsék el, kérem, az Isten ujját, mielőtt a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna…” (Mármint az a késedelem – írja Ráday Mihály – hogy hagyják a szabadságukért küzdő népek eltiprását, és nem sietnek a segítségükre…”)
Nagyszalontai Református templom
Egy kőtemplom építésének az ötlete az 1738-as évben merült fel. Tehetős gazdák adományaiból 1750-től 1755-re megépült a református templom. A klasszicista egyhajós, egyszentélyű épület egy különálló toronnyal rendelkezett. Ekkor a templomot egy bástyás védőfal vette körül. Az 1847-es évben Nagyszalonta leégett, és a várossal együtt a templom is károsodott. A helyreállításra 1853-1854-ben került sor.
forrás: Bagyinszki Zoltán – Tatár Sarolta: Erdélyi templomok
1902 és 1918 között gróf Tisza István volt a Nagyszalontai Református Egyházmegye gondnoka, kinek a születésének a 150. évfordulójára emléktáblát is avattak a templomban. Még két másik emléktáblát is találunk a falakon, az egyik a templom történetét foglalja össze, a másik pedig Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójának állít emléket.
A toronyóra az idő múlását a Kossuth-nótával jelzi, a város jeles fiai születésének évfordulóján a Szalontai köszöntő dallama csendül fel fél óránként. – olvashatjuk a Nagyszalontát bemutató füzetben.
Nagyszalonta nagyjai szoborpark
A reformtus templom és az Arany János Elméleti Líceum között helyezkedik el a szoborpark. A fás parkban leülve eltöprenghetünk a régebbi korok nagy személyeiről.
Arany János szobor
A Toldi írója hangsúlyos helyet kapott a szoborparkban. Nem csak azért, mert itt született, hanem azért is, mert a város helyszíneinek megjelenítésével verseiben messze földön híressé tette a települést. A magyaros ruhában ülő Arany bronz szobrot Kiss István nagyszalontai kötődésű szobrász készítette el, és 1992. március 1-én avatták fel.
Kiss István szobor
Kiss István középiskolai tanulmányait Nagyszalontán kezdte, majd Budapesten folytatta, ahol a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond lett a tanára, és hamar kedvelt művész lett belőle. Híres szobrai közül érdemes megemlíteni a Győrben felállított gyalogló formában ábrázolt Petőfi szobrot, melynek arcvonásait az ismert Petőfi Sándor-dagerrotípia alapján készítette el. Meghatározó szobrai közé tartozik még az 1969-es Berény Róbert plakátja alapján készült “Fegyverbe!” című szobra, mely több kommunista szoborral együtt a Memento Parkban látogatható.
Kulin György szobor
- Nagyszalonta, 1905. január 25-én született csillagász
- 1935-től a budapesti Csillagvizsgálóban dolgozott
- Nevéhez fűződik az intézetben készült égbolt felvételek kétharmada
- Népszerűsítette a csillagászati ismereteket
- 337 kisbolygót örökített meg, 84 kisbolygót és 2 üstököst fedezett fel
- Az általa elsőnek 1936. december 11-én felfedezett kisbolygóját szülővárosáról Szalontának nevezték el.
Sinka István szobor
Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. Költő, novellista. Pásztorcsaládból való származása meghatározta, hogy a népi írók között alkotott, és leghíresebb önéletrajzi műve a Fekete bojtár lett, melyről 2016-ban egy film is készült A fekete bojtár címmel.
Zilahy Lajos szobor
Nagyszalonta híres szülötte Zilahy is, ki íróként, újságíróként, drámaíróként, producerként, forgatókönyvíróként és filmrendezőként is tevékenykedett. Az első világháború után a tanácsköztársaság kitörésekor Bécsbe költözött, és ott egy ellenforradalmi lap létrehozásán dolgozott. Visszatérését követően 1922-ben jelent meg a híressé vált Halálos tavasz című regénye. Tagja volt a Kisfaludy és a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaságnak is. 1939-ben a Halálos tavasz című regénye alapján forgatókönyvet írt, és producerként, illetve rendezőként elkészítette az ismert filmet. Támogatta a Horthy rendszert, németellenességét is megfogalmazta, s 1945 után a Magyar-Szovjet Művelődés első elnöke lett, és Szent-Györgyi Alberttel együtt vitték az Irodalom és Tudományt. Mikor érezte, hogy nő rajta a nyomás, hogy folytasson propaganda tevékenységet, akkor lemondott elnöki tisztségéről, és az Egyesült Államokba költözött családjával. Tervét, hogy hazaköltözik a halál húzta át.
Arany János Elméleti Líceum és emléktáblája
A Csonka torony és az Arany János Emlékmúzeum
Szalonta várát 1620 körül kezdték el építeni, és 1636-ban már készen állt, mert a török elleni harcok dokumentumaiban már említették. 1658-ban II- Rákóczi György parancsára a várat lerombolták, hogy ne jusson a török kezére. Így napjainkban már csak a Csonka torony tekinthető meg az Arany János Emlékmúzeummal a belsejében.
A földszinten Nagyszalontát bemutató helyiséget rendeztek be, mely bemutatja a település Bocskai István általi alapítást az eredeti 1606. március 6-án kelt hajdúkiváltságot rögzítő levelével együtt.
A az első emeleten Arany János életét bemutató kiállítás kapott helyet a költő személyes tárgyaival. Megtekinthető Arany diákládája, és többek között az a fotel is, melyben a költő befejezte földi létét.
A harmadik emeleten berendezték az akadémiai dolgozószobáját az íróasztalával, ágyával és pipatóriumával.
A legfelső negyedik emeletről végigpásztázhatjuk a várost, míg a gyereket játszanak a számukra berendezett szinten: kirakózhatnak, memória játékot játszhatnak megismerve ezekkel az aranyi örökséget.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-16 óra között. Telefonszám: +40-259-371-157
Arany-palota
Az Arany János Művelődési Egyesület tulajdonában álló Arany-palota 2012-ben volt 100 éves. A Csonka torony melletti épület felújítása során vendégszobákat és előadótermet terveznek kialakítani (2019). Az Arany-palota falán Bocskai István, Lovassy László és Földi János emléktáblái láthatóak.
Bocskai István, Lovassy László és Földi János emléktáblája
Bocskai István
“Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.”
Bocskai István politikai végrendelete
Lovassy László a reformkor mozgalmának egyik meghatározó alakja
Lovassy László a reformkor mozgalmának az egyik talán elfeledett személyisége. Apja hatására jogi pályára lépett, és hogy gyakorlatot szerezzen Pozsonyba ment országgyűlési gyakornoknak. A reformokat támogató társaival hamar konfliktusokba keveredtek a konzervatív gondolkodású idősebb követekkel. Báró Wesselényi Miklós javaslatára “Társalkodási Egyesületet” alapítottak, ahol a számukra fontos kérdéseket vitattak meg. Szorgalmazták a jobbágykérdés megoldását, beszédeket olvastak fel, segítettek a lengyel menekülteken és kézzel másolták az országgyűlési tudósításokat a megyék számára. Ezeknek következtében a megyék koordinálni tudták magukat. Lovassy volt a szerzője a Társalkodási Egyesület Országgyűlési ifjaknak küldött levelének, melyben a változásra szólított fel:
“S ha atyáink ön haszon, hiu fénytől el kábitván ön függetlenségek érzetében a Honn közszabadságát gyilkolták és viszálkodás magvait szórták el – lépjünk mi szelidebb ifjui a durva atyáknak szebb és nemesb pályára fel, és egyetértés örök és szétszakithatatlan kapcsolata fûzzön össze bennünket . . . mert csak így vivhatja ki a magyar, hogy alatson álláspontjáról az európai nagyobb nemzetek sorába helyeződjék”.
Az erdélyi országgyűlés erőszakos feloszlatása után 1836. január 29-én a Pestre érkező Wesselényi Miklós mellett rendezett szimpátiatüntetésen forradalmi beszédet mondott. A pozsonyi országgyűlés berekesztésekor az alsótábla üléstermében a királyt és a kormányt vádolta a jobbágykérdés egyes részleteinek megoldatlanságáért.
Metternich célul tűzte ki, hogy véget vet a reformmozgalom törekvéseinek, és az 1832-36-os országgyűlés berekesztése után Pálffy Fidél gróf lett a kancellár, ki még magyarul sem beszélt. Az ifjakat üldözni kezdte, így Lovassy hetekig bujkált. Rejtőzködésének véget vetve a következő sorokat írta levélben édesapjának:
,,Midőn e sorokat olvassa, már ‘nem vagyok többé szabad . . . Becsületem szeplőtlenül hozom vissza, mint elvittem, s érjen bármily csapás, nem rettegek, mert csak önkény s erőszak büntetnek”.
Miután Nagyváradon feladta magát, és társait is elfogták az országon tiltakozó hangulat lett úrrá, melyet Kossuth indított el. Ellene koncepciós pert rendeztek, melynek a felségsértés volt a tárgya. Lovassy elismerte arisztokrácia-ellenességét, viszont a felségsértést nem. 1837. február 27-én Lovassyt 10 év várfogságra ítélték. Titokban Spielbergbe szállították, és egyedül, lábbilinccsel ellátva tartották fogva. 1839 őszére megjelentek Lovassy Lászlón a mentális problémák. 1840. április 29-én királyi amnesztiával szabadult. Kezelésekkel csak ideiglenes javulást értek el állapotában, így magányosan élet Nagyszalontán, majd Erdőgyarakon. Végül hazaköltözve Nagyszalontára 1892. január 6-án halt meg. Vachot Sándor A külföld rabja című versében így mutatja be Lovassyt:
Vachot Sándor: A külföld rabja
"Zavart örömnek volt arcán jele. Szikrája volt már alvó lángnak ez, Mely hamviban még föl-föl éledet. Körülötte sűrűn állnak társai, Az árva honnak lelkes fiai. Hévvel fogadják a hü szenvedőt, Örvend is, sir is mind, ki látja őt. S közöttük áll ő, testi lelki rom, S kitör belőle a tűrt fájdalom. Ajkán a megnyilt szó eláradoz, Tartalma szivet, elmét lázba hoz. Mi volt s mivé lőn! Felsóhajtanak, Kik ajkiról bus szókat hallanak. "
forrás: http://www.lovassy.hu/online/iskola/mult/nevadonk.php
Földi János
Nagyszalonta volt bölcsője Földi Jánosnak is, aki 1755. december 21-én született. Orvosi pályája mellett foglalkozott a magyar nyelvtannal, verstannal, és természettudománnyal. Mind e mellett verseket is írt. 1806. április 6-án halt meg Hajdúhadházon.
Az én Sírhalmom!
Amott a' kapús ut mentében
Láttomra volt eggy körtvélyfa.
A' Sírhalmok 's Erdők szélében;
Kivágták, 's nints ez is már ma!
Én e' kies tért választottam
Számomra Sírhalom helyül
E' vad körtvélyfát óhajtottam,
Sírhalmomat tzímező jelül,
Még is, ha történik halálom,
Ne másuvá temessetek!
Itt nyugtasson a' tsendes álom,
Nints szebb hely; meg-engedjetek.
Eggy Akászt, körtvélyfám helyébe
Ültess, óh eggy Jóltévő kéz!
Melyről Zephir Naplementébe
Susogva majd síromra néz!
Mind kettőt sok Tüskék borítják,
Mint az én kínos éltemet!
Ők azt védelmekre fordítják;
A' sírba engem az temet!
Ti Gyermekek, ne szaggassátok
Ennek szagos virágait!
Ha nyílni Májusban látjátok,
Hadd fedjék Földi hamvait!
Akkor talám, kik itt el mennek,
Igy szóll eggy: «Akit fed e' Bólt -
Illy rövid Tavasza volt ennek!
De tán hibázok, ez se volt!»
Emlékkövek
A Csonka toronyhoz vezető járda mentén az Arany-palota mellett 2006. március 14-én a hajdúszoboszlói Bocskai István hagyományőrtő egyesület helyezett el emlékkövet. Szintén 2006. októberében a város polgármesteri hivatala Bocskai István fejedelem hajdúinak 1636-os dicsőséges csatájának emlékére, majd 2014-ben a Nagyszalonta Önkormányzata az 1214-2014-es Szalonta első írásos említésének 800. évfordulóján állíttatott egy-egy emlékkő.
Hébé szökőkút és szobor
Az Antoine Durenne által készített Hébé szobor és szökőkút Nagyszalonta legrégebbi szobra, melyet a helyiek Vasmariskának hívnak. A szökőkutat a város első artézi kútjára emelték.
forrás: https://www.kozterkep.hu/3809/Hebe_Nagyszalonta_1891.html
Hébé: az ifjúság istennője a görög mitológiában. Zeusz és Héra leánya , Héraklész felesége. Az Olümposzon Ganümédésszel együtt az istenek pohárnoka.
Új Magyar Lexikon
Zilahy Lajos író szülőháza és emléktáblája
Zilahi Lajos: A régi ház küszöbén
Kezembe ejtve homlokom
Ülök a korhadt küszöbön.
Te régi ház, elmúlt időmet
Köszönöm néked, köszönöm.
Köszönöm néked régi udvar
A fák alatt a lenge hintát,
A kis padot, a szép lugast,
Amit befontak ágak, indák.
Köszönöm néked régi udvar
A búvócskát, a kergetősdit,
A kisleányt, amint vigyázva
Egy nagy fa mellől leskelődik.
Köszönöm néked régi ház
Ez minden ami megmaradt -
A nyilakat, a jó parittyát,
Az első lelőtt madarat.
Ó köszönöm szelíd anyámat,
Amint gyümölcsöt osztogat,
A bátyámat, a két nénémet
És köszönöm a húgomat.
Köszönöm néked régi ház
Köszönni valóm annyi van -
Ó köszönöm halott apámat,
Ki így szólt hozzám: Kis fiam!
Mindent elvesztve, férfi-szívvel
Köszönöm néked, köszönöm,
Hogy megengedted, hogy még egyszer
Leüljek itt a küszöbön.
Sinka István író és költő szülőháza és emléktáblája
Sinka István: Denevérek honfoglalása
(részlet)
Míg hazám sovány parasztjai
tanakodnak az őszi must
ízéről: ím éneklem én,
én a magyar Parnasszust -
hisz Múzsám örök panaszai
azt a hírt sírják felőle,
hogy megcsúfolták e szent helyet
s ma barmok kövér legelője.
Mert bizony a parnasszi táj
szabad puszta, ó, szabad.
Megszállták hát füvét az ökrök,
s meg az ordító szamarak.
De csillaggal játszik egy bojtár
most e mezőn s parazsat
fúkál és a hóna alól
előszállnak a darazsak.
Kacagjál hát te rest polgár
s emlékezz erről az évről,
emlékezz, mint futkosnak le
a barmok a költők hegyéről.
Bugyogj szavam,
én kicsi dárdám,
arany nyíl, egyetlen fegyverem,
zengjél a szélben,
ím magunk vagyunk, olyan árván,
mint fa az őszben: idők foglya, de győzhetetlen.
Zúdulj szavam,
vigyen az ének láza,
holnap tán csata lesz,
én is megyek… Hogy győzni tudj, íme most elrepítlek.
Arany János Emlékház
A helyiek emlék portának, vagy szőlőhelynek nevezik a helyet, melyen az Arany János emlékház áll, mivel történt egyszer, hogy amikor a kis Arany 6 éves volt, akkor a hátsó szomszédban lakodalmat rendeztek, és kint sütöttek, főztek. Egy szikra felpattant az Aranyék alacsony szalmatetős házára, ami kigyulladt, így a szülőház megsemmisült. A szél tovább is vitte a lángokat, és a város több, mint egyharmada leégett.
Az emlékház és a kiállított tárgyak Arany János gyermekkorát hivatott bemutatni, mikor még a szegénység jutott nekik. Elszegényedett nemesi családként csak ez a kis telkük volt, illetve a városon kívül egy kis darab föld. Személyes tárgyakat nem lehet megtalálni az emlékházban. Helyettük azokat a dolgokat tekinthetjük meg, melyeket a nagyszalontaiak gyűjtöttek össze, és amelyek közé született, és amelyek között nőtt fel.
Az 1800-as évek vége fele, amikor innen kihalt az utolsó Arany leszármazott, akkor a házat megvásárolta az Arany János Művelődési Egyesület, és a II. világháború végéig kisdedóvót működtetett benne. Sajnos a háború után a ház államosításra került, s innentől kezdve hol román, hol magyar lakói voltak. Az 1989-es forradalom után visszaperelhetővé vált az ingatlan, mellyel az egyesület élt is. Az igazság malmai igen lassan őröltek, és csak 11 évvel ez előtt – 2008-ban – ért véget a per. A pert gyűjtés, és rendbetétel követte míg nem megnyílhatott az emlékház a Nagyszalontára látogatók előtt.
Feketén bólintgat az eperfa lombja
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Arany János: Családi kör 1851. április 10.
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
Az eperfa, mely a ház tornáca mellett áll az annak az eperfának az unokája, mely alatt Arany is üldögélt és írta a verseit. Mellette pedig nő már a dédunoka is, melyet magról ültetett a nekünk mesélő néni. S a gémeskút? A gémeskút forrását már a család is fogyasztotta, mely jóval több, mint 200 éves.
Bejelentkezés a látogatáshoz:
Telefonszám: +40-259-371-157
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!