Boldogkőváralja ‘Castum Boldua‘ néven szerepel először a III. Endre által kiállított oklevélben 1282-ben. Fényes Elek statisztikus és földrajzi író “Bodó-Kő-Váralja“néven említi Magyarország geographiai szótára című könyvében.

Boldogkő vára
Boldogkő várát IV. Béla engedélyével építette a Tomaj nemzettségbe tartozó Jaak fia Tyba ispán a tatárjárás után.
Hét tündér vára
Egy történet szerint a tatárokkal megvívott muhi csata után IV. Béla király az ellenség elől a Hernád parti Aszaló községbe menekült. Ott rátalált egy Bodó nevű aszalómesterre, aki jobbágy ruhába öltöztetve pincéjében adott neki óvóhelyet. A megérkező tatár sereg dühösen faggatta az öregembert, hogy árulja el merre ment a király. Az aszalómester siketnek, és bolondnak tettette magát. Megunva a meddő beszélgetést az üldözők továbbnyargaltak. IV. Béla király hálálkodva jött elő, és a kíséretével hamar útnak is indult. Bodó, Batu kánnak az országból való kivonulása után a király meglátogatására indult. Hét szekeret felpakolt a legfinomabb aszalt gyümölcseivel, a szekerek bakjára egy-egy lányát ültetve. Az udvarba érkezve mindketten nagyon örültek, hogy épségben látják egymást. Béla király örömmel fogadta a finomságokat, mert nem olyan időket éltek, hogy dúskáltak az élelemben.
– Hálás vagyok jóságodért, hogy kétszer is megmentettél; egyszer a Batu kán seregétől, most pedig finomabbnál finomabb csemegéket hoztál nekünk, de áruld el nekem, hogy honnan van ez a hét csodaszép lány? – kérdezte a király.
– Az enyémek! – büszkén kihúzva magát felelt az öreg.
Ez után magához hívatta Bodót az uralkodó, és a következőket mondta neki:
– Hálás vagyok a hűségedért, és hálám jeléül neked adom Aszaló és Bodolló községeket, a környékükkel együtt. Viszont egy feltétellel! Öt éven belül várat kell építened, hogy védhessen minket az ellenségektől.
A feladat megvalósítása kemény dió volt, ami nagy fejtörést okozott, ám a legfiatalabb lánynak az az ötlete támadt, hogy olyan kérőkhöz mennek majd feleségül, akik egy-egy évig építik a várat. A család válláról hatalmas kő gördült le, és meg is kérték a királyt, hogy öt évről hétre módosítsa a határidőt. A legalkalmasabb hely a “Bodókő”, az ott felépült vár pedig “Bodókő vára” nevet kapta, ahol egybekeltek a leányok az udvarlóikkal. A király, és a család is nagyon boldog volt. Az uralkodó így szólott:
– Legyen mától ez a hely “Boldogkő”, mert a hét leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!
Kiállítások a Boldogkő várában
Boldogkőváralja és a vár egy jó választás egy kiránduláshoz az állandó programjaival és kiállításaival, melyekkel egyszerre tudunk kikapcsolódni, és új ismereteket szerezni a középkori életről.
Hadtörténeti kiállítás
Kovácsműhely kiállítás
Várbörtön kiállítás
Ásványkiállítás
Pénztörténeti kiállítás és egy kis pénzhamisítás
Viszonylag ritkán lehetünk egy olyan pénztörténeti kiállításon, amelynek falaki között anno pénzhamisítás is történt. A vár egy ideig a Bebek családból származó Bebek György birtokát képezte miután feleségül vette 1548-ban Patóchy Zsófiát. Az ország trónjáért folyó harcok zűrzavaros időszakában megfelelő volt a helyzet a pénzhamisításhoz is. A régészek az alsóvárban tufasziklába vájt kohót találtak, s a bronzlepényekből és rézércekből a pénz hamisítására következtettek 1552 és 1560 között.
A Bebek család és a pénzhamisítás
Ahogy a korszakban és az erődítményekben, úgy a Bebek családon belül sem volt egyedülálló eset a pénzhamisítás. Krasznahorka várában apja, Bebek Ferenc volt a parancsnok, aki a környék templomainak harangjait öntette és ötvözte silány értékű pénzzé, így a csetnekit és a rimaszombatit. Csorbakő várában pedig Ferenc testvére Bebek Imre volt az úr. Mikor már a nép nem akarta elfogadni a keveset érő pénzt, akkor már az ellenkirály I. Ferdinánd pénzét is hamisítani kezdték.
forrás: https://www.szadvar.hu/2013/11/szatmari-tamas-a-penzhamisito-bebekek/
Ólomkatona kiállítás
Kis katonákat már az egyiptomi sírokban is találtak, de a későbbi korokban is elterjedtek voltak. Napóleon fiát aranyozott kis katonákkal próbálta a katonai pálya felé terelni. Az ólomkatonák tömeges gyártása a 18. században indult el Nürnbergben, ahol német kohászok által készültek. 1893-tól az angolok az üreges öntési technológiával át tudták venni a vezető szerepet a kis katonák gyártásában.
forrás: https://rohamjelvenyek-shop.hu/fem-jatek-katonak-tortenete/
Szoborkiállítás
Boldogkőváralja látképe a várból
Boldogkőváralja madártávlatból
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!