Magyarságunk hungarikumunk

Válaszút

A Kolozsvártól 26 km-re fekvő Válaszút 1325-ben Valazut alakban maradt ránk a település neve.

Bánffy-kastély – Wass Albert szülőháza

A kastély különlegessége, hogy egyszerre tekinthető a Bánffy család gyönyörű kastélyának, és báró Bánffy Ádám saját művészeti alkotásának.

Az író és költő gróf szentegyedi és cegei Wass Albert

Válaszút vándora – Kallós Zoltán öröksége

A néprajzkutató, népzene és balladagyűjtő munkássága a legkisebb túlzás nélkül is felbecsülhetetlen. Feljegyzéseivel létrehozta a folytonosságot az elfeledésnek kitett múlt és a jövőnk között: 15 ezer dallamot jegyzett le, 259 balladát, és nyolcnak a meseváltozatát gyűjtötte össze Balladák könyve című kiadványában. A könyvek mellett jelentek meg hanglemezei, kazettái, CD-i, és díjait, kitüntetéseit nem kis feladat lenne felsorolni az 1926. március 26-én Válaszúton született etnográfusnak. Kolozsváron szerzett tanítói oklevelet szerzett, majd zeneakadémiát végzett. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt és az általa gyűjtött mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és moldvai magyar néprajzi gyűjtemény megtekinthető a településen. Kallós 91 éves korában szülőfalujában hunyt el 2018. február 14-én.

Válaszút vándora – Kallós Zoltán öröksége 1. rész
Válaszút vándora – Kallós Zoltán öröksége 2. rész

Kallós Zoltán Alapítvány

Addig leszünk magyarok amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” – fogad minket Kallós Zoltán útmutatásként szolgáló gondolata az alapítvány honlapján. Az alapítványt Kallós 1992-ben hozta létre a nép hagyományok és kultúra továbbadására, közművelődésre és a Kallós néprajzi gyűjteményének ápolására.

Az alapítvány mára már az eredeti tervek mellett számtalan tevékenységet folytat, melyek jelentősen segítik az erdélyi és a szórvány magyarság megmaradását, kultúrájának életben tartását, boldogulását. 1999-ben létrehozták a magyar óvodát és újra elindították az elemi oktatást. A Mezőségi Oktatási Program segítségével a nebulók az óvodától az érettségiig, szakképzésig a magyar nyelvet, kultúrát ápolva tudnak eljutni. A Mezőgazdasági Szakiskolában tanulók megszerezhetik a kellő tudást, hogy az otthoni gazdaságot továbbvigyék. A 2013-ban alapított szakiskola 3 év elteltével tangazdasággal bővült, ahol a gyakorlati ismeretek is elsajátíthatóak. 2014-ben létrehozták a Nagysármási község szórványközpontját. A szórványközpont céljai, és működési rendje megegyezik a Kallós Alapítványéval. Népzene Iskolák Kolozsváron, Bánffyhunyadon, Magyarpalatkán és Nagyenyeden, hogy a tehetséges fiatalok a kellő képzést is megkaphassák, hogy mesterei lehessenek a népzenének, és népdaléneklésnek. Ezeken kívül felnőttképzési keretek között haladó zenészeket a tájegységekre jellemző stílusokra oktatnak, és mezőségi kézműves műhely tanfolyamokat is tartanak. S, ha mind ez nem lenne elég, akkor még ott vannak a táborok is.

Az alapítvány honlapja: https://kallosalapitvany.ro/

Az 1848-as Válaszúti események

Baldacci Manó magyar honvédtábornok kísérlete báró Karl von Urban császári ezredes csapatainak megállítására Szamosújvárnál kudarcba fulladt a magyar honvéd sereg Kolozsvárra vonult vissza. Miután hírét vették, hogy a császáriak Kolozsvár felé fordultak Baldicci és báró Vay Miklós a város feladása, és Erdély elhagyása mellett döntöttek.

“Este hét órakor az a váratlan hir terjed el, hogy a XI-ik zászlóalj Szamosfalva mellett vakmerő szuronyrohammal visszaverte az ellenséget. Leirhatlan az öröm. De az egész csak egy pillanatig tart. Nyomon követi a keserü csalódás. Igaz, Urban meghátrált, de csak azért, hogy haderejét a végső támadásra összpontositsa. Alig egy fél óra mulva, Daun gróf őrnagy, a Párma-ezreddel már a czukorgyár mellett tünik fel, s tábort ütvén, őrtüzeket gyújt. A haditanács erre annyira megrémül, hogy lemond minden ellenállásról, s a város föladását határozza el. Gróf Mikó Imre és Groisz Gusztáv nyomban, még azon éjjel az ellenséges táborba mennek, s Válaszuton fölkeresik Wardener tábornokot, hogy vele a város meghódolása iránt alkudozásba bocsájtkozzanak. November 17-én virradatkor végre aláiratik az egyesség, mely a következő:

Egyezmény.
Kolozsvár szabad királyi város lakosai és a felső-erdélyi cs. kir. hadsereg közt, mely ez utóbbi parancsnokának Apahidán 1848 november 16-án délután két órakor kelt felszólítására és az 1848 november 17-én reggel négy órakor kelt ellennyilatkozat mellett köttetett.

  1. A nemzetőrség leteszi a fegyvereit és ideiglenes megőrzés végett a cs. kir. hadseregnek adja át, meghagyatván a törvény értelmében az a joga, hogy, ha a nyugalom és a rend (melyet eddig a nemzetőrség nem veszélyeztetett) helyre áll, ujra szervezkedhessék s igy visszakapja fegyvereit.
  2. Hadi járandóságról ezuttal nincsen szó, mert annak kivetése teljesen Puchner báró altábornagy, parancsnokoló tábornoktól függ.
  3. A városba bevonult cs. kir. csapatok ellátása, mint eddig, a törvényesen előirt módon történik.
  4. A lefegyverzett és fogva tartott cs. kir. csapatok szabadlábra helyeztessenek; s ha ez még nem történt volna meg, ez iránt haladéktalanul intézkedjenek. Ezek, valamint a fegyverrel ellátott cs. kir. csapatok a Szamosfalva felől jövő hadtest elébe mennek s ezzel együtt vonulnak be a városba.
  5. A rendről s a vagyon és személybiztosságról az alulirt parancsnokok kezeskednek; minden rablási kisérlet ellen katonai erővel lépnek föl és a bűnösöket átadják a törvénynek.
  6. A cs. kir. csapatokon kivül semmiféle más katonaság nem türetik a városban és annak környékén; s ha ilyenre akadnának, ellenségnek tekintik és ehhez képest bánnak el vele.
  7. A városba és annak határába csakis cs. kir. csapatok vonulnak be.
    Mind ennek hiteléül két, sajátkezüleg aláirt, irat-példányt állítottunk ki.
    Kelt Válaszuton, 1848 november 17-én.
    Gróf Mikó Imre s. k. Báró Wardener Ágost s. k.
    Grois Gusztáv s. k. Urbán s. k.
    Kolozsvár városbirái. alezredes, a 2-ik román ezred parancsnoka.”

“A maroknyi honvédsereg, megtörve, szárnyaszegetten mint a sebzett madár, Csucsáig vonult. Egész Erdélyben, már csak itt ezen a határszéli rejtett ponton lobogott még a trikolor.”

GRACZA GYÖRGY: AZ 1848–49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE. II. kötet • A SZABADSÁGHARC LEFOLYÁSA VI. Mikor az isten alszik.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!