Magyarságunk hungarikumunk

Arad

Itt jársz: Kezdőlap » Látnivalók » Arad

Arad egy ősidők óta lakott hely. Egy volt fejlődő iparváros, egy a mai napig épületeiben páratlan település, de Arad mégis A magyar Golgota”, ahogy Kossuth Lajos nevezte.

Páduai Szent Antal-katedrális

A ferences minoriták Arad belvárosában 1704-ben épült barokk templomát 1902-ben lebontották és szintén a minoriták új templomot emeltek 1904-re Tabakovits Emil tervei alapján neoreneszánsz stílusban. Az templom belső kialakítása még évekig eltartott és a felszentelésre csak 1911-ben került sor. A bejárat fölött Michelangelo Pietá című szobrának másolata látható. Az oltárképen Páduai Szent Antalt láthatjuk a gyermek Jézussal. Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét és Szent Erzsébettel láthatjuk az ólomüveg ablakokon.

Arad mártírja: Karácsony István. Dombormű és emléktábla őrzi a mártír emlékét

“Karácsonyi István 100 évvel ezelőtt Aradon született, a ministrálást éppen a minorita templomban kezdte, majd az érettségit követően beiratkozott a teológiára. Rómában, Assisiben, Páduában tanult, majd Nagybányára nevezték ki plébánosnak, de hazahívták Aradra, ahol akkoriban a minorita rendházban 12 minorita atya dolgozott, mivel sem Mikelakán, sem Ségában nem volt még katolikus templom. Ő hittanárként tanított az iskolában, ha szükséges volt, betegeket látogatott, és szívvel-lélekkel gyakorolt az orgonán. Rajongott az egyházi zenéért, a politika soha nem érdekelte.
A kommunizmus megerősödésével azonban elkezdődött a szerzetesek üldözése, akiket 1950. augusztus 20-án, Szent István ünnepén összegyűjtötték, majd Esztelneken, illetve Máriaradnán különítették el őket. 1956-ban Magyarországon kitört a forradalom, amihez Karácsonyi Istvánnak csak annyi köze volt, hogy Torján járt, ahol Ábrahám Árpád barátjánál Szoboszlay és társai a rádióban hallgatták a magyarországi híreket. Mivel őt a politika nem érdekelte, pihenni vonult egy másik szobába, ennek ellenére, ő is felkerült a gyanúsítottak névsorára, és hiába bizonygatta minden sorstársa, hogy neki semmi köze az egészhez, ő semmiről sem tudott, a temesvári perben őt is 22 évre ítélték.
Egy cellában őrizték őket 5-6 évig, amikor egész nap együtt voltak, és mivel nem imádkozhattak egész idő alatt, valamivel ki kellett tölteniük az időt, el kellett terelniük a figyelmet a nyomorúságos életükről, ezért tanulni kezdtek. Az elítéltek közül egyesek németül, mások angolul vagy franciául tudtak, ezért egymást tanították. Köztük Karácsonyi valóságos vezéregyéniséggé nőtte ki magát a csodálatos adottságai, az élni akarása, vidámsága, a lélekben megtörtek vigasztalása, az énektudása révén. Mivel rajongott a zenéért, a munkatáborban sokat énekeltek, ott komponálta a „börtönmisét”, amelyiknek a kottáit a bundás melegítőjének a bélésébe rejtette. 1963-ban enyhült a rendszer szigora, 6 év teljes elszigeteltség után a családjuknak is megírhatták: élnek. Talán éppen ez volt a baj, mert Karácsonyi otthonról csomagot kapott, amiben az élelem mellé egy olyan jelt is betettek, amiből rájött: Gruber Ernő minorita testvér már nincs az élők sorában. Mivel azonban István testvér súlyos szívbeteg volt, november 9-én, estefelé, miután befejezték a napi munkát, Isten kiszabadította lelkét a fogságból. Egy velük raboskodó asztalos, Páll András koporsót készített számára, majd szigorú felügyelet mellett, a legszerényebb körülmények között elhantolták. Ervin atya mikorra visszaért a temetésről, az elhunyt relikviáknak számító dolgait a fogolytársak ellopták, tehát semmi tárgyi emlék nem maradt tőle.”

forrás: http://www.nyugatijelen.com/hitelet/rehabilitalni_a_politikai_elitelteket.php

Szentmisét tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulóján. A fotóit és leírását megtekintheted és elolvashatod a 170 éve végezték ki az aradi vértanúkat című beszámolóban.

Arad Belvárosi Református templom

A gyülekezet most 1200 lelket számlál, de valamikor még 6000 lelkes is volt. Az 1847-ben épített templom az csak a mostani imateremig tartott, aztán olyannyira megnőtt a gyülekezet lélekszáma, hogy meg kellett nagyobbítani.

1847-ben épült a templom, így egybefonódik a ’48-as forradalom és szabadságharc kitörésével. A felépült templom belső berendezése az 1848-ban kitört forradalom miatt megállt, így nem is kezdték meg az istentiszteleti szolgálatot, hiszen más erők vitték el az energiákat. Érdekesség az, hogy a templomban, míg nem volt berendezve 1848-49-ben hadikórház működött. Tehát az itteni, közeli harcoknak a sebesültjeit itt látták el a templomnak az épületében.

A másik érdekes dolog pedig, ami a szabadságharchoz és a templomhoz kötődik, hogy az akkori lelkipásztor Baló Benjámin, aki különben Brádról menekült el. Az ottani román felkelések rengeteg magyar áldozatot követeltek, s akkor a családjával elmenekült ide Aradra, útközben meghalt a felesége, és meghalt az 1 éves kisfia is, tehát ilyen nagy családi tragédiák is érték ezt a lelkipásztort. Ugye, itt Aradon októberben pedig rázúdult a protestáns vértanúk melletti lelkigondozásnak a terhe.
Két protestáns vértanú volt Leiningen és Dessewffy, az ő kivégzésüknél – az egyikőjüket golyó által, a másikat akasztották – ő volt ott protestáns lelkészként, aki őket lelkigondozta. De még előtte volt egy Ormai Norbert nevű ezredes, akit Pankotán fogtak el még augusztus 12-én, és őt is kivégezték már hamarabb, így őt is ő temette el. Illetve azt a Kazinczy Lajost, akit október 25-én néhány nap múlva végeztek ki. S nagy bátorságra vall, hogy az egyházunknak az anyakönyvébe úgy is írta be, hogy “Politikai kivégzés”a Kazinczy Lajosnak a kivégzését. Mert ugye ehhez bátorság kellett…

A templomnak még érdekessége lehet, – sokan tudják – hogy ennél az Úrasztalánál kötött házasságot 1901. július 22-én Horthy Miklós, aki akkor még nem volt Magyarország kormányzója, hanem az osztrák hadseregnek a sorhajó hadnagya volt. Az ő felesége Purgly Magdolna Arad környéki birtokos családnak – Sofronyán volt a birtokuk – a lánya volt. Aradon laktak, valahol Miskolc környékén ismerkedtek meg egy véletlen rokonlátogatás folytán, és Horthy ugye nagy református volt – a családjában a felmenői között még püspök is volt a 17. században – ragaszkodott hozzá, hogy ha itt Aradon is tartják lányos háznál az esküvőt, de a templomi esküvő az református templomban legyen. Úgyhogy Csécsi Imre akkori lelkész eskette őket össze. Hatalmas nagy esküvő volt, olyannyira hogy a másnapi újságokban a teljes prédikációnak a szövege benne volt. Hatalmas, pompázatos hatfogatos hintóval érkeztek meg. Leírják az újságok, hogy addig soha nem láttak még annyi magyar ruhás meg vitézkötéses ünneplőkbe öltözött embert, mint azon a napon. […]

Fábián Gábor szobor

Fábián Gábor alakját Kocsis Rudolf aradi szobrász mester formázta meg, és helyezte Dóczi András kőfaragó által készített talapzatra. A mellszobrot 2008. május 26-án avatták fel az Arad Belvárosi Református templom előtt.

… van még egy emléktábla, meg egy kis mellszobor kint a templom előtt, az Fábián Gáboré, aki író volt, költő volt, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémiának a tagja, országgyűlési képviselő. Kossuth Lajos titkárának szerette volna őt felkérni, de ő a világosi körzetnek inkább az országgyűlési képviselő feladatát, vagy szolgálatát vállalta magára, és ennek a gyülekezetnek főgondnoka volt épp a templomépítés idején. Úgyhogy ezért gondoltuk, hogy méltó ezzel a kis mellszoborral is emlékezni rá.

Híres ember volt annak idején. Keveset tudunk róla – biztos sokan nem is ismerik a nevét -, de abban az időben Aradon már 1912-ben neki szobrot állítottak. Úgyhogy amikor a Szabadságszobrot, amit majd meg tetszenek nézni “kiengedték”, vagy kibocsátották, és újra visszaállították, akkor mi is felbuzdultunk, s kértük a városi tanácstól, hogy esetleg adják ki nekünk a Fábián Gábor szobrát.

Jóvá is hagyták, be is engedtek minket egy bizottsággal az Ereklyemúzeumnak a raktárába, ahol körülbelül 15 000 ilyen ereklye van, ilyen tárgy van, ami a ’48-as szabadságharchoz kötődik. Persze nem találtuk meg, már nem volt meg. Nemrég mondta valaki, hogy látta élőben. Tehát vagy eldugták… A lényeg az, hogy nem adták ki az eredetit. Ellenben készséggel támogatták, s jóváhagyták, megadták az építési engedélyt, sőt még anyagilag is támogatták, hogy új szobrot készítsünk Fábián Gábornak. Tehát a régit azt nem szívesen adták, mert az ilyen erkölcsi győzelem lett volna ugye a részünkről, de ennek is örültünk, hogy egy új mellszoborral adózhattunk az ő emlékének is.

Vesztőhely

A Vesztőhely egészen az 1932-es ásatásokig – melynek során megtalálták azon vértanúk maradványait, akiket a bitófák tövében temettek el – a kivégzések helyszíneként élt az emlékezetben, azonban a mai napig Arad egyik legkultikusabb helyszíne, mely az október 6-i megemlékezések egyik állomása.

Obeliszk a vesztőhelyen

“A kivégzések pontos helyének földerítése korántsem volt egyszerű dolog. Akik még tanúi voltak az eseményeknek, egymástól eltérően nyilatkoztak.
1867-ben a bitófák feltételezett helyén egy 13 ágú, kiszáradt eperfát és keresztet helyeztek el. 1871-ben ezek helyébe a zsigmondházi mezőn a Honvédegylet tagjai gondoskodásából állították az első szerény emlékkövet. Leírások szerint egy másfél láb magasságú, négyszögű faragott terméskövet helyeztek a feltételezett sírokra, melynek felső lapján mindössze egy bevésett dátum állt: 1849. október 6.
Ám a lapos, feliratos kő alig látszott ki a mezőt takaró dudvából. A város hazafias polgárainak támogatásával az országos honvédgyűlés 1874-ben a környezetből jobban kimagasló kőemléket emeltetett. A termőföld növényei, kukoricaszárak, kórók azonban éppúgy eltakarták, s a medréből ki-kilépő Maros iszappal, sárral borította be.
Csak harmadik változatában, 1881-ben épült meg az az emlékmű, amely ma is a helyén áll. A mesterséges domb, melyre 15 lépcső vezet föl, kiemeli a síkságból a sötétszürke gránitból készült obeliszket. Egyik oldalán a gyásznap dátuma: 1849. október 6., a másikon a tizenhárom honvédtiszt neve, kivégzésük sorrendjében.
A fölállítás után ötven évvel a helyszín azonosítása korrekcióra szorult. Az 1932. évi ásatások során sikerült agnoszkálni azon főtisztek maradványait, akiket a bitófák tövébe temettek. A kivégzés tényleges helye eszerint a Maros egyik hídjától 250 méterre, több száz méterrel közelebb volt, mint az obeliszk. (Az 1932-ben föllelt, illetve az Arad megyében található összes hamvakat 1974. október 6-án, a 125. évfordulón temették el kis koporsókban az obeliszk alá.)”

forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/03-089/ch24.html
Dokumentumfilm Katona Tamás történésszel: A Magyar Golgota
A szabadságharc vértanúi és hősei puzzle csomag
A szabadságharc vértanúi és hősei puzzle csomag

Színház

Napjainkig az aradi színjátszás több, mint 200 éves hagyományra tekint vissza, ugyan is 1818 óta látogatják a várost különböző színtársulatot. A kiegyezés évében 1876-ban merült fel egy kőszínház építése. 1871-ben hozzá is láttak a munkálatokhoz Czigler Antal terveit követve, és a 3 évnyi építkezést követően 1874-ben Ferenc József jelenlétében avatták fel a színházat a Hunyadi László című opera nyitányával, melyet Szász Károly prológusa követett. A pezsgő színházi életet az 1883-as február 18-i dátum rázta meg, amikor leégett a színház. Újjáépítés várt az épületre, mellyel Halmay Andort az aradi építészt bízták meg, a belső díszítések elkészítésével pedig Tóth Andrást. Sajnos a tragédia ismét bekövetkezett 1955-ben, melynek következtében a színház kívül-belül átalakult. 1913-ig a színház épülete adott otthont az Aradon életre keltett Ereklyemúzeumnak is.

Tóth András
A színház belső díszítését az Aradon született szobrász készítette, ki Bécsben próbálkozott a szakma kitanulásával. Hazaköltözve Aradra feleségül vette Molnár Esztert. Majd ezt követően Pesten Strobl Alajos tanítványa lett, és nála alkotta meg az Igazságügyi Minisztérium Hadászat és Építészet című szobrát. Készített Kossuth szobrokat Nagyszalontától Clevelandig. Eszter nevű feleségétől született Árpád nevű gyermeke, kit Tóth Árpád költőként jegyez a magyar irodalom.

Liszt Ferenc emléktábla

Az emléktáblát a 200 éve született zeneszerző első aradi fellépésének 165. évfordulóján 2011. november 8-án a volt Fehér Kereszt Szálló falán. 1846. októberének elején Liszt Ferenc körútra indult, melynek egyik állomása Arad volt. Ezt a fellépését bukaresti, kijevi, galiciai, bukovinai helyszínek követték. Tovább utazva Galatiba, Odesszába és Jeliszavetgradban zárta a koncertsorozatot.

Szentháromság-szobor

Aradon 1708-tól 1741-ig többször is áldozatait szedte a pestis. Rengetegen haltak meg, és az aradiak 1732-ben megfogadták, hogy szobrot emelnek a Szentháromságnak, ahol minden évben imádkozni fognak. Emellett évente egyszer Máriaradnára zarándokolnak. A szobrot 1746-ban állították fel, ám ami ma megtekinthető, azt 1901-ben készítették el, és 2007-ben állították vissza. Ezt jelzi a felirat a Szentháromság-szobor hátulján: “Signum gratiae 1746 – 1901 – 2007 ARAD”

„Hogy teljes legyen balszerencsénk a pestis a török végeken a
tavasszal mutatkozni kezdvén: a nép hite szerint egy csongrádi leány által, aki egy csomag kendert hozott onnan, Csongrád városába hurcoltatott, és így elterjedett. Terjedése rohamos vala, és a járvány Szerencshez már hatalmasan közeledett, midőn e helyet elhagyám.”

II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról, 1703-tól végéig (1711). 260. oldal. Közölte: Thaly Kálmán, Pest 1866.

II. Rákóczy Ferenc a pestisjárványról

„A pestisnek a török végeken már 1707-ben van nyoma; 1708-ban Aradon már javában dühöng; 1709 tavaszán terjed el a kuruczok földjére, s az alföldi városokat – különösen Kecskemétet – fölötte igen kipusztítja. majd a felvidékre is elhatol, irtózatosan dúl még 1710 folytán is; úgy hogy a háború egyik fő megbuktatójának e járványt kell tartani. Kassáról, Eperjesről stb. a várőrség úgyszólván egészen kihalt, a táborokból – ahol a vész kiütött – szétfutott a katonaság; nem lehetett többé miatta nagyobb
hadat együtt tartani. Valóságos Isten csapása volt. Csak a tábornokok közül hárman: Berthóth Ferencz, Buday István és Orosz Pál, továbbá két dandártábornok: Bagossy Pál és Radics Endre hullottak el benne.”

II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról , 1703-tól végéig (1711). Közölte: Thaly Kálmán, Pest 1866. 261. oldal

Aradi pénzügyi palota

A XIX. század vége felé épült eklektikus stílusban.

Nádasdy-palota

A volt Szabadság téren álló palota szecessziós stílusával meghatározó építmény Arad belvárosában. 1904-ben épült Reisinger építész tervei alapján.

Arad Városháza, avagy Közigazgatási-palota

A Színház és a Városháza építéséhez egy közös hitellel kezdtek neki, és a városházára kiírt pályázatot Lechner Ödön építész nyerte el, melynek jutalma 200 arany volt. Idő közben a Színház építése felemésztette az anyagi forrást, és hogy karcsúsítani tudjanak a költségeken felkérték Pekár Ferenc helyi építészt, hogy tervezze át az építményt. 1872-től 1876-ig folytak a munkálatok az egykori sóhivatal helyén. Az átdolgozott terv alapján a második emelet nem valósult meg, a park felőli oldalt nyitva hagyták, ezzel egy “U”- alakú épületet hozva létre, és lemondtak a több lépcsős bejáratról is. A városháza előtti teret körülvevő gyönyörű épületek és paloták egyfajta csodálattal árasztják el az embert, hogy a városnak egykor hatalmas fénye volt.

forrás: https://bagyinszki.eu/archives/6471

Arad hajdani sóhivatala

Olvassuk el Náray Imre 1848. november 4-i helyzetjelentésének részletét a Kossuth Hírlapjából, melyben az osztrákok Arad városát ágyúzzák a várból. Az idézett sorokból kitűnik milyen fontos szerepet játszott egykor a sóhivatal!

“Igaz, hogy már igen számosan figyelmeztették az illetőket, miszerint a Marosparton épen a vár s ágyúk torkában álló sóhivatalt, a sóval együtt vitessék belebb a városba, nehogy a vár tán megszorúlhatván e részben, áttörjön és az ott őrködő részint kaszás kevés nemzetőrt elzavarva, magát néhány percz alatt több mázsa sóval elláthassa, vagy a venni akarókat a vételtől egy-egy ágyúval mindig elriaszsza; mások azt is javaslák már, hogy a város s vár közt fennálló állodalmi hid, miután nekünk már más hidunk van, s azon a vár csak árthat, mi pedig megtámadás esetén úgy sem használhatnók, pusztittassék el, vagy gyújtassék fel, mert egyszer csak azt veszszük észre, bombák s gránátok nélkűl is lángol városunk, mint előőrségünk mellett ma a laktanya és fa.”

Kossuth Hírlapja: Náray Imre 1848.11.11. Arad

Csanádi-palota

1892 és 1894 között épült az Arad-Csanádi Egyesített Vasútvonalak számára székháznak az Ybl Miklós építészeti irodájának tervei alapján.

Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak 1893-ban alakult az Arad-Körösvölgyi Vasút és az Arad-Csanádi Vasút egyesülésével.

Kultúrpalota

A szabadságharchoz száz szállal kötődő Arad egyik zarándokhellyé vált állomása a Kultúrpalotában helyet kapó aradi Ereklyemúzeum. Magának a Kultúrpalotának a megépítése is kapcsolódik ehhez. Arad, a magyarság Golgotájává válva – először kimondatlanul, majd kimondva is megfogalmazta az igényt, hogy szükség van egy múzeumra, mely a szabadságharc ereklyéit mutatja be. Az aradi Kölcsey Egyesület gyűjteménye szépen gyarapodott, és az ideiglenesen ennek otthont adó színház második emelete rövidesen szűkössé vált. Az 1907-ben meghirdetett pályázatra több, mint 20 tervező jelentkezett, azonban egyik tervezet sem aratott sikert. Ezt követően kérték fel Szántay Lajost, hogy összegyúrva a terveket készítse el a Kultúrpalota tervét. Ezt követően 1911-1913 között lezajlott építkezési munkálatokat a felavatás követte. Helyet kapott benne az Ereklyemúzeum, a könyvtár és egy 700 férőhelyes hangversenyterem is.

október 25-én Szántay Lajos építész, az aradi Kultúrpalota átadásának 100. évfordulóján emléktáblát kapott. Egy 1906-ban készült fotó alapján, – mely az evangélikus templom átadásán készült, amit szintén ő tervezett – az aradi Kocsis Rudolf szobrászművész elkészítette az alkotó; Szántay Lajos bronz szobrát, mely a Kultúrpalota bejárata mellett fogadja a látogatókat.

Ereklyemúzem

Az idők pillérei
Milyen idők pillérei? Számunkra az első pillér az 1849. október 6-a. A következő pillér az 1881, amikor megalakult az aradi Kölcsey Egyesület. Mivel az aradi Kölcsey Egyesület célul tűzte ki, hogy a szabadságharchoz köthető ereklyéket összegyűjtse, és ebből majd később egy múzeumot nyisson meg. Ez a múzeum 1892-ben október 6-án meg is nyílt a mostani színháznak a második emeletén. Majd 1893. március 15-én véglegesen megnyílt és átadták. Ott működött egészen 1913-ig. 1913-ban ebbe a Kultúrpalotába került, amit Szántay Lajos tervezett. Egy másik pillér – egy kicsit visszatérve a kivégzéshez – az 1870, amikor a kivégzés helyszínén terméskövet helyeztek el, majd 1874-ben egy gúla alakú kővel ezt megmagasították, ahogy ott a képen lehet látni. Majd 1881-ben helyezték el a most is látható obeliszket. 1893-ban, amikor megnyílt a múzeum majdnem 4000 tárgyat bemutató kiállítása volt. Ezek közül a tárgyak közül párat mi is kiállítottunk, tehát ezek a tárgyak már a megnyitáskor is a múzeumban voltak. És ez a katalógus, amit többek között Jókai szerkesztett, amiben le vannak rajzolva az Ereklyemúzeumban lévő tárgyak. Itt a hátamnál lévő vitrinben a 9 felakasztott tábornoknak a bitófadarabjait lehet látni, egy olyan kis imádkozószék makettet, amit abból a székből készítettek, amit a tábornokok lábai alól az akasztás idején kirúgtak. Damjanich Jánosnak a hajfürtjét, amit a kivégzés előtt elküldött feleségének, valamint Vécsey Károlynak a keresztjét és a zsebkendőjét, amit a kezében tartott a kivégzéskor. 1912-13-ban a várban ásatások folytak, melynek köszönhetően megtalálták Lázár Vilmosnak és Schweidel Józsefnek a földi maradványait. Ezek közül itt látható Lázár Vilmosnak a cipőtalpa egy kis sarkantyúdarabbal. 1890-ben felavatták a Szabadság-szobrot a mostani színház háta mögött a Szabadságtéren. Majd 1925-ben politikai okok miatt ezt el kellett onnan távolítani. Többek között az aradi várnak a sáncában is volt, míg végül az aradi Szabadság-szobor Egyesületnek, és az RMDSZ-nek köszönhetően sikerült visszaállítani. Nem az eredeti helyére, hanem a Tűzoltó térre a most úgynevezett Megbékélési térre. Itt különböző érméket tekinthetünk meg 1874-ből, 1890-ből, valamint 2015-ből és egy 1949-es albumot, a kommunizmus idején hogyan nézett ki egy ilyen megemlékezés.

A következő három kiállítóterem az 2015. október 6-án nyílt meg. Itt körülbelül kronologikusan lehet haladni előre. Itt a szabadságharchoz köthető tárgyakat lehet látni, ugye kokárdákat, különböző karokat, az aradi február 8-ai utcai harcokról egy festményt, Asztalos Sándorról egy portrét, aki részt vett ezekben a harcokban. Salacz Gyuláról egy portrét, valamint Salacz Gyulának az atilláját és a kardját.

De hogyha továbbhaladunk a következő terembe itt maguknak a tábornokoknak és Kossuth Lajosnak a személyes tárgyait tekinthetjük meg. Itt megtekinthetjük Damjanich Jánosnak nem csak a portréját, de a nyakkendőjét, a kardját, aminek a markolata az elefántcsont, a pisztolyszettjét, ami nálunk most a hónap műtárgya is. Valamint a pipáját, a szemüvegét és különböző használati tárgyait. Itt megnézhetjük Damjanichnak a mankóját – ugye Damjanichnak el volt törve ez időben a lába – valamint a tábori székét. Itt Vécseyhez köthető tárgyakat tekinthetünk meg: a kardját, a kürtjét, a pipáját.
Itt a vitrinben Kossuth Lajosnak a házi sapkáját, a kendőjét a monogrammjával, a pipáját, a szemüvegét, az aláíráskliséjét, valamint a sétapálcáját, ami egyben tűzfegyver is, és azt a kicsi dokumentumot, ami igazolja ennek az eredetiségét. Itt Dessewffy-hez köthető tárgyak: a pecsétgyűrűje, a pecsétje, a pipája tekinthető meg. Itt Kiss Ernőnek az ingujja és a mellénye, amit a kivégzéskor viselt – őt golyó általi halálra ítélték -, különböző használati tárgyait, valamint a párbajszettje is megtekinthető. Mivel Damjanichnak el volt törve a lába ez időtájt őt a kivégzésnek a helyszínére egy szekérrel vitték ki. Ez annak a szekérnek a megmaradt részei. Itt láthatjuk Haynaunak a tintatartóját, valamint egy rabláncot.

Mivel kronologikusan haladunk előre itt az utolsó teremben azok a tárgyak láthatók, amik 1849 után készültek. Nem csak ez a 13 tábornok raboskodott itt az aradi várban, hanem az elítéltek száma az sokkal nagyobb volt, s itt megtekinthetjük az aradi elítéléseket. Mivel ők itt voltak ebben a várban, itt raboskodtak, nem úgy kell elképzelni, hogy kenyéren és vízen tartották őket, hanem politikai foglyok voltak, tehát bizonyos dolgokat ők is elvégezhettek. Többek között, mint Rákóczy-Parchetich Hugó tette ő portrékat rajzolt. Az ott kiállított kréták segítségével színezte őket ki, és itt láthatjuk őt munka közben is. Valamint különböző fából faragott emléktárgyakat készítettek, hogy az emlékük abban az esetben, hogyha kivégzik őket, akkor tovább éljen.

Itt látható a Szabadság-szobornak a makettje. Ez volt az első, ahogy megálmodták. De mivel Huszár elhunyt, ezért Zala vitte tovább a munkáját. Ugye most láthattuk, hogy Hungária a kezét felfele tartja, és nem ennyire klasszikus, nem ennyire görög a most látható Szabadság-szobor. Tehát ez volt az, amit legelőször megálmodtak. Itt pedig látható Görgey Artúrnak a párbajszettje, valamint még különböző tárgyak, amelyeket a fogság idején készítettek a rabok.

Az 1989-es romániai forradalom kiállítása

A romániai forradalom temesvári felkelését 1989. december 17-t követően Hódmezővásárhelyen december 22-én “Romániáért, Erdélyért” néven gyűjtés kezdődött. A Kossuth téren összegyűlt segély adományokat még aznap este útnak indították. Nem Tóth Sándor lett volna a sofőr, azonban rá azért esett a választás, mert az eredeti vezető otthon felejtette az útlevelét. A 44 éves hódmezővásárhelyi 3 gyermekes családapa 1989. december 23-án hajnali 2 órakor az aradi újhíd felhajtójánál halálos lövést kapott. Holtestét 27-én hozták haza, és utolsó útjára 1990. január 3-án százak kísérték el.

A konvojt kísérő Ágoston Lajos, aki Tóth holttestét azonosította az aradi kórházba így emlékezett vissza:
„Megtaláltam Tóth Sándornak az autóját, ami szabályosan állt a hídfeljáróban, behúzott kézifékkel, és nem lefulladt, hanem leállított motorral, tehát nem menetközben lőtték ki, biztos. Egy, mintha derékból leadott géppisztolysorozat szemből találta volna el, hiszen három találat érte az autót: egy lent az irányító karon, egy valahol a hűtőmaszk környékén, egy pedig fenn a szélvédőn, és ez volt az a bizonyos halálos lövés, amely Sándor életébe került, és ott vérzett el az autóban. Most is borzasztó élmény arra gondolni, hogy Tóth Sándornak a vérébe kellett bele ülni ahhoz, hogy az autót haza hozhassam, illetve a hídról levezessem. A rakomány érintetlenül rajta volt az autón.”

forrás: http://www.emlekpont.hu/programok/programok/a_roman_forradalom_vasarh.html

Arad jelképe: A Szabadságszobor

Aradon 1867-ben született meg a szoborállítás ötlete, melyre gyűjtést is indítottak, hogy költségeit fedezzék. Az 1877-es pályázatot Huszár Adolf nyerte meg, mely “A haza mindenekelőtt” nevet viselte. Huszár váratlan halálával a 27 éves Zala György szobrászt bízták meg. Zala az elődje által megálmodott szobrot részleteiben átdolgozta. Hungária alakjának fejére Hunyadi Mátyás fekete seregének sisakját helyezte, melyet Szent Margit koronája övez. Bal karján Mátyás király pajzsa, és keze Szent István kardján nyugszik. A magasba emelt jobb kezében tölgy- és babérlevél koszorú.

A szobor fölavatásával nem végeztek időben, mely az aradi vértanúk kivégzésének 40. évfordulójára esett. Az átadó ünnepségre csak 1890. október 6-án került sor, melyre a magyarság nagyjai ellátogattak a leszármazottakkal, és a még élő szabadságharcosokkal együtt.

1918 után a magyar vonatkozású szobrokat Arad köztereiről eltávolították, így a Szabadság-szobrot is. A szobrok évekig álltak a víztorony melletti lovardában, majd üres telkeken, de még a vár sáncában is.

A visszaállításra évtizedeket kellett várni, és eközben 1961-ben az alkotás eredeti helyére a Szabadság térre egy román szobrot is emeltek. Miután a minorita templom udvarán végeztek a restaurálással 2004. április 25-én újra felállították a régi Tűzoltó téren.

Részletesebb leírás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/03-089/ch24.html

Víztorony

A díszes építmény leginkább egy vár tornyára emlékeztet, de ennek ellenére egy víztoronyról beszélhetünk, mely a régi Tűzoltó téren áll a már lebontott tűzoltóság mellett. A víztornyot feltehetőleg Ybl Miklós, vagy egy rokona, esetleg a budapesti Ybl-tervezőiroda tervei alapján építették 1896-ban. A kivitelezést egy angol cég végezte, és különlegessége, hogy Budapest után Arad az elsők között volt, ahol vízvezeték rendszert építettek ki. A torony nem csak a város vízellátását biztosította, de a tűzoltóságnak őrtoronyként is funkcionált, mint a legmagasabb épület, melyről be lehetett látni a települést. 1927-ben a tető leégett, melyet rendbe hoztak, és 1956-ig még biztosította az ivóvízellátást. Jelenleg magán kézben van, és múzeumot alakítottak ki benne, Víz és Tűzoltó kiállításnak ad otthont. Ezen kívül kiállító terme is van, és a századforduló használati tárgyait is elénk tárja.

forrás: https://viztorony.hu/ro/arad/01.html
http://thematicroutes.dkmt.eu/hu/Thematics/Industrial/3days/16/88
(megszűnt oldal)

Csiky Gergely Főgimnázium – Arad megye egyetlen magyar nyelvű középfokú iskolája

A Csiky Gergely Főgimnázium az egykori Magyar Királyi Főgimnázium és az Aradi Katolikus Főgimnázium utódjaként őrzi a hagyományokat, és egyedüli középfokú intézményként magyar nyelven tanítja a diákságot Arad megyében. A főépületében 1923 óta folyik tanítás. Elemi, gimnáziumi és líceumi osztályai is vannak, de hozzá tartozik a Kincskereső Óvoda, és rendelkezik kollégiummal is. Az iskola törekvése, hogy a diákok minél több lehetőség közül választhassanak náluk, ezzel támogatva a szórvány megmaradását.

Endrődi Salacz Gyula Arad egykori polgármesterének a szobra

Salacz Gyula (1832-1915) Gyulán születette és 26 évig volt Arad polgármestere (1875-1901). Az 1848-1849-es szabadságharcban hadnagyi rangot szerzett. Ezt követően a jogot Nagyváradon, Pesten és Bécsben tanulta. Közszolgálati tevékenységei elismeréséért 1900. október 24-én a III. osztályú, majd királyi tanácsosi címet és az endrődi előnévvel nemességet nyert. A város 2012-ben emelt szobrot az egykori első embernek, kinek páratlan fejlődést köszönhettek a múltban. Vezetése alatt a fejlődés nem csak a kiegyezés kedvező hatásának volt köszönhető, hanem rátermettségének és elhivatottságának is. Virágzott a város, s a napjainkig is meghatározó városkép ekkor alakult ki. Fejlődött a gazdaság, javult a közbiztonság, pezsgő kulturális élet volt. Nagy hangsúlyt fektetett az oktatás fontosságára, a sportra, és szem előtt tartotta a biztos és kiszámítható fejlődést Arad életében.

Kohn-palota

1905-ben épült Kohn József palotája és bádogos műhelye.

Aradi Kamaraszínház

Gondolt egyet Tapasztó Ernő és felesége Gujdár Gabriella, és 2007. szeptemberében újra életre keltették Aradon a magyar nyelvű színjátszást. A színház kedvelő környékieknek hosszú éveket kellett nélkülözzenek, ugyan is 1948-tól nem működhetett, megszüntették a helyi színjátszást a városban. A kezdeti időszakban elegendőek voltak a magyar nyelvű előadások, azonban mára már színvonalasabbnál színvonalasabb alkotásokat vár el a nagyérdemű, és a társulat ezt meg is adja nekik. Különlegességük, hogy a meghívott magyarországi vendégszínészek mellett időnként román darabokat is a színpadra visz az Aradi Kamaraszínház.

Nepomuki Szent János szobor

Nepomuk: férfi név, Nepomuki Szent János melléknevéből ered. Jelentése: Nepomuk városából származó.

Arad-Mosóczytelepi római katolikus templom

MARTA – Magyar Automobil Részvénytársaság Arad – Az egyetlen magyar autó

Marta - Magyar Automobil Részvénytársaság Arad gépjárműje forrás: aradvaros.com
MARTA – Magyar Automobil Részvénytársaság Arad gépjárműje forrás: aradvaros.com

Arad a monarchia idején az 1800-as évek végén az 1910-es évek elején élte a fénykorát. Nagy ipari város volt annak idején. Olyannyira, hogy az 1900-as évek elején a 10-es években az első világháborúig autót gyártottak Aradon. A mai napig az egyetlen magyar tervezésű és kivitelezésű Marta (Magyar Automobil RT., Arad) márkát. Londonba exportálták, a budapesti taxivállalat az Aradon gyártott autókkal kezdte meg a működését.

Hermann Gyula palota

A palotát Hermann Gyula és felesége építtette 1884-ben. Az épület díszítését Tóth András aradi származású szobrászművész készítette, ki a költő Tóth Árpád édesapja. A palota díszítő munkálatai mellett Tóth készítette az aradi színház belső díszítéseit is. De például a Hermann-palota kapubejáratát egykor őrző Herkules és Sámson szobrokat. Az építmény létezésének hosszú évei alatt számos építészeti stílus került rá, Arad egyik jellegzetes épületét hozva létre.

forrás: http://www.nyugatijelen.com/allaspont/a_hermann_palota_es_szomszedai.php

Nemzeti Bank palota

A bank 1909-1910-ben között épült, Hubert József építész tervei alapján és vezetésével. Az eklektikus épület központi része a görög templomok mintájára készült, a bejárat fölött négy oszlop található, rajta egy háromszögű oromzattal, melynek csúcsán található az intézmény szimbóluma, egy méhkaptár. A szélső szimmetrikus részek a reneszánsz stílus elemeit tartalmazzák.

forrás: Arad város kulturális és turisztikai idegenvezetője 2012.

Központi Szálloda

1894-ben adták át, és célja a Fehér Kereszt szálloda egyeduralmának megszüntetése volt. Reisinger Sándor és Fodor Dezső tervezte palota első tulajdonosa Csermák Ágoston üzletember volt kinek neve egykor az épület homlokzatán is olvasható volt. A földszinten működő kávézó hamar az Arad újságíróinak találkozó helyévé vált. A szállodák közötti verseny eredményeként a vendégek jobbnál jobb szolgáltatásokat kaptak. A Központi Szálloda a kor elvárásai mellett – vízvezeték, villanyvilágítás – télikertet építettek elhúzható üvegtetővel, volt rendezvényterme és minden vonathoz bérkocsi volt igazítva, ami a szállodához szállította az érkező vendégeket. Külön kuriózum volt mikor Aurel Vlaicu román pilóta az 1912. július 14-i bemutatója előtt a Központi Szállodában szállt meg, és előcsarnokában megtekinthető volt repülőgépe. De Aradon háromszor volt vendég a Központi Szállodában Bartók Béla a magyar zeneszerző 1924-ben, 1926-ban és 1927-ben. Egy ideig még az aradi Kamara Színháznak is otthont adott a saroképület, mely ma bankként működik.

forrás: http://www.nyugatijelen.com/allaspont/a_kozponti_szallo_szazhuszonot_eve.php

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!