Őseink a hazatéréskor a Vereckei-hágón keresztül keltek át a Kárpátokon 895-ben. László Gyula ellentétben a tanítottakkal – rávilágítva következetesen a régészeti leletanyagok folytonosságára – megfogalmazta a kettős honfoglalás elméletét.
„Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”
László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.; Püski, Budapest, 1999
Egyes elméletek szerint már jóval korábban lakott volt a Kárpát-medence azzal a néppel, amit ma magyaroknak nevezünk.
Vereckei-hágó első honfoglalási emlékműve
Bereg vármegye lelkes patriótái – Vereckei-hágó történelmi jelentőségének kihangsúlyozására – a magyarok bejövetelének emlékére egy oszlopot emeltek 1881-ben. A műre – az egyik szorgalmazója – Koródy Sándor ügyész, költő sorai kerültek egy vastáblán:
“Honfi, e bérczormon
szíved hevesebb dobogása
Jelzi, hogy ősi hazád
drága határa ez itt.
Itt hangzott egykor
riadó, csatakürtje Lehelnek;
Nagy Rákóczink itt
hullata búcsúkönyűt
Szent Kegyelet tüze gyul
itt minden csipkebokorban;
Oldozd meg saruid:
szenthely ez itt ahol állsz!”
Vereckei-hágó második honfoglalási emlékműve
A Bereg vármegyei Bereg című hetilapjában Janka Sándor a vezércikkben felhívta a figyelmet a magyarok bejövetelének 1000. évforduljára az 1889. március 10-ei számában. Az 1881-es emlékmű Koródy versét tartalmazó tábláját, és a címertábláját egy új, díszesebb oszlopra helyezték el – az előző obeliszk helyén – 1986. július 20-án, melyet Drawek Ede szobrászművész tervei alapján készítettek el.
Az első világháború végén a cseh uralom során az emlékművet megrongálták. A táblát – melyen az idézet volt – Rátz János az alsóvereckei mintagazdaság vezetője menekítette ki az országból, Csehszlovákiából, amihez akkor már Verecke is tartozott.
Miután Kárpátalja visszakerült Magyarországhoz, 1939-ben felújították az emlékművet, és egy diadalkaput emeltek a lengyel-magyar határátkelő helyre.

1944-ben a szovjet megszálláskor egy honvéd elmenekítette az emléktáblát, ami azóta sem került elő. Az 1960-as években a galíciai Tuholka község lakói az obeliszk felső részét elvitték, és a falujukban felállították, mint emlékművet a Nagy Honvédő Háborúban elesett hét szovjet áldozatnak. Az alsó részét pedig a patakparton rejtették el.
2014-ben hazaérkezett, és 2015-ben a restaurálás után az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban avatták fel.
Vereckei-hágó harmadik honfoglalási emlékműje
A honfoglalás millecentenáriumi évfordulójára elkészült a harmadik emlékmű Matl Péter kárpátaljai szobrászművész által. A legérdekesebb az alkotásban a szimbólumrendszere. A hét kőtömb jelképezi a hét vezért, valamint az alsó hat kőtömb a turul szárnyait, s a felső a testét formázza meg. Az általuk közrezárt tér pedig Emese méhét jeleníti meg, melyet a monda szerint álmában a turul madár termékenyített meg.
Közeli településekért, látogasd meg a Térképet!