Magyarságunk hungarikumunk

Szabolcsveresmart

Szabolcsveresmart - Hobbit lak
Szabolcsveresmart – Hobbit lak

Ha Nyíregyházáról mindössze egy szűk órányit autózunk, akkor viszonylag ritkán gondoljuk, hogy egy mesebeli helyen kötünk ki. Szabolcsveresmart pont egy ilyen kivételt erősítő szabály. Útra fel, mert vár a Hobbit lak!

Hobbit lak

A Hobbit lak nem titkolt célja, hogy erdei iskolák számára megfelelő környezetet adjon, hogy a gyerekek újra közel kerülhessenek a természethez. A számtalan szervezett program mellett nem mindennapi előnye a helyszínnek, hogy az élővilága nem csak a nagyvárosban élők számára bámulatosan sokszínű, hanem a gyakori természetjárók számára is. A Rétközi tó élővilágából a nagy madarak sem hiányoznak.

S milyen programok közül választhatunk?

  • Csónakázás a kikötő öbölben díjmentesen
  • Csoportos hajókirándulás
  • Horgászat
  • Peca suli
  • Kézműves foglalkozás
  • Lovaskocsikázás
  • Naplemente túra – hajókirándulás
  • Túra motoros csónakkal, túravezetővel
  • Rétközi kalandtúra – túlélő tréning – teljesítmény élménytúra
  • Kenu túrák
  • Csapatépítő tréning
  • Szalonnasütés Grill sütés faszénnel
  • Kerékpár kölcsönzés

Az erdei iskolások a természet újra megismerése mellett információkat szerezhetnek a szelektív hulladékgyűjtésről és a nem megújuló energiaforrások alternatíváiról is. A föld borítás egy természetes hőszigetelő réteget képez az épületen, a kupolák lehetővé teszik, hogy a természetes fényből a legtöbb juthasson be, az elektromosságot pedig napelemek biztosítják. A fűtést, illetve a hűtést pedig hőszivattyúval oldják meg.

A Rétközi tó

A tó lehetne az újra, és újraszületésnek szimbóluma, vagy a természet és ember közös, egy célba mutató munkájának, mely a szemmel látható csodákra képes. A Fehér tó, ahogy régebben nevezték már az ősidők óta hozzátartozott a Rétköz vidékéhez. Ahogy egyre több igény mutatkozott a mezőgazdasági területek méretének növelésére az egykori tavakban, folyókban és mocsarakban bővelkedő Kárpát-medence vizeit az 1800-as évek elejétől elkezdték lecsapolni. Ezek a vad beavatkozások nem jártak kellemetlen hatások nélkül; a folyók vize gyorsabban átszaladt az ország területén, s az árvizek, majd a belvizek okoztak évente nehézségeket, emellett megsínylette a változást az élővilág is. 1991-ben mesterségesen újra feltöltötték az egykori medrét immár Rétközi tó névre keresztelve. Hogy miért szimbolizálhatná a természet és az ember együttműködésének a gyümölcsét ez az állóvíz? Azért, mert mint egy 15 év múlva újra élettel teli volt a vidék. 2013-tól azonban egyre alacsonyabb lett a vízszint, és 2014-re csaknem az összes víz eltűnt a mederből. Ennek oka a Tisza alacsony vízállása volt, így a tófenék kitakarítása mellett a víz szivattyúval való pótlását is meg kellett oldaniuk a szakembereknek. S, ha ma a partján sétálunk, akkor újra csodálhatjuk a megújuló természetet.

forrás: http://www.nyir-wetland.hu/picture/retkozi.pdf

Szabolcsveresmarti Református Egyházközösség temploma

A reformáció a települést a XVI. század közepén érhette el. A legrégebbi anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy 1601-ben egy fábol épült imaházuk volt a reformátusoknak. A kis imaház helyén templomot építettek a helybeliek, azonban még ez is fából épült. 1754-ben a Helytartó Tanács a vármegyét, hogy vizsgálja ki a felépített templom ügyét. Ekkor még nem született meg a Türelmi Rendelet, ami az ilyenfajta templomépítést lehetővé tette volna.

II. József türelmi rendelete

Az 1781. október 25-i rendelet alapján azon települések, ahol a protestáns, vagy görögkeleti családok száma meghaladta a 100-at, azok saját költségükön templomot építhettek, azonban tornya nem épülhetett, harangja nem lehetett, és az imaház bejárata sem nézhetett az utcára. Ezekre csupán 1786-tól volt lehetőség

“A templom épült 1797-ik esztendőben és ez a templom bé fog magában 80 pár embert. A templomban vagyon asztal, keresztelő üveg kanna. A karon ezen inscriptio vagyon: Ez Isten Ditsősségére építtetett Hajlék a Veresmarthi Ref. Sz. Ekklesia segedelmével fel állott Tiszt. Pál István Úr Prédikátorságában Patyok Péter Curátorságában és Tirnadi Szombati Mihály Egyházfiságában, Bajnótzi Antal Asztalos mester által. Fa torony vagyon, épült 1780-ban, melyben vagyon 81 fontos harangocska, mely öntetett 1764-ik-ben, ezen felírással: A Nemes Veresmarthi Ref. Ekkla maga költségére öntette. Vagyon az ekklésiának ládája, nem tudatik mikori.”

Miskoltzi Péter prédikátor 1809-es feljegyzése

Az Istentiszteleteknek ma is helyet adó templom 1845-48 között épült a temetőkertben. Tornya 30 méter magas, szószéke falazott, és mint egy 300 fő befogadására képes a református templom. 1892-ben, majd a második világháborús sérülések helyrehozására 1945-ben, az 1980-as évek végén folytak rajta munkálatok. A műemlék jellegű késő barokk épületnek két harangja van: egy 510 és egy 292 kg-os, melyeket 1924-ben öntött Szlezák László a későbbi (1928) Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere Budapesten.

Istenszülő Oltalma görögkatolikus templom

“A szabolcsveresmarti iskola kápolna Kocsis Péter főgondnok és buzgó családtagjai érdemes feláldozásai alapján, a hitközség buzgó tagjainak áldozatos közreműködésével, Orosz Pál esperes-lelkész idején állíttatott fel, 1902-ik évben és ugyanazon év október 26-án az ajkai, aranyosi és madai lelkészek által.”

Kocsis Péter helybeli lelkész lejegyzése

A ma látható templom Kocsis János helybeli földbirtokos valamint a Szabolcsveresmarti Görögkatolikus Egyházközség híveinek közös összefogásával, komoly áldozatok árán 1922-ben készült el. 1938-ig a parókia épület (lelkészi hivatal) felépítéséig Szabolcsveresmart a Kisvárdai Görögkatolikus Egyházközség filiája volt. A helyi egyházközség alapítási éve tehát 1938. A templom 17×8 méter alapterületű, ikonosztázionnal, toronnyal és két haranggal rendelkező épület. Ikonosztázionja Pásztor Miklós tervei szerint 1981-ben készült, a képeit is ő festette és Timkó Imre megyéspüspök úr szentelte fel Káplár István parókus atya idejében. 2010-ben a templom teljesen megújult. A díszítő festést és az ikonosztázion restaurálását Anducska Tibor műhelye készítette, míg a templom falképeit Makláry Zsolt festőművész úr tervezte és festette meg. A munkálatok megkezdése 2010. 03. 25. – 2010. 10. 26. között történt. A templom megáldását 2012. október 09-én Kocsis Fülöp megyéspüspök atya és Orosz Atanáz püspök atya végezte el.

forrás: a templomot ismertető tábla, és
https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=157

Az Egészségház és dr. Pázmány Ferenc domborműve

Az Egészségház falán egy emléktábla található, melyen dr. Pázmány Ferenc (1954-2014) háziorvos és címzetes főorvos domborműve látható.

A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és a Kazinczy szobrok

“Ki a múltat nem tiszteli, az a múltat nem érdemli.” – Az I. és II. világháborús hősök emlékműve

A két nemzeti színű zászló alatti sorakoznak azok a nevek, akik a két világháborúban életüket adták a hazáért. Az I. világháborúban életüket vesztettek külön emléktáblákra kerültek felekezettől függően.

„Nem haltatok ti meg hiába,
lesz még a gyásznak is virága.
Hat részre szét hiába oszták:
Egy és nagy lesz még Magyarország!”

dr. Feleki Sándor székesfővárosi tiszti orvos verse

A II. világháború civil áldozatainak kopjafája

A 2016-ban faragott kopjafa a két világháborúnak emléket állító emlékmű kertjében kapott helyet. A fára felvésték a második világháború civil áldozatainak nevét: Balogh Ida (1922), Batta Imre (1928), Batta Tibor (1935). Elhunytak 1944. október 31-én.

Pálinkafőzde

A pálinkafőzde a Tisza töltésének oldalában található. Két tábla is jelzi, hogy hol is járunk: az egyik latin betűkkel, a másik pedig rovással tájékoztat minket, hogy a település pálinkafőzdéjénél vagyunk. Az épület külső falán a főzőmester Bagin Sándor padlásokról paraszti használati tárgyakat állított ki. A főzde jelenleg nem üzemel. Jövője még nem ismert, de egy múzeum kialakítása is elképzelhető az épületben.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!