Magyarságunk hungarikumunk

Kaplony

Kond vezér második fiának leszármazottjainak, a Kaplony nemzettség tulajdona volt a település. Jelentése tigris. A középkori tatárjárást, és törökdúlást sikeresen átvészelte a község az ecsedi-láp nyújtotta búvóhelynek, és élelemnek köszönhetően. Ám az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc, – melyet 1711-es Szatmári békekötéssel zártak – valamint a pestisjárványok jelentősen megtizedelték Kaplony lakosságát. Az elnéptelenedést Károlyi Sándor katolikus svábokkal való betelepítéssel állította meg. Károlyi az ígéreteit betartva kaptak, házat, földet, építőanyagot, vetőmagot, igás állatokat, valamint Nagykárolyban építtetett a jobbágy gyermekek számára egy középiskolát. A sok jó következtében, amit a földesúrnak, és családjának köszönhettek önként váltak magyarokká. Érdekesség, hogy a teljes magyarosodást az 1848-49-es szabadságharcot, és forradalmat követő Bach-korszak fejezte be. A sors iróniája, hogy a rendszer megtorlásával, a magyarok tovább erősödtek. A magyarokkal együtt harcoló svábokat a Habsburgok ugyan úgy bűntették, így azok dacból is teljesen magyarok lettek. 

Római Katolikus templom, és a Károlyi család sírboltja

A Károlyi család egészen a Kaplon – Kond vezér második fiának – nemzettségéig tudja visszavezetni magát. A két fiú alapított templomot 1080-ban Szent Márton tiszteletére. Azonban a tatárok kivonulása során felgyújtották a templomot, így a régi alapokat meghagyva új falakat emeltek. A török időszakot is megsínylette a a templom újraépítésre szorult. Gróf Károlyi Sándor építtette újra a szatmári békekötés után. Majd egy földrengésben teljesen megsemmisült, és gróf Károlyi György rendelte el a máig álló templom, és kripta építését. A feladattal Ybl Miklóst bízta meg, aki 1848-ra el is végezte a feladatot. Ham János püspök szentelte fel, patrónusa Páduai Szent Antal lett.

Első és második világháborús kaplonyi hősök emlékműve

Tekintsétek meg a témában az alábbi riportfilmet!

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!