Budapest

---

Hogy miért lesz Budapest szerelmese, akit egyszer is megérintett a város különlegessége, és miért páratlanok a fővárosi látnivalók?

• 2018-ban a World Chachán a második legszebb város lett.
• A város alatt egy óriási alagútrendszer található. Videók Zsoldi Katalin 3D-s térképeiről.
• Pest, Buda, és Óbuda egyesítését az 1830-as években Széchenyi István vetette fel, és javasolta a Budapest nevet.

Országház

• Az Országházat 1885, és 1904 között építették Steindl Imre tervei alapján. Őt 19 építész közül választották ki. Tekintsd meg a többi pályázó elképzeléseit!
• Az épületet a millenniumi ünnepségre (1896) tervezték átadni, viszont csak 1904-re végeztek teljesen vele. Viszont a 96-os szám motívuma több helyen is megjelenik. A kupolacsarnokig 96 lépcsőfok vezet, ahol a koronázási ékszereket láthatjuk. Valamint az Országház kupolája is 96 m magas lett. Pincétől a padlásig további részletekről itt olvashatsz.
• Az épülése során felkavarta az indulatokat a neogótikus stílusa miatt.

A kritikákra Steindl Imre így reagált:

“Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa… lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti… Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be.”

 

Hősök tere és az Ezredéves emlékmű/Millennium emlékmű

Az Andrássy út Budapest legnagyobb térkompozíciójában ér véget; a Hősök terébe fut bele, melyet Schickedanz Albert és Herzog Fülöp alkotott meg egyensúlyt teremtve a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és az Ezredéves emlékmű között. Jelenlegi elnevezését 1932-ben kapta. A 20. század elején a teret fák s virágágyak vették körül és szökőkutak díszítették, majd az 1937-ben az Eucharisztikus Kongresszus előtt térkővel borították.

 

A Hősök tere történetének “időkapszulája” a Hősök emlékköve mögött lévő fém lap. A fém lap egy 970 méter mély hévíz kutat rejt, amit Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdett el fúrni 1868-ban, és 1877-ben ért el a június 4-ei napon. E fölé egy egyszerű építményt emeltek, melyet Zsigmondy “Fúrháznak” nevezett. 1884-ben ezt lebontották és Ybl Miklós tervei alapján megépítették a Gloriotte hatszögletű 2,5 méter magas balluszteres korláttal keretezett teraszos építményt, melynek közepén egy 24 méter magas zászlótartó rúd állt, melyhez két oldalról lépcső vezetett fel.

Eközben a főváros tanácsa 1881-ben az országgyűlés elé terjesztette javaslatát, hogy a honfoglalás millenniumi évfordulójára egy hatalmas emlékművel készüljenek. 1894-ben az ötlet elfogadásra került, és helyének az Andrássy út Gloriotte felöli végét határozták meg. A munkálatok a kút feletti építmény elbontásával kezdtek neki, és az Ezredéves emlékmű elkészítésével Zala György szobrászművészt és Schikedanz Albert építészt bízták meg.

Az Ezredéves emlékmű

A műhöz 1896-ban kezdtek hozzá, de teljesen csak 1929-ben készült el a 85 m széles, 25 m mély, és az ív középpontjában egy 36 m magas kőoszlop áll Gabriell arkangyal szobrával. Talapzata tövénél Zala György alkotásai a honfoglaló vezérek lovasszobrai láthatóak Árpád vezérrel. Előtte a Hősök emlékköve. Az oszlopcsarnok sarokpillérein jelképes bronzszobrok vannak: baloldalt a Háború, a Munka és a Jólét, jobboldalt a Béke, a Tudás és a Dicsőség allegorikus csoportja áll. Az oszlopok között pedig magyar és Habsburg uralkodók szobrai voltak megtalálhatóak. A kommunizmus alatt a Habdsburg szobrokat eltávolították és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába, majd Sülysápra került. A 2002-ben felújított Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban, majd 2011-ben Gödöllőre a kastélykertbe szállították.

Így jelenleg a Millenniumi emlékmű oszlopai között a következő szobrok láthatóak:

Baloldali ív (balról jobbra)

• Szent István (Senyei Károly)
• Szent László (Telcs Ede)
• Könyves Kálmán (Füredi Richárd)
• II. Endre (Senyei Károly)
• IV. Béla (Köllő Miklós)
• Róbert Károly (Kiss György)
• Nagy Lajos (Zala György)

Jobboldali ív (balról jobbra)

• Hunyadi János (Margó Ede)
• Mátyás király (Zala György)
• Bocskai István (Holló Barnabás). Eredetileg I. Ferdinánd (Margó Ede)
• Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György). Eredetileg III. Károly (Telcs Ede)
• Thököly Imre (Grantner Jenő). Eredetileg Mária Terézia (Zala György)
• II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludi Strobl Zsigmond). Eredetileg II. Lipót (Füredi Richárd)
• Kossuth Lajos (Kisfaludi Stroble Zsigmond). Eredetileg I. Ferenc József (Zala György)

Érdekességek

• 1988. júniusában az erdélyi falurombolások ellen tiltakoztak százezrek a Hősök terén.
• Itt ravatalozták fel 1989. június 16-án Nagy Imre és társai koporsóját.
• 1991-ben itt tartott szentmisét II. János Pál pápa.
• 2008 óta évente itt rendezik meg a Nemzeti Vágtát.
• A sanghaji Global Paradise a világ nevezetességeit összegyűjtve felépétettea a magyar tér másolatát.

Városligeti Műjégpálya

 

1870 januárjában az előző év végén megalapított Pesti Korcsolyázó Egylet díjtalanul használatra megkapta a Városligeti tó egy részét korcsolyázásra, melyhez az egyesület egy két helyiséges fa melegedőt is építettek, ami 1874-ben leégett. Az elő kőépületre kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte el. Később, 1895-ben id. Francsek Imre végezte el az átépítést neobarokk stílusban, mely a millenniumi kiállításra készült el. Budapest Városligeti Műjégpályája Közép-Európa legnagyobb felületű műjégpályája a 12 000 m2-ével és a 2000 m2-es jégkorongpályájával.

Lánchíd és a Nulladik kilométerkő

A Lánchíd megépítéséig csupán csónakokkal, hajókkal, hajóhidakon lehetett átkelni a Dunán. Többekben is felmerült, hogy szükség lenne egy állandó hídra, de egyedül gróf Széchenyi István tudta az ötletet megvalósítani. Mikor édesapja halála miatt a jeges Dunán az addig megszokott módon – egy révész segítségével – csak késve tudott átkelni naplójába feljegyezte, hogy egy évi jövedelmét a hídépítésre fordítja. Széchenyi számos nagy feladat előtt állt. Elő kellett, hogy teremtse a szükséges anyagi forrásokat, szükség volt a legjobb szakemberekre, és a társadalmi különbségekből adódó érdekellentéteket is el kellett simítania. Persze a nagy tervbe a várt nehézségeken felül még a forradalom évei és több felrobbantási kísérlet is veszélyeztette a híd elkészülését.

„Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

gróf Széchenyi István naplóbejegyzése 1821. január 4.

 

Szóval az igény már megvolt egy állandó híd építésére, viszont a hajóhíd használata során többek között az arisztokratáknak nem kellett hídvámot fizetni, mely bevételekből Pestnek és Budának is jelentős bevétele volt. A tervezett hídon való átkelésnél pedig már mindenkinek meg kellett volna fizetni az árát, amit sokáig elleneztek.

Hogy megtalálják a megfelelő szakembert Széchenyi gróf Andrássy Gyulával Angliába utazott egy tanulmányútra az 1830-as évek elején, ahol megismerkedtek William Tierney Clark mérnökkel, aki megtervezte a későbbi hidat. Clark a munkálatok elvégzésére névrokonát Adam Clark skót mérnököt bízta meg. Adam Clark neve ismerősebben cseng, ahogy magyarosan Clark Ádámként emlegetjük.

A költségek finanszírozásához Széchenyi segítséget kért báró Sina Györgytől, aki közbenjárásával az ügy mellé állította Salomon Rothschildet és Wodianer Sámuelt, akik a költségek 1/6-1/6-át állták, Széchenyi a 3%-át, báró Sina, pedig  a fennmaradó részt. A szerződés 87 évre szólt, eddig a Lánchíd Részvénytársaság elnökéé Sináé volt a hídvámszedési jog. A hídépítés szükségességét az is igazolta, hogy a befektetett összeg 20 év alatt megtérült, és a magyar kormány megvásárolta Sina fiától Sina Simontól a hidat.

A forradalom és szabadságharc majdnem végzetes lett a még el nem készült Lánchíd számára. Azért, hogy 1849. május 21-én az osztrák Alnoch ezredes ne tudja felrobbantani a hidat Clarck Ádám a lánckamrákat elárasztotta vízzel, hogy az a puskaporos hordókat ott ne tudják elhelyezni. Így a felszínen próbálkoztak a robbantással, melynél Alnoch ezredes a szivarjával gyújtotta be a kanócot felrobbantva a hordót, amitől ő is életét vesztette. A szabadságharc során Dembinszky is fel akarta robbantani a hidat, ám Clark lebeszélte róla.

1849. november 20-án rendezték meg a Lánchíd hivatalos átadását, azonban Széchenyi az átadott hídon már nem kelhetett át, haláláig a döblingi elmegyógyintézetben volt. Három évvel később helyezték el Marschalkó János szobrász kőoroszlánjait. Egy anekdoda szerint felrótták az alkotónak, hogy az oroszlánoknak nincsen nyelve, és az szégyenében a folyóba ugrott. Persze a valóság nem így volt. 1913 és 1915 között felújították a “Széchenyi Lánczhidat“. A második világháborúban 1945. januárjában a visszavonuló németek a többi híd mellett Budapest legelső hídját is felrobbantották, melyet 1949. november 20-ra az átadás centenáriumára építették újra.

Budai Váralagút

Hogy miért volt szükség a Váralagútra? Erről egy humoros anekdota mesél.

A rövidke történet szerint esős időben a Lánchidat betolták a Váralagútba, hogy el ne ázzon. A viccelődésnek persze semmi valóságalapja nem volt.

 

“A budai várhegy keresztülfuratik, éppen a Lánchíddal szemközt, ezentúl a Krisztina városba egyenes úton fogunk juthatni. A dolog több mint bizonyos, a terv kész, az egylet megalakult, a kivitel gyerekség. A kiállítás ragyogó, a Tunnel mesésfényű leend, oldalt pompás kirakatok, boltok, minden készen van, csupán az nincs még elhatározva, hogy kívülről kezdjenek-e el hozzá, vagy belülről.”

Jókai Mór

Annak érdekében, hogy a Széchenyi Lánchíd több városrészből is egyszerűen megközelíthető legyen William Tierney Clark terveit Clark Ádám átdolgozva építették meg az alagutat, melyet 1857-ben adtak át, és használata díjhoz kötött volt. A Lánchíd budai hídfője és a Váralagút közötti részt Clark Ádám térnek nevezték el. A Váralagút ezen végénél található a hídmester szolgálati lakása.

Nemzeti Színház

 

Művészetek Palotája

Budapest, mint kulturális főváros is 2005-ben életre hívta a Művészetek Palotáját, amelyet röviden csak MÜPÁ-nak emlegetünk. Szükségességét az okozta, hogy nem volt egy olyan intézmény, egy olyan épületegyüttes, amely a különböző művészeti területek alkotásait be tudta volna fogadni, és ezt világ színvonalon képes lett volna bemutatni a nagyközönségnek az operától a kortárs-, jazz-, könnyűzenén át, a cirkusznak, táncnak, irodalmi előadásoknak és a felsorolást vég nélkül lehetne még végezni. Az épületek kialakítása során a funkciót tartották elsődlegesnek, hogy magas színvonalon kelhessenek életre a bemutatott kulturális remekek.

Mátyás templom, avagy Nagyboldogasszony templom

A templomot először 1247-ben említik először. 1370-es évek környékén készült a “Mária halála” kapu, melynek alakjait a török fejezte le. Csarnoktemplommá alakították, majd elkészült a Mindenszentek-kápolna, a királyi oratórium. 1470 táján a Mátyás király által felújíttatott déli toronyra került a királyi címer, melyről az új nevét kapta a templom. Magyarország három részre szakadását követően a törökök mecsetként használták.

“A legenda szerint egy befalazott Madonna-szobor elkerülte a hódítók figyelmét, de a vár visszavétele előtt leomlott a kőfal a Szűz előtt. Ezt a török vereségre utaló jelnek vették, de a ma tisztelt kőszobor 1700 körül készült.” Tatár Sarolta: Magyar Katolikus Templomok

Schulek Frigyes az 1800-as évek végén helyreállíttatta a templomot. Lebontatta a barokk díszeket, és régészeti kutatás után a középkori faragványok másolatait építette be. Az eredeti darabok múzeumba kerültek. A legnagyobb változtatásokat a tornyon és a homlokzaton végezték. Lotz Károly és Székely Bertalan végezte a festési munkákat.

Itt koronázták meg 130-ben Károly Róbertet
Itt fogadta 1424-ben Zsigmond király a bizánci császárt
Itt tartotta I. Mátyás mindkét esküvőjét
Itt temették újra III. Bélát és Chatillon Annát
Itt koronázták meg 1867-ben Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét
Itt koronázták meg az utolsó magyar királyt IV. Károlyt 1916-ban

Tatár Sarolta: Magyar Katolikus Templomok könyve alapján

Halászbástya

 

A hagyományok szerint a Budai várfal ezen szakaszát a halászok céhe őrizte. Az osztrák katonai igazgatás a 18. században korszerűsítette, ám amikor Schulek Frigyes elvégezte a Nagyboldogasszony, vagy más néven a Mátyás templom restaurálását (1895-1902), akkor az egyszerű téglafal túlságosan puritán képet festett a díszes templom mellett. Hogy az összhang meglegyen megbízást kapott Schulek Frigyes, hogy a Halászbástyát formálja újra.
Nagy királyunk Szent István lovas szobra Stróbl Alajos szobrászunk alkotása, melynek talapzatát Schulek Frigyes készített el elhelyezve rajta domborműveken Szent István király uralkodásának főbb jeleneteit.

Közlekedés

A legtöbb magyarországi városhoz képest Budapest azon szerencsések egyike, ahol ennyire színes a tömegközlekedés. Sok más városban csak az idősebbek emlékeznek a villamosokra, vagy csak egy-egy kiállított darabot tekinthetnek meg, addig a budapestiek kedvükre válogathatnak a villamosok, trolibuszok, buszok, vagy a HÉV között. Ja, és persze a metrót ki ne felejtsük! De, ha az úri kedvünk úgy tartja, akár egy buszos városnézésre is befizethetünk.

 

Keleti pályaudvar

 

A korábbi Budapest-Keleti pályaudvar, ami a mai Józsefvárosi pályaudvar már a kezdetekkor alkalmatlannak bizonyult a nagyobb forgalom lebonyolítására. Hogy a tovább növekedő forgalmat zavartalanul biztosíthassa a MÁV egy nagyobb, korszerűbb pályaudvar építkezését tűzte ki célul. A helyszínre több ötlet is volt, végül a mai Baross térre esett a választás. Az új pályaudvart Rochlitz Gyula tervezte, és a keresztperonos alaprajzú kétoldali felvételi épületes fejpályaudvart 1884-ben nyitották meg a vasúti forgalom előtt. Egészen 1891-ig Középponti pályaudvarnak nevezték, és csak innentől hívjuk Keleti pályaudvarnak. Azokban az időkben a vasútállomás Európa egyik legkorszerűbb fejpályaudvarának számított. Az épület homlokzatán J. Watt és G. Stephenson szobra áll.

A Széll Kálmán szobor avatása a Széll Kálmán téren

 

Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán jogász, politikus, pénzügyminiszter és későbbi miniszterelnök 1843. június 8-án született Gasztonyban Vas megyében. Sopronban, majd Szombathelyen tanult, és Pesten végezte el jogi tanulmányait. Az 1867-es kiegyezés után szolgabíróként dolgozott, és kiváló barátságot ápolt a haza bölcsével Deák Ferenccel. Számára ez a barátság politikai útjának is az egyik kezdeti mozzanata volt. Valamint Deák nevelt lánya volt Vörösmarty Mihály leánya Vörösmarty Ilona is, aki később Széll Kálmán felesége lett. Pénzügyminiszterként és később miniszterelnökként is fellendülést hozott a Magyar Királyságra. Rendbe tette az költségvetést, az államadósságot a harmadára csökkentette le, megalapította az Osztrák-Magyar Bankot. Ő vezette be a kétnyelvű bankjegyeket, és kibocsátásukat szabályozta. Miniszterelnökként is megállta a helyét, és ezen évei az ország számára számos előnnyel jártak. Birtokán pedig igen sikeres szarvasmarha mintagazdaságot hozott létre.

Budapesten 1929-től tér viseli a Széll Kálmán nevet, melyet 1951-ben Moszkva térre változtattak, ami egészen 2011-ig használatban volt. 2011. május 12. óta ismét régi nevén emlegetjük a teret. A róla elnevezett tér 2019. június 27-én felavatták a névadóról készült 220 cm magas bronz szobrát. Az alkotó művész Tóth Dávid a megformázott alak mögött egy hajtott acéllapból a Vasárnapi Újság egyik számát kreálta meg.

“Budapest Eye” óriáskerék és az éjszakai Budapest

 

A Budapest Eye Európa legnagyobb mozgó óriáskereke a maga 65 méteres magasságával és a 336 személyes befogadóképességével. Megtalálható rajta egy 4 személy befogadására alkalmas kabin is. Az óriáskerék egész évben várja a belváros feletti bámészkodásra vágyókat.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!