Magyarságunk hungarikumunk

Balatonboglár

Itt jársz: Kezdőlap » Balatonboglár

Balatonboglár a Balaton déli lankás partján fekvő város, mely már a római időkben is szőlőtermesztésből és borkészítésből élt. Urai voltak a területnek a Lél-Búcsú, a Bogát-Bő és a Koppány nemzettségek. A török idők nem csak a népességre voltak pusztító hatással, hanem az épített örökségre is, melyek nagy számban pusztult. II. Endre oklevelében említik először “villa Boclar” néven. Balatonboglár ma egyik fő motorja a turisztika.

Gróf széki Teleki Pál szobra

Magyarország történetének egyik legnehezebb időszakában volt miniszterelnök két alkalommal is Teleki Pál (1920. július 19. – 1921. április 14. és 1939. február 16. – 1941. április 3.). A néhai miniszterelnök szobrát eredetileg az öngyilkosságának helyén a Sándor palotánál kívánták felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ez ellen tiltakozott. Így került Rieger Tibor alkotása Balatonboglárra a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom kertjébe, melyet 2004. április 3-án avattak fel.

Teleki lelkiismerete

A térség erőviszonyainak kiegyenlítésére, illetve hogy Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatát baráti alapon rendezzék 1940. december 12-én megköttetett a Magyar-jugoszláv örök barátsági egyezmény. Ezt követően Jugoszlávia csatlakozott a hármashatalmi egyezményhez 1941. március 25-én, melynek tagja volt Németország, Olaszország és Japán. Az ezt követő napon Jugoszláviában egy németellenes puccs eltávolította a Cvetković kormányt. Így Németország elérkezettnek látta az időt Jugoszlávia megszállásához. Ebben szüksége volt Magyarországra, akit egy egyezmény kötött. Teleki Pál ellenezte a déli szomszéd elleni támadást, melynek utolsó eleme az öngyilkossága volt. Horthy Miklós kormányzóhoz írt búcsúlevelében így fogalmaz:

„Szószegők lettünk. A gazemberek oldalára álltunk. Nem tartottalak vissza, bűnös vagyok.”

Teleki Pál Horthy Miklóshoz intézett búcsúlevelében 1941. április 3.

Winston Churchill így írt Telekiről könyvében:

“Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt . De a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani.”

Winston Leonard Spencer Churchill: A második világháború. 1–2. kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1995. 483. o

A fordulópont 7 nappal később jött. Németország április 6-án megkezdte a támadást, minek következtében április 10-én Horvátország kijelentette függetlenségét megszüntetve ezzel a Magyarországgal szövetséget kötött Jugoszláviát. A Délvidék visszaszerzése érdekében így már Magyarország is megindíthatta a támadást április 11-én.

Országzászló

Az országzászló mozgalommal Urmánczy Nándor az erdélyi politikus az ország feldarabolása utána Magyarország oszthatatlanságát volt hivatott kifejezni. Az elsőt Budapesten avatták fel, majd meghatározott szimbólumokkal az egész országon elterjedt. Az ereklyés országzászlókat a történelmi Magyarország területeiről hozott földdel töltötték meg. Ezekből sajnos rengeteget megsemmisítettek a kommunisták.

Siklódy Lőrinc szobrászművész művét 1934. június 29-én állították fel Balatonboglár Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomának szomszédágában. Az országzászlón megtalálható egy magyar honvédet ábrázoló bronz dombormű, egy első világháborús emléktábla a helyi hősök névsorával, valamint a második világháborúban elhunyt katonák márványtáblája.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!