Magyarságunk hungarikumunk

Érmindszent

Itt jársz: Kezdőlap » Érmindszent

Érmindszent, Adyfalva, Ady Endre

Érmindszent, de nevezhetjük Adyfalvának is. De a község táblán csak az “Ady Endre” felirat áll.

Érmindszent, avagy Ady Endre település tábla

Érmindszent, avagy Ady Endre település tábla

Első említése egy oklevél által Mendzenth néven történik 1320-ban. Később Mindszent, Mint-Szent, Mind-Szent alakokban tért vissza. Majd az Érmindszentet 1913-ban írták le. 1957-től pedig az Adyfalva a használatos.

 

Ady Endre szülőháza

A nádfedeles parasztház ágyában látta meg a napvilágot Ady Endre 1877. november 22-én. Noha Érmindszent után Nagykárolyban járta a piarista gimnáziumot, majd számos helyen megfordult, és többször járt Párizsban is, de Érmindszentre mindig visszatalált a költő. A kis ház pitvarából nyílik két földpadlójú szoba, mely jól mutatja a család szegényes anyagi helyzetét. 1953-ban a szülőház leégett, melyet az eredeti állapotba való visszaállítás követett. 1957-ben alakítottak ki benne egy múzeumot.

Hazamegyek a falumba

Szigorú szeme meg se rebben,
Falu még nem várt kegyesebben
Városi bujdosóra.

Titkos hálóit értem szőtte
S hogyha leborulok előtte,
Bűneim elfelejti.

Vagyok tékozló és eretnek,
De ott engem szánnak, szeretnek.
Engem az én falum vár.

Mintha pendelyben látna újra
S nem elnyűve és megsárgulva,
Látom, hogy mosolyog rám.

Majd szól: „Én gyermekem, pihenj el,
Békülj meg az én ős szívemmel
S borulj erős vállamra.”

Csicsijgat, csittít, csókol, altat
S szent, békés, falusi hatalmak
Ülnek majd a szívemre.

S mint kit az édes anyja vert meg,
Kisírt, szegény, elfáradt gyermek,
Úgy alszom el örökre.

Ady Endre: Hazamegyek a falumba

Ady család kúriája

A kúria 1907-ben épült, melyben 1957-ben emlékmúzeumot alakítottak ki, és a család eredeti bútoraival láthatjuk berendezve. A szülők aranylakodalmán 1924. július 21-én egy Kós Károly által készített domborművet helyeztek el az épületen:

“Itt született 1877. nov 22-én Ady Endre a magyar költészet új korszakának teremtő géniusza útmutató világító fárosza a régi magyar balvégzetnek halhatatlan énekese. Meghalt Budapesten 1919 január 27.

Ezt az emléktáblát édes szüleinek diósadi Ady Lőrincnek és Pásztor Máriának arany lakodalmi ünnepsége alkalmával emelték az erdélyi magyarok Érmindszenten 1924 július 21″

Kós Károly részt vett az idős házaspár köszöntésén. Így emlékezett meg erről: Az öreg Ady borért indult a pincébe. Az őt követő Kós Károlyhoz fordult:

„– Öcsém-uram mondja már, az én fiam valóban olyan nagy ember volt, mint maguk híresztelik, nekem mondják?
– Jaj, bátyám-uram, ne is tessék ilyet mondani – felelte Kós Károly. – Hát a maga fia olyan nagy ember volt, hogy Érmindszenten az életben soha nem fog ilyen születni.
– Lehet – válaszolta az öreg Ady –, de én nem bízom hozzá.”

Ady Endre szobra

Érmindszent emlékparkjában a két emlékmúzeum között található Fekete József Adyról készített bronz szobra.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!