Magyarságunk hungarikumunk

Pécs

Pécs látnivalók
Pécs látnivalók

Pécs leírása folyamatban…

A Pécsi 8-as huszárok emlékműve

Pécsi bazilika, avagy Szent Péter és Szent Pál Székesegyház és a Szepessy Ignác szobor

Székesegyházi Plébánia és Levéltár

Középkori Egyetem

Gázi Kászim pasa dzsámija, avagy a Gyertyaszentelő Boldogasszony templom

A legészakibb, és a legkatolikusabb dzsámi Pécsett a Széchenyi terén áll. A téren sétálva talán feltűnik a templom szokatlan tájolása. Igen, Mekka felé néz. De akkor dzsámi vagy templom? S, ha templom miért Mekka felé tájolt???

A törökök terjeszkedés során Pécs elfoglalását követően (1543) a Szent Bertalan templomot imahelyként kezdték használni, melyet rövidesen lebontottak, és köveiből megépítették a ma látható dzsámit. Hogy a lebontásának milyen oka lehetett pontosan nem tudni. 1687 óta ismét katolikus templomként szolgál a templom. S, hogy a mihrab, azaz az imafülke Mekka felé néz, hogy egyes helyeken a mai – Gyertyaszentelő Boldogasszony templomban – a Korán egyes sorait fedezhetjük fel a templom külső és belső templomhoz szokatlan kialakítása mellett tehát e török időknek köszönhető.

Az ős – keresztény – Szent Bertalan templom

A templom patrónusa Szent Bertalan, aki a gyógyítók védőszentje, akit egyes szűcs céhek is a védelmezőjüknek választottak. Bertalan egy volt Jézus apostolai közül, aki Örményországban mártírhalált halt. Elevenen megnyúzták, majd lefejezték. Kínhalálának módja miatt választották őt a szűcsök is. A templomot Gros vagy Brancioni Bertalan püspök (1219-1251) kezdte el építtetni az 1200-as évek első harmadában. Nevét feltehetőleg a keresztes hadjáratból hazatérő II. András által a templomban elhelyezett Bertalan ereklyéről kapta.

Az első kialakításában egy egyhajós templom volt, melynek szentélye egy 7 méter mély kamrára építették, melyben csontokat és hamvakkal töltötték meg. A 14. században átépítették. A Szent Bertalan templom a tehetősebb polgárok és az egyházi személyek kedvelt temetkezési helyévé vált. A következő jelentős átépítés a 15. században következett be, amikor a hajót elbontották, helyette pilléres megtámasztású háromhajós csarnoktemplomot emeltek, valamint a szentélyt is megnövelték. Kikindai András régész szerint – a Széchenyi tér rekonstrukciója alapján, ahol megtalálták a régészek a templom alapját – elképzelhető, hogy a templom két toronnyal rendelkezett, s ha ez így van, akkor a második torony a bíróság helyén állhatott. Ehhez pedig további régészeti vizsgálatok lennének szükségesek.

forrás: BAMA – Ilyen lehetett valamikor a pécsi dzsámi elődje
Pécsi Egyházmegye – Szent Bertalan tisztelete Pécsett

Szentháromság szobor

Hunyadi János szobor

Pécs Városháza

Időjelző házikó

Herkules kút

Pécsi Magyar Nemzeti Színház

https://www.pnsz.hu/

Irgalmasok Szent Sebestyén vértanú temploma

Pécs ókori római városrészének romjai: Sopianae

Barbakán

Barbakán: előretolt kapuerőd, bástya. Rendszerint csapóhíddal és vizesárokkal. Feladata, hogy az ellenség támadásának irányát a várfallal hosszabb ideig tartsák párhuzamosan, hogy a támadókat tovább tudják fegyvertűz alatt tartani. Hazánkban Pécsett, Siklóson és Nagyvázsonyban található.

A pécsi Barbakánt még Kinizsi Pál építtette a vár megerősítésére 1498-ban. A török önerejéből nem is tudta elfoglalni a várat, pusztán azért juthattak hozzá, mert a püspöknek nem állt rendelkezésére elegendő haderő, így önként adta fel a várat.

Pécs – Tubes: Kis-Tubes kilátó látképe

Kossuth Lajos szobor és a Kossuth tér

Liszt Ferenc szobor

Lóránt-palota

Zsolnay-kút

A nagyszentmiklósi aranykincslelet egyik állatfejes ivócsanakjának mintájára készült, sárgás-zöld eozinmázzal burkolt ökörfejes vízköpő.

Zsolnay Vilmos emlékkútja
Legyen örök szemtanúja
Pécs város virulásának
Lakói boldogulásának

A feljegyzések szerint Pécs városában valamikor közel félszáz csorgókút működött. Ezekre is emlékeztet az eozinmázas, pirogránitból készített Zsolnay-kút, Jellegzetessége a négy darab, sárgás-zöld eozinmázzal burkolt ökörfejes vízköpő. Ugyancsak az eozin teszi ragyogóvá a plasztikus rátéteket: az északi és déli oldalon a város címerével, a keleti és nyugati oldalon pedig a Zsolnay-gyár öttornyos emléktáblájával. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóból folyik a víz az íves medencébe. A kutat a város és a Zsolnay-gyár címere díszíti. – olvashatjuk a 111 vízi emlék Magyarországon című könyvben a kút bemutatását.

forrás: 111 vízi emlék Magyarországon, Közlekedési Dokumentációs Kft. 2008

Miasszonyunk zárdatemplom

Millennium emlékkő

Magyar millennium 1000-2000. 2001. augusztus 20.” – feliratot találjuk meg az emlékkövön. Fontos jelképeit örökítették meg a magyar nemzetnek, így a jogart és a címert az “M” és az “A” betűk között kifaragva.

Kodály Központ

A közös éneklés emlékműve

A koncepció megalkotásakor a tervező művészt híres pécsi elődök, Zsolnay Vilmos, Breuer Marcell és Victor Vasarely munkássága ihlették. A Földünket szimbolizáló acélszerkezeten az Europa Cantat fesztivál emblémája és az emberi kapcsolatokat megjelenítő, egymásnak éneklő fiú és leány látható. A több, mint 2000 egyedi kerámia elemet a fesztiválon résztvevők, a pécsi közélet szereplői és a városunkban élő vagy ide látogató zenekedvelők helyezték el a műalkotáson. – Az alkotás melletti ismertető tábláról azt is megtudhatjuk, hogy az Europa Cantat XIX nemzetközi kórusfesztivál alkalmából készült 2015-ben, és a kerámiamunkákat Keményffy Gábor keramikusművész készítette.

A Zsolnay negyed

Pécsi Nagyzsinagóga

Tettye park

Pécs az ország déli városa,
néha télen is meleg van itt,
Jakabhegy és Tettye hajlatán
januárban hóvirág virít.

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg II. 52. vsz.

Pécs északi városrésze a hegyoldalból a több évszázados kőfejtés miatt lépcsőzetessé vált Tettye a római kor óta fontos ipari terület volt. Mészkövét Pécs szerte felhasználták a város építése során, Tettye patakját malmok hajtására hasznosították és az ipar köré települt. A környék egyik hres látnivalója a pécsi püspök Szatmári György által építtetett Szatmári palota romjai. A városrészt a középkorban Malomszegnek emlegették, a török időkben pedig a Szatmári palotát a törökök derviskolostornak használták, melynek török elnevezése a “tekke”, melyből a helynév is ered. A parkot felújítva 2009-ben adták át, mely otthont ad a Pécsi Országos Színházi Találkozónak, és számos egyéb rendezvénynek is. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program keretei között panorámasétányt alakítottak ki a Havihegy felé.

Tettyei romok, a Szatmári palota maradványai

Az 1457-ben Kassán született Szatmári György Bolognában és Krakkóban tanult. Volt fehérvári, erdélyi és budafelhévízi prépost, veszprémi és váradi püspök, királyi kancellár és 1505-1521 között pécsi püspök. Pécsett a tettyei romok az egykori Szatmári-palotának a maradványai. Az elzálogosított Nyugat-magyarországi városok visszaváltására 60 ezer aranyat hagyott III. Frigyes német királynak, de ezt az összeget hadi célokra fordították.

Luxemburgi Erzsébet, hogy fiának biztosítsa a trónt a koronát ellopatta, majd azt és a Nyugat-magyarországi városokat elzálogosította III. Frigyes német királynak.

A szárazdajka elrabolja a Szent Koronát

“Kottanner Jánosné, mit visz itt?” – “Ruhámat viszem” – s nagyságos úrnőm boldog volt, hogy elvittem neki ékszereit. A koronát nekem, magam személyénél kell őriznem a szobában, ahol fiatal úrnőmmel fe­küdtünk, mivel nagyon kevés olyan szoba volt itt, amelyet el lehetett zárni; az ágy alatt tartottam nagy aggodalomban, mert nem volt itt semmiféle ládánk. Ha az urak a koronát tokjávaI együtt meglátták volna, azt hitték volna, hogy az a szent korona, s sok kellemetlenség és baj származott volna belőle, s rájöttek volna, hogy őnagysága kijjebb szán­dékozik menni az országban. Miután a nemes királyné a magyar nemes­uraknak válaszolt a lengyel király ügyében, amint elébb hallottátok, s a leveleket is, a magyar nemesurakat is, akik lóháton küldöttségbe mentek a lengyel királyhoz, eligazította, ti. az egri püspököt, Matkó bánt, Vajdafi Imrét és más urakat, a magyar nemesurak Visegrádról ismét Buda felé vették útjukat. A nemes királyné pedig legkisebbik leányával, Erzsébet kisasszonnyal a várból elindult Komárom felé. Cillei Ulrik gróf mint hű­séges atyjafia is eljött akkor őnagyságához, s együtt megtanácskozták, hogyan lehetne valami okosat kitalálni, hogy a szent koronát a visegrádi várból kihozhassák. Nagyságos úrnőm akkor hozzám jött, hogy én te­gyem meg ezt, mivel senki sem ismeri annyira a körülményeket, mint én, akiben ezenfelül még meg is bízik.

Kottanner Jánosné emlékirata. Fordította: Mollay Károly

Végül Mátyás tudta visszaszerezni Sopront és a Szent Koronát 1463. július 19-én, melyet a koronázás követhetett 1464. március 29-én, hogy Mátyás törvényes uralkodóvá válhasson, de ez már egy másik történet.

forrás: https://www.budapest.com/magyarorszag/varosok/sopron/tortenet.hu.html
https://www.origo.hu/tudomany/20191027-a-kiralyne-keresere-lopta-el-komornaja-a-szent-koronat.html

Kilátás a Havihegyről

A fekete halál és a havihegyi Havas Boldogasszony kápolna

A patkánybolha által leginkább terjesztett pestis 1894-ig gyógyíthatatlan halálos betegség volt, ami a lakosság igen nagy részét megölte. A fekete halál elnevezés arra utal, hogy a bőr igen gyakran kékesen elszíneződik. Az 1690-91-es pestisjárvány idején a pécsiek megfogadták, hogy a járvány után kápolnát építenek hálájuk jeléül.

Kiss József kilátó, Tv torony a Kiss József emléktáblával és a város látképe

Egykoron a Misina tetőn állt egy kilátó, melyet a Mecsek Egyesület álmodott meg. A kész torony 1908. szeptember 12-re készült el, igaz az eredeti tervektől eltértek, gondolva arra, hogy további generációk is kiélvezhessék a kilátó nyújtotta lehetőségeket.

“Emberi számítás szerint évszázadokig állhat fönn a Mecsek ormán, díszére hegyvidékünknek és gyönyörűségére a természet szépségeit méltányolni tudó városi lakosságnak.”

1916-ban a kilátót a Mecsek Egyesület titkáráról Kiss Józsefről nevezték el. A torony bejárata fölött elhelyezett második majolika emléktábla már a névadója nevét is viselte. Később ezt a táblát helyezték el a Tv toronyban. A kilátó a Misina tetőn évről évre bővült, és magányossága 1968-ig tartott, mikor a Tv torony építésébe belekezdtek. A történet szomorú momentuma, hogy a Kiss József kilátót lebontották, emléktáblájával a mai napig nosztalgiázhatunk a TV toronyban. A toronyban étterem is működik a magasban.

Tudtad?

Az építéséhez kötődik az az érdekesség, hogy 1968. október 22-én este egy tucat lépcsőelem lezuhant a mélybe. Mivel az 1956-os forradalom évfordulója előtti este történt a rendőrség különös tekintettel járt a történés után. Persze kiderült, hogy az évfordulóhoz semmi köze nem volt. A Tv torony egyébiránt Magyarország legmagasabb épülete a maga 197 méteres magasságával. Eredetileg 191 méteres volt, azonban kapott még egy 6 méteres antennát.

forrás: https://regipecs.blog.hu/2013/09/17/kiss_jozsef_kilato_emlekere
https://epiteszforum.hu/pecsi-tv-torony-ujragondolva

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!