Baja – a halászlé fővárosa – ősidők óta kedvelt élettér. Városi rangját tekintve is jóval meghaladta már a 300 évet. Igazi vízi város, mely jelentős kereskedelmi csomóponttá tette. A Türr István híd megépülésével ez a szerepe tovább erősödött lehetővé téve a vasúti közlekedést a Dunán keresztül.
A Duna és a Türr István híd
A híd tervezője Szikszay Gerő volt, aki a kor megkívánta szükségleteihez tervezte meg a közúti és vasúti forgalmat is kiszolgáló hidat összekötve ezzel Baját és Bátaszéket. Igaz, akkor még a közúti forgalom csak vonatmentes időben kelhettek át a Duna felett, s csak váltott irányú forgalomban. Esetenként ehhez akár másfél órát is kellett várni.
Tudtad?
A bajai Türr István híd építésekor (1906-1908) az első vasúti híd volt Budapesttől délre. 1940-től 60 évig a dunaföldvári Beszédes József híd ezt a címet elorozta, amíg fogadta a vasúti forgalmat. 2000 óta azonban már ismét Bajáé a fenti cím.
1944. szeptember 21-én szovjet bombázók a híd Baja felőli részét lebombázták, ezáltal lehetetlenné téve a közúti, vasúti és hajó forgalmat. Hogy a forgalom újra indulhasson a roncsok kiemelésével kellett kezdeni. A bajai Duna-híd elpusztított szakaszából épült meg Encs Hernád-hídjának 70%-a. Dr. Korányi Imre és Sávoly Pál előrelátóan úgy tervezték meg az új hidat, hogy a jövőben egy konzolos megoldással – ha növekedne a gépjárműforgalom – ki lehessen szélesíteni azt. Ennek ideje az 1989-es felújítással jött el, amikor a konzolcsonkokat meghosszabbították, de a 3 és fél tonnánál nagyobb gépjárművek még mindig a vasúti részt használták. Hogy teljesen szétválasszák a vasúti és közúti forgalmat további megerősítésre volt szükség.
Katonai védelem alatt a Türr István híd
1999. március 24-én hazánk légterén átrepülve a NATO repülőgépek megkezdték Szerbia bombázását. Míg itt a híd bővítése zajlott, addig Szerbiában hidakat semmisítettek meg a bombázók. Az esetleges bosszú megakadályozására fegyveres katonák őrizték a bajai hidat. Végül befejeződött a forgalom teljes szétválasztása.
Baja – A Duna Fotó: Dr. Rácz Péter 
Baja – A Duna és a Türr István híd Fotó: Dr. Rácz Péter 
Baja – A Duna panoráma Fotó: Dr. Rácz Péter 
Baja – A Duna Fotó: Dr. Rácz Péter
Itt, ennél a hídfőnél hagyta el az országot utolsó királyunk: IV. Károly emlékmű
IV. Károly – az utolsó magyar király – feleségével Zitával 1921. november 1-én itt hagyta el az országot. Hogy nem az országhatáron hagyta el az országot az annak köszönhető, hogy Bajáig vonattal érkeztek itt pedig felszálltak egy brit Monitor hajóra (páncélozott hadihajó), ami már brit felségterületnek számított. Erről egy emlékmű mesél:
1921. november 1. “IV. Károly Magyarország Felkent Apostoli Királya e helyről hagyta el hazáját és szállt hajóra, hogy az ellenség számkivetésbe vigye Őt. Erről emlékezvén Magyarok tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”
Az emlékművet az uralkodó pár gyermeke Habsburg Ottó avatta fel 1991-ben.
forrás: Hídépítők: Türr István híd története 1-2
A kanyargós Sugovica és a Petőfi-sziget
A Duna gyönyörű mellékága a Sugovica (Kamarás-Duna), mely körülöleli a Petőfi-szigetet, lehetőséget ad a strandolásra, a sokszínű vízisportokra vagy akár a horgászatra is. Található a szigeten panzió, uszoda, teniszpálya és ifjúsági tábor. A strand mellett egy csúszkapályán át is csúszhatunk a Sugovica fülött a túlsó partra.
A legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár leányáról kapta a nevét: Súgó Vicáról. A lány szerelmes lett egy szegény molnárlegénybe, akihez a gazdag molnár nem akarta hozzáadni a lányát. A két szerelmes fiatal pedig bánatában a folyóba ugrott, és együtt haltak meg.
Baja – Sugovica és a csúszkapálya Fotó: Dr. Rácz Péter Baja – A Sugovica és a Sugovica sétány Fotó: Dr. Rácz Péter Baja – A Sugovica és a Sugovica sétány Fotó: Dr. Rácz Péter
A Bajai halászlé, avagy hogyan került tészta a halászlébe?
Hétpecsétes bajai halászléreceptek titkait most nem fogjuk felfedni – ezért mindenki utazzon el egy gasztrotúrára Bajára – , de az egyik leghíresebb halászlébe miért került tészta, és a többibe nem? Gyufatészta???
A történet szerint anno a Baján és a környékén működő hajómalmok molnárjai által főzött halászlevet ellenőrizték, hogy a molnárlegények eléggé kalóriadús ételt kapnak-e. S bizony úgy találták, hogy nem elég tápláló a leves. Hogy a molnárok olcsón megússzák a dolgot tésztát gyúrtak, és kis gyufa formájú darabokra vágták, amit belefőztek a levesbe megalkotva így a különleges Bajai halászlevet.
A Bajai halászlé, mint Guinness rekord és mint hungarikum
A település 1996-ban ünnepelte a várossá válásának 300. évfordulóját és a helyiek úgy gondolták, hogy a főtéren a kerek évforduló alkalmából 300 darab bográcsnak rottyantanak alá, és főznek egy kis halászlevet egy fesztivál keretében. A 300 bográcsból már az első évben 463 darab lett ezáltal bekerülve a Guinness rekordok könyvébe.
A bajai halászlevet felvették a Hungarikumok Gyűjteményébe. “A halászlé a magyar identitás egyik szimbóluma. A bajai halászlé több, mint egy étel kulturális örökségünk része, mely a dunai és a Duna-mentén élők hagyományaihoz szorosan kötődik.” – szólt az indoklás javaslatban a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételhez.
Az Árpád téri szökőkút
Baja – Az Árpád téri szökőkút Fotó: Dr. Rácz Péter
Egy ideje a körforgalmat az Árpád térnél egy a vízi városhoz igazán illó szökőkút dobja fel. A vasbeton szerkezetű burkolt medencéből egy rozsdamentes acél hajótest emelkedik ki, melynek vázszerkezetét a csövek alkotják, ennek fúvókáiból csorog a víz. A vízsugarakat pedig a medence aljából fénysugarak világítják meg.
forrás: Sugóparti Hírek – Ilyenek lesznek az új körforgalmi szökőkutak
Baja szülötte: Türr István
Türr István, született Thier Istvánként Baján 1825. augusztus 11-én polgári családban. 1908. május 3-án halt meg Budapesten.
“[…] tanulmányait megszakítva önként katona lett. 1849-ben az osztrák hadsereg hadnagya, de átszökött a piemontiakhoz. Magyar légiót szervezett. A forradalmak bukása után európai harctereken szerepelt. Részt vett a mazzinista konspirációkban, amelyek végül is a sikertelen milánói fölkeléshez vezettek (1853). Türr Istvánt ezután Tuniszba száműzték. A krími háborúban előbb török, majd angol szolgálatba állt. Mint hadianyagbeszerző a Balkánon járt, az osztrákok elfogták, és halálra ítélték. Angol közbenjárásra szabadult. Komoly feladatot az 1859. évi olasz-osztrák háborúban kapott. Az 1860. évi szicíliai expedícióban Garibaldi hadsegéde, a hadsereg felügyelője, tábornok. Nápoly katonai parancsnoka, majd hamarosan az olasz királyi hadsereg altábornagya lett. A kiegyezés után hazatért, és mint csatornaépítő mérnök és vállalkozó dolgozott. Írásaiban a víziutak, csatornák fejlesztését sürgette. Munkájának eredménye az 1870-es években a Ferenc-csatornahálózat megvalósítása. Részt vett a Panama-csatorna terveinek kidolgozásában; ő kezdeményezte a nyolcvanas években a Korintoszi-csatorna építését.”
forrás: Szabolcs Ottó és Závodszky Géza: Ki kicsoda a történelemben?
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!