Magyarságunk hungarikumunk

Izsap

A Csallóközi Izsap község nevét 1321-ben jegyezték le Isoph formában. 1331-ben a győri káptalan szerezte meg a birtok egyharmadát. 1974-től Nagymegyer városhoz tartozik.

forrás: Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. 2007, Győr

Vende aladár így mutatja be a falut

“Izsap, csallóközi magyar kisközség. Van 64 háza és 342, nagyobbára ref. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Nagymegyer. E község első telepesei halászok voltak. Itt érinti a Csiliz a vármegye határát és választja el a Csilizközt Komárom vármegyétől. 1297-ben már említve van, a mikor a Koppán nembeliek osztozkodnak rajta. Ekkor már Szent Kelemennek szentelt egyháza is fennáll. 1422-ben Izsop néven komáromi várbirtok. A török pusztítást ez sem kerülhette el, és akkor pusztult el ősi temploma is, melynek helyén, a XVI. század végén, a mai református templom épült. 1632-ben már az Esterházyak az urai és gróf Esterházy Miklós nádor, Amade Ilonának, özvegy Nagymihályi Ferencznének zálogosítja el, a ki azonban csak négy évig volt birtokosa, mert ekkor Szapáry András és neje Csat Anna vették zálogba. Az újabb korban a gróf Zichyek, gróf Waldstein, az Ábrahám, Kiss, György, László, Füssy, Bozóky, Tamásy, Nagy, Czine, Cyörgyi és Kalmár családok voltak a nagyobb közbirtokosai, most pedig Hikisch Károlynak van az izsapi pusztán nagyobb birtoka és csinos úrilaka, melynek egy részét a Brokesch család építtette, a mostani tulajdonos pedig kibővíttette, úri kényelemmel rendezvén be helyiségeit. 1873-ban a kolera pusztította a község lakosait. Koppánsúgó nevű dűlője még a Koppán nembeliek hajdani birtoklásának az emléke.”

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai Írta: Vende Aladár

Fényes Elek a következőket írja Izsap faluról a Magyarország geográfiai szótárában

“Izsap, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 4 mfldnyire fekszik rónaságon, Győr vmegye határszélén, Csiliz vizére megy lábbal, mellyen a pozsonymegyei vizek egy része foly le a Dunába. Hogy e Csiliz vize a Csallóközt el ne öntse, az egész komárommegyei részen nagy töltés huzatott, s a Csiliz torkolatán nagy zugó készittetett, melly azonban Győr megyével közös erővel épittetett és tartatik fel. Határja 1879 4/8 holdra terjed, mellyből 23 1/8 hold belső telek, 699 2/8 h. szántóföld, 341 3/8 h. rét, 24 2/8 erdő, 36 h. mocsár, 255 4/8 h. legelő. Szántóföldje és rétje a legjobb minemüségű, a buza, árpa, zab, tengeri, burgonya és lenvetés bőven fizeti meg a magot. Szarvasmarha leginkább tenyésztetik, de ügyetlenül, valamint a mezei gazdaságot is hanyagul űzi az izsapi földmives. A határ nyugoti szélét környező Csiliz folyóban jó halászat van. 103 kath., 242 ref. lak., ref. fiók-egyházzal. F. u. gr. Zichy István, Ábrahám, Kiss, Czina, Győry, László, Fűsy, Bozóky, Tamásy, Nagy, nemes családok. Hajdan a komáromi vár urad. tartozott.”

Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek

Az épülő Trianon emlékmű

Az emlékmű ötletét Vörös László álmodta meg közelegve az országcsonkítás 100. évfordulójához, és ezt egy falugyűlésen meg is osztotta közösségével 2020 januárjában. Az ötlet halló fülekre talált, és az elképzelés mellé Vörös László a kezdeményezés élére állt, kőműves mesterként elkészítette az emlékmű talapzatát és a közösségi összefogás vezetőjeként. A Szent Koronát az égbe emelő Turulmadár szobrát egy felvidéki Budapesten élő szobrászművésszel – Szunyog Júliával – készíttették el.
A Trianon emlékmű megálmodójával készített interjú: A Nagymegyer-Izsapi Trianon Emlékmű

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!