Magyarságunk Hungarikumunk

Túristvándi látnivalók

Túristvándi az osztálykirándulások kedvelt állomása, így nincs olyan gyerek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, aki egyszer legalább ne járt volna az öreg malomnál. Legelső formájában Túr néven találkozunk a helynévvel 1142-ben. Kölcse ispán királyi adományként kapott területén felépítette 1181-re a Czégényi monostort, melyhez a település tartozott, és ebből az időből van a következő írásos említése. Az Istvándi nevet is a Kölcsei család egyik tagjáról kapta. A birtokviszony akkor változott meg, amikor 1315-ben Károly Róbert a családtól elvette hűtlenség miatt a területet. Újra vissza az utódtól Nagy Lajostól kapták 1344-ben. Innentőla a Kölcsey és a rokon Kende család birtokolta. Birtokosai voltak az Ujhelyiek, a Perényi, a Báthori, a Rhédey, a Jármi családok és gróf Károlyi József is. 1908-ban nevét Túristvándira változtatták meg.

Túristvándi Vízimalom

A vízimalom pontos korát nem ismerjük, viszont egy a II. József (1741-1790) korabeli térképen már jelölve volt Túristvándinál egy vízimalom. A XVIII. századi malmot egész Közép-Európában az teszi különlegessé, hogy egy igen ritka megoldást alkalmaztak nála; az alulcsapós vízkerekes hajtást, ahol a víz alulról forgatja a kerekeket. 1995 és 1998 között végeztek rajta felújítást, így a szerkezet még ma is munkára fogható. De persze már senki sem akarja nap, mint nap dolgoztatni a műemléki épületet, inkább a belsejében berendezett történeti kiállítást látogatják.

forrás: http://www.patakmalom.shp.hu/hpc/web.php?a=patakmalom&o=FrhWiNSzkL

Istvándi és a vízimalom megjelenése az irodalomban

Mikolai Bertics Mihály: Csillag az égen...

Ragyogj fény-kométa, szikrázz,
utamon adj erőt;
születtél tűznek, hogy bennem égj
végállomásom előtt!

Sokáig szeretnék élni
– ha ez már alkonyat –
s fizetni minden ébredésért
álom-adósságomat.

Éveim kővé értek már,
vésd ki hát lelkemet,
s a lehullt napok templomában
gránit-oltárod lehet.

Hol szentélybe zártam arcod
lobnyi lángvetését,
s ember-előtti fény fürösztött:
egy ezüsthajú szépség.

Szemében égő vágy tüze
izzott (vagy láva volt?),
mi ajkára folyt, mint száz Etna,
mint egy élethossznyi csók.

Keblemben forog, zakatol
– azóta meg nem áll –
az istvándi malom kereke;
édes őrületet jár.

Túristvándi Öreg-Túr

Az Avas-hegységben Avasfelsőfalu határában eredő folyó a nagy folyószabályozások előtt, mint egy 146,5 km volt. A sűrűn kanyargó folyó a szabályozás után 94 km-re csökkent. A lassú folyású Öreg-Túr fákkal benőtt kanyarulatai vadregényes környezete egy igazán meghitt formáját kínálják az evezésnek. Túristvándi része annak a 36 településnek, melynek külterülete része a Szabolcs-Beregi Tájvédelmi Körzetnek, melyet 1982-ben hoztak létre.

László Zoltán megörökítette az Öreg-Túr vadregényességét

Az öreg platánfa

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!