Magyarságunk hungarikumunk

Tunyogmatolcs

A települést hiába keresnénk régi térképeken. Csupán csak Tunyogot és Matolcsot találnánk a Szamos két oldalán. A két falu 1950-ben egyesült, majd 1957-ben újra különváltak, és 1961-ben döntöttek ismét a közös jövő, és a Tunyogmatolcs név mellett.

Tunyogmatolcs virágos utcája
Tunyogmatolcs virágos utcája

Ahogyan a monda tartja

A honfoglalás utáni fejedelmi törzsek tartottak a keleti veszélytől, és több védősáncot létesítettek. Ennek az előretolt védősáncnak a vonala a Szamos és a Kraszna vidéki lápos területre esett. Két törzs, melyek a sáncot alkották vitába keveredett, és a harcok végén a vesztes törzs átmenekült a Szamos túlpartjára, ahonnan áthallatszottak a jajveszékelések a folyó másik oldalára. A győztes törzs győzelmi tort ült, és a vezér a következőt mondta: “Nekem ma tölts, az ellenség túl nyög, mi igyunk!”. A “ma tölts”-ből született a Matolcs, és a “túl nyög”-ből pedig a Tunyog név.

Tunyogi Református templom

Matolcsi Református templom

A falu közössége az 1696-os évben építette első fatemplomát. 1732-ben Enyedi Sándor kezdte el a matolcsi egyház matrikulájának (anyakönyvének) vezetését, mely az egyik legrégebbi az egyházmegyében. Utóda a matrikula alapján “egy korhely pap”, aki hanyagul vezette a matrikulát, és 1742-ben a király parancsára nem imádkozott a halottak felett. Valószínűleg ezek az emberek pestisben halhattak meg. 1753-ban kőtemplom építéséhez kértek engedélyt a helytartó-tanácstól, de azt nem kapták meg. Gróf Károlyi Ferenc földesuruk tanácsára falait kibontották, és kőből emeltek falakat a tető alá. A hívek növekvő létszáma miatt új tornyot, majd új épületet emeltek. A torony tetejére a gombot 1791. december 16-án helyezték fel, Kakuk Imre ácsmester a következőket mondta:

Közel az ég hozzám,
közel az Istenem.
Hálaadó szívem
Hozzá felemelem.
Aki megtartotta
Életemet, s szememet.
Mindenek felett hát
Áldom Istenemet.
E Sión tornya is
Maradjon épségbe,
Isten kegyelméből
Amely mene végbe.
E szent alkotmányon
legyen az Úr karja,
Ezen egész várost
A béke takarja.

forrás: https://www.tunyogmatolcs.hu/matolcsitempltort.htm

Tunyogi I. és II. világháborús emlékmű

Tunyogmatolcs emlékszik hőseire, és állíttatott a számukra tunyogi, és matolcsi emlékműveket a világháborúk elesett katonáinak. Az emlékművek egyik oldalán az I. világháborúban, a másikon a II. világháborúban elhunyt helyi katonák nevei olvashatóak.

Matolcsi I. és II. világháborús emlékmű

Tunyogmatolcs 12 lakójának a gulágra elhurcolásának az emléktáblája

2017-ben az önkormányzat emléktáblát állíttatott az 1945-ben Tunyogmatolcs községéből a Szovjetunióba elhurcolt 12 lakos emlékére, melyet a Művelődési Ház falán helyeztek el a Gulág emlékév alkalmából.

1956-os kopjafa

Madarassy János ajánlotta föl Tunyogmatolcsnak az 56-os emlékoszlopot, melyet 2009. október 23-án avattak fel.

Matolcsi helytörténeti gyűjtemény

A matolcsi templom felszentelésének 200. évfordulóján a 2000. évben nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Múzeum. A gyűjteményt a két település-rész gyülekezetének tagjai adták össze, és töltötték meg vele a régi matolcsi parókia épületét. A négy szobából az elsőben régi Bibliák, énekeskönyvek, írásos emlékek és fényképek tekinthetőek meg. A következő szobában a helyi kézműves tárgyak, eszközök láthatóak. A harmadik szoba a tisztaszoba. A beöltöztetett bábukon a helyi viseletet vehetjük szemre, míg az utolsó szoba a konyha, ahol korabeli edények, és egyéb használati tárgyak tekinthetőek meg.

forrás: https://www.tunyogmatolcs.hu/tmuemlekeink.htm

Régi tűzoltókocsi

A fotón Köhler István budapesti tűzoltó szergyáros által gyártott Köhler-féle tűzoltókocsi látható. Az eszközt az 1800-as évek vége felé gyárthatták.

Tunyogmatolcs falu végén kurta kocsma?

Petőfi Sándor kalandos élete és a népi költészete hatására több falu is magáénak tudta a Kurta kocsmát. Az irodalomtörténészek még is Tunyogmatolcs községét választották, mint a verset ihlető helyszínt.

Falu végén kurta kocsma,
Oda rúg ki a Szamosra,
Meg is látná magát benne,
Ha az éj nem közelegne.

Az éjszaka közeledik,
A világ lecsendesedik,
Pihen a komp, kikötötték,
Benne hallgat a sötétség.

De a kocsma bezzeg hangos!
Munkálódik a cimbalmos,
A legények kurjongatnak,
Szinte reng belé az ablak.

Kocsmárosné, aranyvirág,
Ide a legjobbik borát,
Vén legyen, mint a nagyapám,
És tüzes, mint ifju babám!

Húzd rá cigány, húzzad jobban,
Táncolni való kedvem van,
Eltáncolom a pénzemet,
Kitáncolom a lelkemet!

Bekopognak az ablakon:
Ne zugjatok olyan nagyon,
Azt üzeni az uraság,
Mert lefeküdt, alunni vágy.

Ördög bújjék az uradba,
Te pedig menj a pokolba!…
Húzd rá, cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is!

Megint jőnek, kopogtatnak:
Csendesebben vigadjanak,
Isten áldja meg kendteket,
Szegény édesanyám beteg.

Feleletet egyik sem ad,
Kihörpentik boraikat,
Végét vetik a zenének
S hazamennek a legények.

Szatmár, 1847. augusztus

Frankl Béla (Matolcs, 1893. április 23. – Huesca, Spanyoország, 1937. június 11.)

A Matolcson született izraelita vallású Frankl Béla édesapja tulajdonát képezte az a falu végi kurta kocsma, melyről Petőfi írta a jól ismert versét. Frankl az első világháborúban a doberdói hadszíntéren harcolt. Az olasz front után az oroszra került, ahol sebesülten fogságba esett. Szibériából megszökött, és 1920 elején csatlakozott a Vörös Hadsereghez. A bolsevizmus bűvkörébe kerítette, és kommunista irodalmárként is tevékenykedett. Mátészalka után a Zalka Máté álnevet használta. Forradalmár élete világszerte hírnevet szerzett neki. Harcolt Szibériában, Ukrajnában, a Krímen, Közép-Ázsiában és végül a Spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven érte utol a halál.

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!