Az 1848-1849-es szabadságharc során rengetegen adták életüket a történelmi Magyarország határain belülről, sőt még azokon kívülről is, mert egy olyan ügy volt a magyar zászlóra tűzve, amiért ez nem volt túl nagy áldozat. A sok nemzetiségű Kárpát-medencében bizony eltérő volt a hősök származása. Azonban az aradi vértanúk kapcsán igen gyakran találkozhatunk azzal dehonesztáló, deheroizáló kijelentéssel mi szerint “Az aradi vértanúk közt alig volt magyar származású”. Fontos-e a vértanúk származása és megkérdőjelezhető a magyarságuk? Elég összetett kérdés, amit nem szabad egy egyszerű mondattal letudni. Elmélkedjünk kicsit a következőkön!
Aradon nem csak 13 mártír vesztette életét
Nem Haynaun, a “Bresciai hiénán” múlott, hogy nem 17, vagy akár mégtöbb szabadságharcost végeztet ki. Miért lényeges tény ez? Azért, mert ha csak az október 6-án kivégzetteket tekintjük, akkor másabb arányokat kapunk. Aradon a 14. vértanú Kazinczy Lajos volt, aki szintén magyar származású. Ott vesztette életét Lenkey János is, akit csak azért nem végeztetett ki Haynau, mert megtébolyodott a tábornok. Ő csak néhány nappal élte túl társait, és halálát a hideg börtön és a bántalmazások okozták. De ott van Répásy Mihály tábornok is, akit csak azért nem végeztetett ki Haynau, mert a kolera megelőzte őt. Répásy volt az egyedüli tábornok, ki nem élte meg a szabadságharc leverését. De az sem Haynaun múlott, hogy sokan Törökországba menekültek elkerülve így a mártírrá válást.
Az aradi vértanúk 17-en voltak
A megtorlás során nem csak Aradon végeztek ki embereket
1849. október 6-án Pesten az Újépület sarkánál lőtték agyon Magyarország első miniszterelnökét gróf Batthyány Lajost. Igaz, ő a legismertebb, azonban a történészek jóval több mártírt tartanak számon. Tehát, ha máshogy tesszük fel a kérdést, akkor a válasz is egészen más lehet.
A kivégzéseknek nem csupán katonai áldozatai voltak
Minden év október 6-án megemlékezünk az aradi 13-ról, akiket 1849. október 6-án végeztek ki. Ugye milyen igazságtalan, hogy csak a 13-ra gondolunk ilyenkor? De hallottunk már a pozsonyi 13 vértanúkról? Ott polgári foglalkozású áldozatai voltak a megtorlásnak.
Ki számít magyarnak?
A magyar uralkodóknál gyakori szokás volt, hogy feleséget külföldről választottak, hogy így szerezzenek szövetségeseket az országnak. Ha ebből indulunk ki, akkor igazságtalan Knézić Károlytól megtagadni, hogy félig magyar volt az édesanyja révén. Édesanyját Benkő Borbálának hívták.
Magyarrá lehet-e válni?
- Ha valaki életét adja a magyar szabadságért függetlenül a származástól, akkor annak megkérdőjelezhető a magyarsága?
- Ha valaki, mint a német ajkú Láhner György magyarosan “á”-val írta a nevét, és az ágyúira azt a Zrínyi sort irattatja, hogy “Ne bántsd a magyart!”, akkor annak megkérdőjelezhető a magyarsága?
- Ha valaki ortodox szerbként harcol, és védi Magyarországot a betörő szerbektől, aki a feleségével is igyekszik magyarul beszélni, s a halála előtt áttér a római katolikus hitre, mert a szerbek annyi szenvedést okoztak a magyaroknak, akkor van bárkinek is joga megkérdőjelezni Damjanich János magyarságát?
“Miért beszél maga mindig németül, hiszen ez Magyarország, s mi magyarok vagyunk.”
Damjanich János feleségének Csernovics Emiliának
„Én ugyan – mondá ő – rác vagyok vallásomra, de mint rác meghalni nem akarok. Áldjon meg engem! Azt is tudom, miszerint ön engemet addig meg nem áldhat, míg én meg nem gyónom bűneim, tehát hallgasson meg.” E nagy férfiú meggyónt, röviden a hitvallást letette, és én, midőn engedve kérelmének őt feloldozám, kezeimet fejére tétette, és azt önkezeivel fejére szorítván egész imám alatt ott tartotta, s miután ez is megtörtént, így szóla: „Most már nyugodtan halok meg, mert magyar pap által áldattam meg.” (Az absolutiót értvén.) S miután ágyában újra felemelkedett, mondá: „Mielőtt eltávoznék, tisztelendő barátom, ha nem utál, csókoljon meg engem.” „Hogy utálnám a hősök leghősebbikét!” S mi majd öt percig egymás nyakába borulva keservesen zokogánk.
Sujánszky Euszták minorita szerzetes visszaemlékezése
- Elhallgathatjuk-e a magyar identitását is annak az Ormai Norbertnek /”Az első vértanú”/, aki Auffenbergről magyarosította a nevét?
Mint ezek után láthatjuk hatalmas csúsztatás az, hogy “az aradi vértanúk közül alig volt magyar származású”, mert majdhogynem a véletlenen múlott hányan vesztik életüket október 6-án. A vértanúk származása, és magyarságuk megítélése egy összetett dolog, és nem lehet patikamérlegre tenni. Ami biztos, hogy aki a magyar szabadságharcban harcolt, az a mi ügyünket szolgálta. Közöttük voltak magyarok, félig magyarok, és nem magyarok. Voltak, akik magyarnak tekintették magukat, és voltak akik csak az igazság és becsület miatt harcoltak a magyar oldalon.
“Biztos a vér is fontos, de fontosabb, hogy az ember felismerje a nemzet szakralitását és küldetését.”
Falath Zsuzsanna felvidéki muzeológus
forrás: Az aradi vértanúk. Szerkesztette: Katona Tamás. Budapest 2001.
