Ha történelmietlen is feltenni a „Mi lett volna ha?” kérdést, a jelen eseményeit igazán nem érthetjük meg a múlt lényeges fordulatai megismerése nélkül. A 150 éves török uralom felbecsülhetetlen károkat okozott. Felbecsülhetetleneket, mert rengeteg olyan érték semmisült meg, amelyekről ma már fogalmunk sincsen, vagy csupán csak sejtések, részinformációk
maradtak fenn. Ilyen a Szent Kelemen templom története is, mely egy volt az egyik ősi templomaink közül. Talán sokan a török hódoltság területére helyeznék el e templomot, azonban a felvidéki Izsapon állt. A pusztítást akár meg is úszhatta volna…
Izsap ma Nagymegyer város része a Csallóköz területén, Győrtől 10 km-re, Komáromtól 20 km-re és Érsekújvártól 35 km-re fekszik. A település a Koppány nemzettség birtoka volt, melyről egy 1297-es latin nyelvű oklevél szolgáltat számunkra hiteles információkat. Ez az első írásos említése Isop néven. De tudósít az irat arról is, hogy már ebben az időben állt a falu Szent
Kelemen tiszteletére emelt temploma is.
Hogy valamelyest közelebb kerüljünk az akkori időkhöz meg kell ismernünk Szent Kelemen pápát. Kevés biztosat lehet tudni róla, származása és hogy Szent Péter hanyadik utóda is volt a mai napig egyértelműen nem tisztázott. Több szöveg szerzőjének is tulajdonították, azonban csak a Korintusiakhoz írt levél lett elfogadva, mint valódi Kelemen-irat.
Traianus császár keresztényüldözése során a krími Kherszonban töltötte száműzetését Kelemen. 2000 kényszermunkát végző kereszténnyel vízért imádkoztak. Ekkor megjelent egy bárány, lábával kapart, s ott Kelemen vizet fakasztott. Ennek hatására a környék lakói megkeresztelkedtek. A császár parancsára horgonyt kötöttek Kelemen nyakába, és a tengerbe dobták. Majd a tenger visszahúzódott, hogy testét a vízből kivihessék.
860-ban a bizánci császár misszióra küldte Cirill és Metód görög származású testvérpárt a Krím-félszigetre, akik Kherszonban megtalálták Szent Kelemen maradványait és ereklyéivel hazatértek Rómába.
Kultusza a történelmi Magyarország területét tekintve leginkább a Balaton környékén, illetve a Felvidéken terjedt el. Ezt magyarázza Cirill és Metód tevékenysége, illetve az, hogy Szent Kelemen a bányászok, kalaposok, márványfaragók és a tengerészek védőszentje, így adott volt, hogy az ezeken a területeken élő emberek, akiknek a megélhetését nagy mértékben
meghatározta a halászat – a Csallóközben a halászat és az ártéri gazdálkodás – és a bányászat, védőszentként tekintettek rá.
Szent I. Kelemen pápa és a Kárpát-medencei kultusza
A Szent Kelemen templomról szinte semmilyen egyéb információ nem maradt fenn, annyit tudnak az izsapiak, hogy az 1600-as évek végén pusztította el a török a templomot. A település feldúlásához, és a templom lerombolásának időbeli meghatározásához tekintsük végig az eseményeket!
1663. szeptember 24-én Érsekújvárt elfoglalta a török. 1664. augusztus 10-én I. Lipót megkötötte 20 évre a szégyenteljes Vasvári békét. A két évtized leteltével, 1682-ben IV. Mehmed szultán elutasítja a Vasvári béke meghosszabbítását, és 1682. augusztus 6-án nagyszabású hadműveletről döntött. 1683. január 21-én Nándorfehérvárnál a sereg megkezdte gyülekezését. A haditerv Érsekújvár megerősítése, valamint a Habsburg kézen lévő Komárom és Győr elfoglalása volt. Mint azt feljegyzésekből tudjuk, Izsap a komáromi várhoz tartozott, így ebben az időben nagy valószínűséggel még nem érte el a török pusztítás. Májusban kezdődött a hadművelet.
1663. november 6-án Hoffkirchen komáromi várkapitány oltalomlevelet küldött a törökök után majdnem elpusztult Nagymegyer részére. 1685. Érsekújvár felszabadítása. 1686. szeptember 2. Buda visszafoglalása. 1699. Karlócai béke.
A fentiekből Izsap feldúlásának idejét az 1683. májusától számított 1683. november 6-ig terjedő időszakra tehetjük.
Nagy kérdés, hogy a templomot miért rombolta le a török, és hogy miért nincs lényegesebb és ismert további feljegyzés a templomról az 1297 és 1683 közötti mintegy 4 évszázadból.
Érdekesség: Szent Kelemen ünnepnapja november 23. A nagy törökverő hadvezér Kinizsi Pál, egyes források szerint, egy nappal Szent Kelemen napja után hunyt el a Száva mellett fekvő Szent Kelemen városában.
Az újrakezdés mindig nehéz. A halászat, mely a térség egyik megélhetési forrása volt azt is jelentette, hogy időről időre árvizekkel és belvizekkel is meg kell küzdjenek az ott élők. Nagymegyer közelsége miatt pedig a katolikusok nem tudtak és akartak új templomra áldozni az amúgy is kevésből. 1853-ban egy harangot szenteltek fel Izsapon a katolikusok, de minden
felekezet tiszteletét tette az alkalmon. Hogy mi lett ezekkel a harangokkal, azt egyelőre nem tudjuk. Elképzelhető, hogy a nagy háború harangrekvirálásainak áldozatává vált. Ezt az elképzelést támasztja alá az a tény, hogy Dosztál Jakab komáromi harangöntő 1924-ben öntött két harangot Izsapnak.
Az egykori fa harangláb porrá lett, és a kommunizmus alatt pedig egy vas szerkezet vette át a szerepét. A história egy másik szála 2019-ben indult, amikor értesültem arról, hogy egy felvidéki kőműves mester egy Trianon-emlékmű készítésébe fogott. Fel is vettem a kapcsolatot Vörös Lászlóval, és egy interjút készítettünk, majd egy gyűjtést indítottunk. A „munkakapcsolatból” barátság lett Nyíregyházát és Izsapot átívelően, az emlékmű átadásra került és egy fejezet véget ért. Mindenki tette a dolgát, és 2021-ben Lászlóval újra beszéltünk, elmondta milyen alkotásokat adott azóta át („70 éve magyarul” – emlékmű, Stációk, Szent Kereszt, Idézetes padok, stb…), s hogy van egy új álma; a falu központjában álló harangláb helyett szeretne építeni egy méltó harangtornyot a harangok öntésének 100. évfordulójára.
Ekkor említette meg Szent Kelement, akinek egykor temploma állt a faluban. Kellően lehetetlen ötletnek tűnt ahhoz, hogy igent mondjak az újabb közös munkára. A következő interjúnkban elhelyeztünk egy felhívást, melyre a falut és László eddigi munkásságát jól ismerő építőmérnök jelentkezett, aki vállalta a szerkezeti elemek megtervezését, valamint azok legyártásának költségeit. Ő Csiba Ottó, aki tapasztalatával is rengeteg mindenben segíti a harangtorony megépülését. Az építészeti terveket pedig Pintér Zoltán építész készítette el.
A lehetetlennek tűnő feladat azonban rejtegetett olyan további mozzanatokat is, amelyek előtt az ember csak értetlenül áll. László, ha nem emlékműveket készít, akkor kandallók építésével foglalkozik. Egyszer egy komáromi hölgy kereste meg, aki cserépkályhát szeretett volna rakatni. Mivel ilyennel nem foglalkozik más szakembert ajánlott László, majd kapva kapott az alkalmon, és megkérdezte a hölgyet, hogy komáromi lévén, esetleg nem ismer valakit, aki a Dosztálok leszármazottja. „Parancsoljon, Dosztál Jakab unokája vagyok!” – érkezett a válasz. Így szert tettünk a neves harangöntő feljegyzéseihez, melyekben az öntött harangokról tudtunk meg hasznos dolgokat. Szakemberek álltak mellénk, és támogatók is jöttek; ki kicsivel, ki naggyal járult a munkához.
A beton szerkezeti elemek kiöntésre kerültek, a betonacél megvásárlásra került. Egy felajánlással pedig egy régi grófi gazdasági épület romjaiból pedig 6000 téglát kaptunk, melyet önkéntesek tisztítottak meg. Sikerült megvásárolni a falu központjában lévő üres telket is a Közösségi ház szomszédságában. László elkészítette a torony csúcsában elhelyezésre kerülő keresztet is. Noha, sok minden gyűlt már össze, azonban a lista még közel sem teljes. A terv az, hogy a Közösségi Házzal egy közös, nyitott és egységes tér jöjjön létre. A tervek elkészítésével, a szükséges engedélyekkel elérkeztünk, hogy az építési engedélyre benyújtsuk a kérelmet. Hogy az építkezést mikor tudjuk megkezdeni nem tudjuk, de reméljük, hogy az engedély birtokában már az idén lehetőségünk lesz rá.
Létrehoztunk egy oldalt, ahol a Szent Kelemen Harangtorony megépülését követhetik az érdeklődők. Emellett kutatásba is kezdtünk, hogy Izsap és a Szent Kelemen templom történetét jobban feltárjuk, megismerjük. Célunk nem csak a harangtorony megépítése, hanem egy példát szeretnénk mutatni az embereknek az összefogás erejéről, mely álmokat válthat valóra. Úgy
gondoljuk, nem naivitás ebben az értékeit vesztő világban, hogy szükség van az ilyen bástyákra, ha mások meg is tagadják gyökereiket.
Kérjük, ha együtt érez ügyünkkel, lehetőségeihez mérten segítsen minket, és kövessen minket a
Szent Kelemen Harangtorony facebook oldalán: Szent Kelemen Harangtorony
Támogatásáért cserébe pedig Téglajegyet küldünk az Ön nevére kiállítva.
Írta: Szabó János Zsolt