Magyarságunk hungarikumunk

Győr

Győr város montázsa a látnivalókból

Győr város montázsa a látnivalókból Fotó: Hrabina Ildikó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A török kiűzése után újjáépítésre volt szüksége a keresztény hitnek, és az oktatásnak egyaránt. Dallos Miklós győri püspök 1626-ban telket adományozott, melyen építkezés kezdődött, és 1634 és 1641 között fel is épült a jezsuiták által használt – csonka Magyarországon a legkorábbi – barokk templom, és az azt közrefogó gimnázium, és rendház épületek. A rendház sarkán áll az akkori patika, ma pedig Széchényi Patikamúzeum. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a pápai bullát, mely feloszlatta a jezsuitákat, és helyükre a bencések kerültek.

A jezsuiták

Loyolai Szent Ignác párizsi egyetemistákból álló csoportot hozott létre a Jézus tanításait követve. Pappá szentelésük után felajánlották szolgálataikat a pápának, hogy küldje őket a világon oda, ahol szükség van a munkájukra. Dél-Amerikától Japánig eljutottak minden felé, és terjesztették a kereszténységet miközben segítették az elesetteket, gyógyították a betegeket, és világi tudományokat is tanítottak fizetség nélkül. Sok esetben a jezsuiták, azaz a Jézus Társasága tagjai vértanúvá is váltak. Számuk gyorsan növekedett, és betöltött szerepük révén sokak ellenségévé váltak. 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a rendet. 1814-ben szerveződhettek újra, ezt követően hol itt, hol ott tiltották működésüket.

 

Győr régi városháza

1753, és 1754 között épült városháza elődjében raboskodott Korponayné Géczy Julianna, avagy a lőcsei fehér asszony, akinek kulcsszerepe volt a lőcsei vár 1710-es császáriak kezére juttatásában. Az asszony meghitt viszonyt ápolt a vár parancsnokával Andrássy Istvánnal, és levelezésekkel egyengette az utat a kapituláláshoz. A néphagyomány szerint egy titkos úton engedte be a labancokat. A szatmári béke után a nőhöz kerültek II. Rákóczi Ferenc levelei a szabadságharc vezetőinek címezve. 1712-ben a Rákóczi hazatérésének, és kegyelmének a híre megijesztette, hogy mivel járhat tette, és a levelezést nem kiadva Pálffy János császári főparancsnoknak elmenekült, de hamarosan feladta magát. A győri városháza alatt két évnyi rabság után a Széchenyi téren mondták ki rá az ítéletet, és hajtották végre a lefejezést.

Jókai Lőcsei fehér asszonya

“Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta a nemzetét.
Az első és egyetlen nőalak az egész magyar történelemben, aki nemzetáruló volt.
De hiszik, mondják, bizonyítják, hogy az volt.
Azért festik a képét az ajtóra, a falakra, abban a helyzetben, aminőben az árulást elkövette;
azért nem engedik elmúlni, csendesen meghalni, mint más kiszenvedettet, akinek a rádobott
hanttal bocsánatot is ad a világ; azért kényszerítik fényes nappal kísértetképpen megjelenni,
példának odaállni; csábtekintetével századokon át rossz hírét hirdetni, ahol a gyermekek
egymásnak mutogatják: „Nézd: ez volt a fehér asszony, aki a hazát elárulta”.
…A neve: „Korponayné, Ghéczy Juliánna.”
És ugyanez a Ghéczy Juliánna később mint önfeláldozó vértanúja a nemzeti szabadság
ügyének, tűnik le a láthatáron.
Jön, mint egy üstökös, s leszáll, mint egy csillag.
Hol a megoldás az ég-pokol különbségű ellenmondás között egy nő jellemében?
Két lelke volt-e ez asszonynak?
Minő indulatok, minő szenvedélyek vezethették a kezdettől a végezetig?
Ha csupa gyöngeségből állt volna a jelleme, akkor könnyű volna a csomót megoldani:
szeszély, csapodár vágy, könnyelműség elég magyarázat egy asszonyi kalandorélethez; de mi
indokolja az átmenetet a gyöngeségbül a törhetlen erőbe, midőn nem egy hosszú élet, hanem
csak rövid nehány év esik közbe.
Hogyan lehet az, hogy egy nő, aki egyszer egy csókért odadob egy országot, másszor megint
azért az országért odadobja saját ifjú szép fejét?”

Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Vizicsikó

A szobor eredetileg az új győri vasúti pályaudvar épületének a díszítését szolgálta. A mű terveit a görög származású magyar szobrászművész Makrisz Agamemnon készítette 1956 környékén. A vörösréz-lemez burkolatú vizicsikón ülő fáklyát tartó nőalakot Szlávics László szobrász készítette el. Mivel az épület homlokzatán elhelyezett szobor túl közel volt a magasfeszültségű vezetékekhez egy felújítást követve 1981-ben átkerült a Mosoni-Duna, és a Rába összefolyásához.

Belváros

Fotó: Hrabina Ildikó

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!