A Gávavencsellő településnév Gáva és Vencsellő 1971-es egyesítése óta létezik. Ennek tükrében talán még érdekesebb a két település története. Tekintsük is át!
Vencsellő
IV. Béla átiratában fennmaradt 1067. évben kelt Sástói vagy Sásdi apátság alapító levele a következő szavakkal említi:
“do etiam terram Vense, stam inxtu Timár, que remanet Castro de Zibolchy” – azaz – „vagy is adom egyszersmind a Tímár földtér mellett elfekvő Vense földterületet is, mely a Szabolcsi vártól vissza marad,”
Az apátság alapítója Péter Comes a Vense földterületet az apátságnak adományozta.
“…vencsellői birtokát meg, ezekkel a szavakkal : “Cognatis meis do terram Vensellev” [Az egész földet Vensellevnek adom], rokonainak adta, vagy is hogy ugyanabban az okiratban Vense melett a másik földtér betűszerint Venseelev megnevezéssel fordul elő, a mely helynevet más régi okiratokban is ekként írva találjuk, kétségtelenné tehetik előttünk, hogy a Vense földtér helyneve mellett, annak a földtérnek északi végében, tehát az előtt fekvő helyneve, az említett Vense szóból, elő helyraggal alakult vagy is Venséből lett Venseelev, hangtanilag Venseelő és ebből a száj atalalakitása folytán
Nyírvidék 1900. április 8-i számában Kovács István királyi táblabíró – Mozaik darabok Szabolcsvármegye múltjából.
Vencsellő!”
A Gut-Keled nemzettséggé, a Báthoryaké, majd Bessenyei Mihályé és a Rákócziak voltak az urai a településnek a XVII. században. A Dessewffy-család vásárolta meg a század végén, amit hamarosan a Rákóczi szabadságharc követett. A harcok során a falu elnéptelenedett, így az 1730-as években magyarokkal telepítették be a falut. Ezt a rövid időn belül magyar szívűekké váló svábok betelepülése követte 1785-ben.
Gáva
A hely régóta lakott, erről tanúskodik a Pirinyi-dombon talált 2. századi pénzdarab, és az 1957-ben feltárt honfoglalás kori sírok, mely gazdag leletanyaggal rendelkeztek. A Gáva helynév eredetére csak feltételezések vannak; talán a kút káva, vagy egy személynév lehet a névadója. Valószínűleg a Szent István által alapított szabolcsi várispánság birtoka volt. Mikor Mihály és Marót várjobbágyok utódok nélkül haltak meg IV. Béla uralkodó a Gut-Keled nemzettség béli István bánnak adományozta a birtokot. Gáva családoktól családokhoz vándorolt, és az egyik közölük a Gávay család volt, akik már 1380-tól részt bírtak belőle. Gávay István volt az első gávai református lelkipásztor, aki már 1542-ben Wittenbergben tanult Luther Mártonnál Károlyi Gáspárral együtt.
Forrás: Istvánovits Eszter – A rétközi honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga, Nyíregyháza 2003.
https://www.gavavencsello.hu/gavavencsello/tortenelem
Nagyboldogasszony római katolikus templom
Az egyházközség kialakulása a XI-XII. századra tehető. Kőtemplomát 1699-ben a reformátusok használták. A kincstár és a birtokos Dessewffy-család által betelepített katolikus svábokkal létrejött az újvencsellői rész. 1793-ban Eszterházy egri püspök felállította az újvencsellői plébániát, azonban a misézőhely az egyik helyi zsellér Pájer Péter házában volt kialakítva. Dessewffy Ágost 1826-ban felépítette a paplakot, majd 1828-ban megkezdődtek a templom építésének a munkálatai is. 1834 szeptemberében már el is készült, és Nagyboldogasszony tiszteletére fel is szentelték a templomot. Körbejárva a templomot tornyát sehogyan sem találjuk. Az épülettől pár méterre áll az 1974-ben felépített harangláb, mely a kétszer megsemmisült torony feladatát vette át. Először 1912-ben omlott le a torony, majd a második világháborúban az újra felépített tornyot a németek semmisítették meg. Orgonáját Budapesten készítették.
Forrás: http://www.vencselloplebania.emecclesia.hu/index.php?pageid=1132
A keresztút faragott-festett képeken
A II. világháború alatt a képeket elásták, hogy megőrizzék azokat a gyülekezetnek.
- Jézust halálra ítélik
- Jézus felveszi a nehéz keresztet
- Jézus először esik össze
- Jézus találkozik anyjával
- Jézust cirenei Simon segíti
- Veronika kendőjét nyújtja
- Jézus másodszor esik össze
- Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
- Jézus harmadszor esik össze
- Jézust megfosztják ruháitól
- Jézust keresztre feszítik
- Jézus meghal a kereszten
- Jézust leveszik a keresztről
- Jézust eltemetik
A Trianon emlékmű és felavatása
A napjainkig szívet szorongató gyalázatos Trianoni diktátum 96. évfordulóján 2016-ban Gávavencsellő egy igazán méltó emlékművet állított, ezzel újrakeretezve a Főtér hangulatát. A rendezvény különlegességének számított, hogy a zászlófelvonást követően Popély Gyula felvidéki történész elemezte beszédében az ország feldarabolásának okait, és következményeit. Az emlékművet Ekker Róbert és Török József kőfaragó készítette el.
Kacsa-tó
Gávavencsellő határában található Kacsa-tó a Tisza holtága. A vadregényes környezet romantikájában egy-egy nagy madarat is láthatunk. Csendje és tiszta levegője révén ideális a horgászatra. Fogható itt ponty, amúr, csuka, keszegfélék, kárász, vörösszárnyú keszeg, dévér, harcsa és balin.
Szentképgyűjtemény
A falakon, padlásokon idejüket türelmesen kiváró szentképekből 2014. június 21-én megnyitották Gávavencsellő Szentképgyűjtemény galériáját a IV. Sváb forgatag keretében a felszentelést követően. A 4 helyiség közel 70 darabos gyűjteménye főként szentképekből áll, de olyan tárgyakat is találunk, mint zászlók, hímzett falvédők, szobrok, rózsafüzérek, gyertyatartók, imakönyvek és egyéb egyházi ereklyék.
Svábház
A 2011-ben megnyílt tájház egyszerre mutatja be a a falusi környezetet és a sváb világot. A mindennapi élet szerint berendezett helyiségek már-már az emlékezetben megkopott darabjait a falu apraja-nagyja példás lelkesedéssel gyűjtötte össze. A portán található nyári konyha, csűr, kemence, kerekes kút, disznóól és kocsiszín is.
A porta és épületei
A sváb otthon
Sváb kápolna
E kápolna épült
Sváb őseink filléreiből
1832-ben
Szent Fábián és Sebestyén
Vértanúk tiszteletére
Felújította
Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata
és Német Nemzetiségi Önkormányzata
2011-bem
Volt egyszer egy Sváb forgatag
Az 1785-ben betelepített svábok jelentősen hozzájárultak a saját kultúrájukkal a település arculatához, helyi ízvilágához, szokásaihoz. A Sváb forgatag egy időutazással repített vissza minket ezekbe az időkbe. 2015-ben az V. Sváb forgatag igazán különleges volt a sorban, ugyanis a betelepülés 230. évfordulójára esett. A Kápolna utca ilyenkor megtelt, ment a sütés-főzés, kézművesek mutatták be termékeiket, miközben szólt a sváb zene. Minden egy helyen volt; az utcáról betérhettünk a Svábházba, a Szentképgyűjteménybe, vagy a Sváb kápolnába is.
A Gávavencsellői Krumplifesztivál
Gávavencsellő nagy gasztronómiai és hagyományőrző fesztiválja a Krumplifesztivál, melybe az egykori Sváb Forgatag is beleolvadt. Az augusztus 20-hoz közelebb eső hétvégén kerül mindig megrendezésre. A fesztivál célja, hogy megismertesse a helyi ízeket, tradíciókat az odalátogatókkal. Helyi csoportok, és népszerű fellépők is színesítik a programot.
A Bessenyei Anna emléktábla és a gávai református parókia
Gávavencsellő Önkormányzata és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság az 1997-es Bessenyei emlékév kapcsán elkészíttette a neves írónő Bessenyei Anna emlékét tovább ápoló emléktáblát Petró Attila mesterrel, és az emlékjelet elhelyezték ünnepélyes keretek között november 14-én a gávai református parókia falán a következő felirattal.
Tiszabercelen született,
De életének nagy részét
Gáván töltötte
Bessenyei Anna,
1767-1859
Bessenyei György unokahúga
A jeles költőnő, aki itt írta
És gyűjtötte össze 1815-ben
Sárospatakon kiadott verseit.
Bessenyi Anna vendégségben a Dessewffy grófnál
Egy alkalommal az írónő a Dessewffy családnak piros almákat küldött, és a gesztus viszonzására a grófnő meghívta ebédre, melyet követően ez a vers született:
„A Grófné Vencsellőn ebédre hivatott
http://szszbm-ertektar.hu/ertek.php?azon=118
Kinek dicsőségét, háznépét láttam ott!
Asztala vólt rakott, gazdag, igen fényes,
Maga okos, tanult, gazdag és nem kényes.
Gyermekei szépek és nagyra mutatnak,
Magokból hazafit s tanácsost juttatnak,
Látszik, hogy az ország hasznára készülnek,
Bizonyosan ezek magas helyre ülnek.
A Gróf köztök olyan, mint egy aranybánya,
A fejéből rosszat soha ki nem hány a’,
Okosság, tudomány, gazdagság abból jő,
Mint egy fejedelem itt köztünk, olyan ő.
Föld, rét, erdő, sok nép, egy szép udvar és kert
Mutatják, hogy soha hiába nem hevert.
A Teremtő őrá áldást sokat hintett,
Látom, szeretettel mennyből rátekintett
Méltóság, dicsősség nagyon körülvette,
A bölcs gondviselés őtet nagynak tette.
Éltesse az Isten így soká ezeket!
Emeljünk az égre érettek kezeket”.
Munkás Szent József római katolikus templom
A Munkás Szent József tiszteletére 1898-ban megáldott templomot Samassa József bíboros építtette saját költségén. Samassa érsek úr munkásságát 10 évvel később egy buji kisfiú levele szemléletesen foglalja össze a Nyírvidék lapjában, melyben arra kéri a tanfelügyelő bácsit, hogy kérését továbbítsa Samassa Józsefnek, hogy Bujon legyen a katolikusoknak iskola:
“[…] Pedig Balica tanitó ur mindig arra tanított bennünket, hogy mi vagyunk legerősebbek az országban s a szentséges érsek ur olyan gazdag, mint egy király, ha kimegy az utczára, nem jár gyalog, hanem aranyos hintóban és mégis igen jó ur, a templomunkat is ó építette, még a gávait is, a nyíregyházi kéttornyú aranyos templomot is, a melyiknél szebb már az égben sem lehet, csupa angyalok vannak benne, én láttam. Most Kótajban is építtet a szentséges érsek ur. lstenem! de gazdag is lehet, a tisztelendő ur is mondta. Hát ugyan miért nem épittet iskolát is nekünk? […]”
Nyírvidék, 1908. október 18. – Levél a tanfelügyelő bácsihoz
A Sajósy Alajos festőművész által festett egykori főoltárképen Szent József volt látható a gyermek Jézussal. A templom orgonája megsemmisült, amikor 1944. november 1-én a visszavonuló németek felrobbantották a templom tornyát. Az újjáépítés 1949-ben történt meg. Az anyakönyveket 1863-tól őrzik.
Gávai Istenszülő Oltalma görögkatolikus templom
A gávai görögkatolikus templom 1886-ban épült, és sajnos ez a régi templom is a második világháború áldozata lett, ahogy a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A görögkatolikus hívek ezt nem hagyták annyiban, és 1950. október 1-én már az új templomukat szentelték fel. A felszentelést Dudás Miklós püspök végezte. A szentélyben látható Istenszülő falképe Makláry János munkája, mely 1996-ban készült el. Fia, Makláry Zsolt festette meg a falképeket és az ikonosztázion ikonjait 2002-2003-ban.
Forrás: https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=56
Gávai református templom
A református gyülekezet 1547-óta van jelen Gáván, és a század második felére már fatemplomuk is volt. Az új kőtemplomot 1818 óta ad otthont istentiszteleteknek.
Vende Aladár három érdekes úrasztali terítőről írt Borovszky Samu 1900-ban megjelenő Szabolcs vármegye kötetében Gávánál.
“Az ev. ref. egyház három érdekes úrasztali terítő birtokában van. Az egyiket, mely aranynyal és zöld selyemmel gazdagon van kivarrva, Gombási Erzsébet készítette 1778-ban, a másikat Rácz János és Paksó Éva 1712-ben adományozta az egyháznak, a harmadik, mely legrégibb, Varcz Kata asszony munkája és 1677-ben készült.”
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye községei. Gáva. Írta: Vende Aladár 1900.
A temető
Soldos Borbála síremlék
A Soldos-család ősi fészkéből Runyáról Soldos János Gávára költözött, ahol feleségül vette Fáy Annát. Házasságukból született 1837. január 3-án Soldos Borbála. Számára rövid élet adatott meg. Pontosan 13 évet élt 1850. január 3-ig. Az előző év 1849. május 1-i napján házasodott a családba a költő Tompa Mihály, aki a kis Borbála unokanővérét vette feleségül. Így, hogy a költő közeli rokonságban állt a kislánnyal az 1851-ben felállított obeliszken felvésve szerepel a sírverse.
Forrás: Busa Margit – Tompa Mihály ismeretlen versei
Tompa Mihály: Soldos Borbála emlékének Pihensz angyal szelíd leány Arczád hamar meghervada. Lelked fényes és tiszta volt, Mint a menny gyöngéd harmata. A földön megszerette ezt Az ég, amelytől származott S korán, korán visszavevé, Mint napsugár a harmatot. Pihenj angyal szelíd leány Könny s bánat áll szobrod felett, Mely a mély gyásztöltő szívek Fájdalmából emelkedett. Bús könnyeikből hantodon A sírvirág kisarjadott, Ah, csak te hervadsz odalenn Halvány liljom, halvány halott. Virág voltál, amelynek ad A szép tavasz díszt, s illatot, Kellem s szelídségben valál Dicsőített s megáldatott. S a dús kincset nem bírva meg, Gyöngéded élted megszakadt, Mint megtörik a gyenge szár A túlteljes virág alatt. Égi virág, e föld rideg és szomorú vala néked S szólt Isten : jöjj a mennybe virítani fel!
Rakovszky Sámuel honvédezredes sírja
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik hősi alakját Gáva adta a nemzet függetlenségéért. Az 1802. január 13-án született Rakovszky Sámuel sorra aratta győzelmeit a 48. zászlóaljjal. Szívében hazaszeretet, mellkasán kitüntetések voltak. 1871. november 11-én halt meg Gáván. Síremlékét halálának 32. évfordulóján emelték.
“E napok egyikén Klapka tábornok ünnepélyes istentiszteletet tartatván. Győr város külső vásárterén hajtotta végre a [1849.] julius 4-iki napiparancsban elrendelt díszítéseket, a mikor is előbb a már ezredes Rakovszky Sámuelnek, az Isaszegnél nyert 3-ad rendű érdemjel mellé a 2-ik rendű érdemjelt feltűzvén, a 48-ik zászlóalj zászlójához fordult és arra a 3-ad rendű érdemjelt azon mondat kiséretében tűzte fel, hogy: „Ez a legdicsőségesebb zászló. Ha a sors meg akarja tagadni a győzedelmet, kivívja azt a 48-ik zászlóalj!”
Krasznay Péter, 48-a honvédhadnagy. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye története. A szabolcsi 48-ik zászlóalj./Rakovszky Sámuel ezredes Írta: dr. ifj. Reiszig Ede
Hátra volt az ígéret azon részének teljesítése, hogy a megkoszorúzott zászló az azt ajándékozó zászlóanyának [gróf Dégenfeld Imréné] visszahozassék. Rakovszky ezt is végrehajtotta; ugyanis, a midőn a komáromi várnak kapitulácziója 1849. szeptember hó 30-án megállapíttatott, Rakovszky ezredes a 48-ik zászlóalj zászlóját tartójáról levétetvén, azt felső testére csavartatta és arra vevén fel öltönyeit, úgy csempészte haza, helyesebben egyenesen Nyírbaktára s ott ajándékozójának, megkoszorúzva visszaadta, ki azt a 60-a évekig házánál rejtegette és az 1861-ben alakúlt honvédegylet kérelmére, az egyletnek adta át. A zászlót, mint a honvédegylet tulajdonát, a megyei múzeum őrzi”.
A II. világháborúban hősi halált haltak és az elhurcoltak emlékműve
Emlékezzünk A II. világháborúban Hősi halált halt honvédekre És elhurcoltakra Egy imával, egy szál virággal Mindörökké
Atlasz Józsefné és fia Atlasz János római katolikus plébános sírboltja
A sírbolban nyugszik Atlasz János római katolikus plébános, akinek áldozatos szolgálatával épült meg a gávai Munkás Szent József templom 1898-ban, és édesanyja özvegy Atlasz Józsefné Makkay Terézia. A síremléket 2016. októberében újították fel helyrehozva azt sérüléseiből. A felszentelés október 31-én történt meg.
Az I. Tiszai Challenge
Berecz János polgármester úr egy 10 km-es úszása után arra az ötletre jutott, hogy másokat is érdekelhetne ez a próbatétel. A baráti társaságból újabb és újabb ötletek születtek, és 2020. augusztus 8-án megrendezésre került az I. Tiszai Challenge névre keresztelt verseny. Az ötlet sikerét jól mutatja, hogy nem csak a környékről, hanem Budapestről, de még az ország nyugati feléből is érkeztek az úszás szerelmesei. A 46 indulóból a legfiatalabb 20, a legidősebb 67 éves volt.
„sikerült egy olyan rendezvény alapjait lerakni, amely a jövőben Gávavencsellőt és térségét egy újabb szemszögből ismerteti meg a nagyközönséggel.”
Berecz János polgármester úr
Gávavencsellő egy igazán jó hangulatú programot szervezett: a megérkezőket az elkészült babgulyás fogadta, és süteményekkel, üdítőkkel, gyümölcsökkel tudták pótolni az elhasznált energiát a sportolók.
Mesélni jó…
Mesélni jó, és Gávavencsellő apraja s nagyja a legkisebb fiútól kezdve a papig és a polgármesterig egy nagy mesélésbe kezdett. A magyar népmeséktől a klasszikusokig hallgathatjuk meg a meséket, és eleveníthetjük fel gyermekkorunk első tanításait. Reméljük még rengeteget mesélnek nekünk, mert mesét hallgatni is jó! Ezen a csatornán hallgathatjuk meg a felolvasásokat: https://www.youtube.com/results?search_query=mes%C3%A9lni+j%C3%B3&sp=mAEB
Gávavencsellő a jövőbe tekint
Az idő soha sem áll meg. Gávavencsellő is olyan célokat tűzött ki maga elé, amivel egy még szerethetőbb, egy még vonzóbb célponttá tudják alakítani a települést megőrizve az értékeiket, kihasználva az adottságaikat.
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!