Magyarságunk hungarikumunk

Nyírbátor látnivalók

Itt jársz: Kezdőlap » Nyírbátor látnivalók
Nyírbátor - A Báthory család címere
A Báthory család címere

Nyírbátor a sárkányok földje. Ahogy a legenda szerint a Báthoryak Vid nevű őse legyőzte az ecsedi sárkányt, úgy mi is legyőzhetjük, ha turistaként vesszük be a várost, a Szárnyas Sárkány fesztivált, vagy a Sárkány Gyógyfürdőt, hogy csak egy néhányat említsünk. Látnivalók fotókkal!

A morvamezei csatában nyújtott segítségéért Bereck a Gut-Keled nemzettség tagja birtokadományként 1279-ben Kun Lászlótól (IV. László) megkapta Bátor települést, melynek nevét a család is felvette.

Római Katolikus Minorita (Angyalos Boldogasszony) Templom

Báthori István, és Kinizsi Pál 1479. október 13-án az Erdélyben portyázó török sereg felett győzelmet aratott a kenyérmezei csatában. Báthori István valószínűleg a zsákmányból állíttatta a templomot, mely 1493-ban az erdélyi vajda nyughelyévé is vált. 1587-ben feldúlták a templomot. Kirabolták, felgyújtották, és a csontokat kint szétszórták. Egyes leírásokban Petraskó oláh vajdát tartják ezért felelősnek. Itt van némi ellentmondás, mivel Petraskó 30 évvel korábban meghalt. 1717-ben kezdi a helyreállítást az erdélyi Kelemen Didák gróf Károlyi Sándor támogatásával.

A 12 méter magas főoltár oltárképén Assisi Szent Ferenc stigmatizációja látható. A kép két oldalán Szent Péter és Szent Pál szobra látható. A fenti festményen a pünkösdi jelenetet ábrázolták. E fölött pedig az Atya szimbolikus képe kapott helyett. Legfelül pedig Szent Mihály eltiporja a sátánt.

Mi a Krucsay oltár története?

S, hogyan kapcsolódik hozzá az alábbi idézet?

“sok rendbéli k….sága és ezáltal történt……terhének elvesztése iránt való istentelen praktikája”

A Krucsay, vagy másnéven Passió oltárt nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány adományozta a minorita rendnek. Történt ugyanis, hogy a feleségét – Borbálát – hűtlenséggel vádolta meg, és az első halálos ítéletet még megváltoztatta, a második azonban már valóban felesége életébe került (1727). S mivel hazugsággal megsértette a minorita rendet, és ehhez egy ember halála kötődött egy eperjesi mester által készített Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló adományozott a templomnak 1728-ban.

A pócsi oltár 1729-ben készült, melynek kegyképét szentek szobrai veszik körül. Ennél a mellékoltárnál tartották istentiszteletüket a görögkatolikus felekezet tagjai míg saját templomuk meg nem épült.

forrás: Tatár Sarolta – Magyar katolikus templomok
http://nyirbator.hu/romai-katolikus-minorita-templom

Báthori István Múzeum, volt minorita rendház

Nyírbátor utcáit, tereit járva az emberben az a kép jelenik meg, hogy itt minden egy ősi szellemi mag köré épül, és a város ezt tudatosan építi, tárja unikumként a nézelődők elé. Ahogy a település épített öröksége is páratlan, úgy a XVIII. században épített minorita rendházból kialakított Báthori István Múzeum gyűjteménye is ritkaság számba megy.

Korábbi gótikus kolostor (ahol Fráter György és János Zsigmond király is tartózkodott) nyomvonalán 1734-ben indult meg a minorita rend barokk kolostorának építése, mely munka 10 évig tartott.

A múzeum 1957-ben kezdte meg az azóta is bővülő gyűjteményének a bemutatását Szalontai Barnabás munkájának köszönhetően. A régi szerzetesi cellákban bemutatják “Nyírbátor város évszázadait“, a határőrség évtizedeit, a településsel és a régióval szorosan összefonódó Báthori család emlékeit, tárgyait, arany-, és ezüstpénzeit, A múzeum tulajdonában van a hazai, és európai viszonylatban is az egyik leggyönyörűbb reneszánsz alkotás az 1511-ben Firenzében készült templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora, mely egykor a Szent György templomban (a mai református templomban) állt. Ezek mellett jelentős a középkori fegyvergyűjteménye is.

forrás: A múzeum története
Szabolcs-Szatmári Szemle 2 8. évf. 1973. május: Csalány Géza – A volt kolostor: Báthori István Múzeum

Papok rétje

A Papok rétje Nyírbátor középkori Római katolikus (minorita) temploma és a Báthori István Múzeum (a volt minorita rendház) épülete mellett található. Nevét a minorita templom szerzeteseiről kapta. Első ismert emítése 1740-ből való, majd 1864-ben Pesty Frigyes helynévtárában a név eredetére utal:

„Papok rétje, mely nevét a mellette fekvő Minorita szerzetesek Zárdájáról nyeré-, mint kinek birtokához tartozik.”

Pesty Frigyes 1864

A környék szépségét egy tó is emeli, melynek szigetére egy kis hídon tudunk bejutni. A kép tökéletesen illik a kialakított városképbe, és a helyi mondavilágba. A hídon sétálva – melynek két oldalán a védőkorlátokat pajzsokkal díszítették – eljutunk a fém, hegesztett repülni kész sárkány szobráig.

S, a Bethlen Gábor szobor

A szoborra valót már 1986-ban elkezdték gyűjteni, azzal az elhatározással, hogy évente egy millió forintot raknak félre erre öt éven keresztül. 1991. augusztus 4-én a nem rég újra függetlenné vált Magyarország miniszterelnöke Antall József avatta fel a szobrot. A minorita templomnál álló egész alakos bronz Bethlen Gábor szobortól kezdődik a Várostörténeti sétány.

Nyírbátor - Antall József miniszterelnök a Bethlen Gábor szobor avatásán 1991. augusztus 4-én
Nyírbátor – Antall József miniszterelnök a Bethlen Gábor szobor avatásán 1991. augusztus 4-én

“Bethlen Gáborra emlékezve a kormányfő kiemelte: a fejedelem az akkori maradék független Magyarországon, Erdélyben megvetve lábát megkísérelte súlyos katonai, földrajzi, történelmi körülmények között az ország szuverenitásának helyreállítását. […]A most ismét függetlenné vált Magyarországon is emlékezni kell Bethlen Gáborra — hangsúlyozta a miniszterelnök, mert tőle politikát, diplomáciát, külpolitikát lehel tanulni. Most, amikor Magyarország újra az elindulás korszakát éli, Antall József felelevenítette a vérrel íródott, könnyel áztatott történelmünk újrakezdéseit.”

Kelet-Magyarország – Antall József Nyírbátorban 1991. augusztus 5.

forrás: http://nyirbator.hu/papok-retje

Nyírbátor - Bethlen Gábor szobor puzzle
Bethlen Gábor szobor puzzle – Nyírbátor

Várostörténeti sétány

A két templomot: a Római katolikust és a Református templomot összekötő sétány a város történetének és mondavilágának egyes elemeit mutatja be alkotásaival. 2011-ben adták át Megyeri János szobrász alkotásaiból állósétányt, mely felidézi Vid vitéz küzdelmét és az ecsedi lápban bújkáló sárkány legyőzését. Láthatjuk a Báthoriak történeteit, a Szentvér utca de még Leonardo da Vinci is helyet kapott néhány találmányával.

Református Templom és harangláb

Az építésze a János barát lehetett, aki a szegedi Alsóvárosi Ferences templomot és a kolozsvári Farkas-utcai templom is építette. A Szent György tiszteletére épített templom A XVI. század közepén lett reformátussá, amikor a két Báthori ág újra egyesült. Ecsedi Báthori György és somlyai Báthory Anna házasságát követően Báthori György felvette felesége református hitét, és a templom a református gyülekezeté lett. 1603-ban a ferences templomból az erdélyi vajda holttestét leszármazottja Báthory István a református templomba vitette át. A templomban megtekinthetjük a szarkofágját. A templom alatt kriptarendszer fut, melyben híres Báthoriak és Bethlenek nyugszanak.

“Északi oldalhoz egykor emeletes sekrestye tartozott. Az 1964-es ásatáskor előkerült a keletre néző kettős osztású ablak darabkái.  Tartozott hozzá egy külön álló kápolna is, amely támpillér nélküli sokszögű záródású volt, négyszögletes alaprajzú homlokzati toronnyal. Talán a XII. században is már említett Krisztus testéről elnevezett kápolna lehetett. A templomból egy szemöldökgyámos ajtón keresztül lehetett átjárni a kápolnába. Ma ez az ajtó el van falazva.”

Műemlékek Infó

1631-ben meghalt Bethlen István lánya Krisztina, ezért Bethlen István és fia Péter 1640-ben egy bronz harangot vásárolt Wierd György eperjesi harangöntőtöl. Az igen nagy bronz “Bethlen harang” számára erdélyi ácsok készítettek székely stílusban egy harangtornyot. 10 x 10 méter alapterületű, több, mint 32 méter magas, és ezt kb. 40 000 zsindely fedi.

forrás: Dercsényi B. – Hegyi G. – Marosi E. – Takács B.: Református templomok Magyarországon Hegyi és Társa kiadó Budapest, 1992

Tinódi Lantos Sebestyén vendégségben a várkastélyban

A református templom mellett ücsörgő Tinódi Lantos Sebestyén szobor az 1548-ban itt a várkastélyban vendégeskedő históriásnak állít emléket. Az itt tartózkodása során írta meg a költő a Sokféle részögösről című költeményét. A szobrot Kiss István szobrászművész készítette, és 1979-ben leplezték le a Nyírbátori szerződés 430. évfordulóján. Az egyezmény Fráter György, Salm Miklós és Báthory András között köttetett, mi szerint átadják Erdélyt I. Ferdinánd számára. Az egyezség szövege nem maradt fent, csak Fráter György egy leveléből, illetve Tinódi Lantos Sebestyén: Az János király fiáról való szép krónikában című költeményéből ismerhetjük.

Tinódi Lantos Sebestyén – Sokféle részögösről Béke Csaba előadásában

forrás: Szabolcs-Szatmár megyei útikönyv Kiadó: Takács József
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyírbátori_szerződés

Báthori Várkastély

A református templom mögött álló egykori magtárépület régészeti feltárásai 1987-ig nyúlnak vissza. Ahogy az ásatásokból kiderült ez az egyetlen épület az egykori várkastély egyetlen felmenő falaiban is megmaradt épülete. Az 1479. október 13-i kenyérmezei csatában győztes Báthori István erdélyi vajda és unokaöccse Báthori András építette a 15. században az addigi kúriák átépítésével, kiegészítésével. Véglegesen a 16. század elején készült el. Az akkor 60 x 80 méteres területet körülzáró várfal több épületet is védett, melyekből csupán az “északi palota” maradt meg. Ezt 1730 után magtárrá alakították. Az átalakítások megmaradt nyomainak köszönhetően a rekonstrukció elvégezhető volt. A palota északi oldalán föld-fa palánkot találtak, és a várfalat kívülről vizesárok vehette körül.

forrás: https://varak.hu/latnivalo/index/321-Nyirbator-Var/

E kastélyban írta alá Báthori András, Fráter György és Salm Miklós a Nyírbátori szerződést, melyben lemondtak Erdélyről 1549. szeptember 8-án I. Ferdinánd javára az ország egyesítése végett. Ezt a jelenetet a panoptikumban meg is tekinthetjük.

Nyírbátori Panoptikum

A várkastélyban berendezett panoptikum a Báthoriak számos életképét mutatja be, melyek sok esetben a magyar történelem sarokkövei is voltak. Bepillantást nyerhetünk a Nyírbátori Egyezmény megkötésének pillanatába, együtt ünnepelhetünk Báthori Istvánnal a kenyérmezei csata után. Betekintést kapunk egy középkori vacsorába, megtudhatjuk miket ettek, és közben hogyan mulattak az urak. Láthatjuk, ahogy Thurzó György nádor megvádolja Báthori Erzsébetet, és egy koncepciós perben elítélik. Megelevenedik előttünk a vád, mi szerint Báthori Erzsébet szűz lányok vérében fürdött.

Megyeri János szobrász Bildi, az úrhölgy készítése során

Báthori István szobor

Mészkőtömbből Ispánki József kezei által 1969-ben kifaragott ecsedi Báthori István (1430-1493) erdélyi vajda szobra, aki Kinizsi Pállal és Brankoviccsal megverték a törököket 1479. október 13-án Kenyérmezőn.

Görögkatolikus templom

Az 1921-es esztendőig a görögkatolikus felekezet a Nyírvasvári filiája volt. Istentiszteleteik során a minorita templom Pócsi-oltárát is használták. 1921-ben elkezdődött az önálló egyházközség szervezése és a helyi parókia meglapítása. 1932. április 24-én letették a templom alapkövét. Igaz, még nem teljesen készen, de október 30-án felszentelték a neobarokk templomot, melyet Jánky Géza nyíregyházi mérnök tervei alapján építettek. Öt év múlva folytatódott a munka, a szentély dongaboltozatot kapott, a hajó kazettás mennyezetet. A berendezéseket, oltárt, szószéket a máriapócsi Juhász Mihály és műhelye készítette.

Falfestményeit és oltárképeit Szegedi Molnár Géza festette 1937 és 1948 között. Petrasovszky Manó festette a Szent Miklós képet, az ikonosztázion pedig Gergely József és Küzmös Enikő munkája. 1999-ben újraszentelték és Krisztus Király helyett Urunk színeváltozása lett a címünnepe.

forrás: https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=105

Nyírbátori Polgármesteri hivatal

A messziről csalogató tűztoronnyal bíró városháza 1912-ben épült fel Ferencsik Aladár, Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészek tervei alapján. Tornyát nem csupán a városi tüzek helyének meghatározására használták, hanem az aratásokkor is innen figyelték a tüzet. 2003-ban a város 700 éves fennállásának és az újra várossá válásának 30. évfordulójára a Városháza épületén elhelyeztek ez 18 harangból álló harangegyüttest.

Nyírbátor másodszori várossá válásának emlékműve

A város 1973-as második várossá válásának emlékére 2018-ban egy emlékművet állított. Az alkotáson szerepel a 45-ös szám, mely az évfordulóra utal. Az ősi Báthory szimbólum a sárkány is helyet kapott benne a három sárkányfogat tartalmazó pajzzsal. Az emlékművet Megyeri János szobrászművész készítette, aki 2015-ben Magyarországot képviselte a milánói világkiállításon.

Üzenet a jövőnek
A 45 éves város
45 éves lakóinak
Üzenetei 2018-ból

Károly Róbert király már a szabad királyi város jogait adományozta a településnek. A Visegrádon 1330. március 15-én kiadott királyi kiváltságlevél szerint: „Első Károly király Bátor falut mezővárosi rangra emeli… s felmentve, épp úgy, mint a mi szabad királyi városaink polgárai és vendégei kivételezettek, s ők is ennek a kiváltságnak örvendezhessenek . . . ” Nyírbátor ezt követően 556 éven át viselte a városi rangot, élvezte a ranggal járó előnyöket.

Szabolcs-Szatmári Szemle 2 8. évf. 1973. május: Kopka János – A várossá válás útján

A Szentvér-utcza mondája

“Most pedig folytatni kellene városunk politikai történetét ott, ahol elhagytuk, t. i. a templomok épitési korától, de hűtlen krónikások lennénk, ha egy mondáról meg nem emlékeznénk, mely a nép száján forog s mely különböző folyóiratokban és hírlapokban többször közölve volt. – E monda a ref. templomnak, – mely eredetileg természetesen a reformáczió előtt a katholikusoké volt, – a reformátusok kezére jutását akként adja elő: hogy az utolsó Báthorynak leányát a templom papjai, az ugynevezett “vörös barátok”, elrabolták s a templom alatti kriptába zárták. Egy szegény koldus, éjjel a vihar elől a templomajtóhoz menekült, de az ajtó is engedett a vihar erejének, s igy a koldus fedél alá jutott. Bent a templomban meghallotta a leány sóhajtásait s megtudta sorsát, amit közölt az apjával, kinél kész volt a megtorlás terve. – Lakomára hivta meg a barátokat, s vidám poharazás közben előterjesztette apai fájdalmát s kérte vendégeit, hogy mondanának ítéletet leányának elrablója felett.

Szigorú erkölcsbírói ránczokba vonták homlokukat a vendégek s egyhangulag halált mondottak a bűnösre, – mely itéletmondás után szavukon 146fogta őket Báthory s mindnyáját felkonczoltatta. Az utczán folyt a vérük s ezért nevezik ez utczát ma is Szentvér-utczának.
Eddig a mese, a melynek semmi történelmi alapja nincs.


Ami a Szentvér-utcza elnevezését illeti, történelmi alapon ennek is más a magyarázata.

Ugyanis a ref. templom körüli tér évszázadok óta temető volt s több ízben be lett holtakkal telepitve, ennek daczára sirásások közben nem találtak épületek romjaira, – a miből következik, hogy e templom mellett kolostor nem volt, hanem a papi teendőket úgynevezett udvari papok végezték, a kik a Báthoryak háza közelében a mai Szentvér-utczában és pedig a mai ref. parochia helyén laktak, ahol a hagyomány szerint nekik – nem sokan levén, – egy kisebbszerü kolostor-féle épületben volt lakásuk, – ezt nevezhették el Szent Veronika nevéről és tiszteletére, s a hagyomány szerint ebből rövidítette a nép az utcza nevét.”

Borovszky Samu – Magyarország vármegyéi és városai: Nyír-Bátor írta: Szikszay József

Nyírbátor régen és most

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!