Magyarságunk hungarikumunk

Pécel

A régóta lakott Pécel területén számos erre utaló régészeti leletet találtak. Az itt feltárt kultúrát Péceli kultúrának nevezzük. Időben pedig a késő rézkorra tehető. Leginkább halászattal, földműveléssel és állattartással foglalkoztak az itt élők. Említésre méltó érdekesség még, hogy a településen 1345-ben alapította első iskoláját Domokos pap és János plébános.

Pécel Ráday kastély

A szatmári békekötés (1711) után II. Rákóczi Ferenc fejedelem diplomatája Ráday Pál pécelre költözött, és 1722-1730 között kúriát építtetett. 1733-ban bekövetkezett halálával fia; az író, költő és műfordító Ráday Gedeon tulajdonába került a birtok. 1755-től bővítésbe kezdtek, és az építészek Mayerhoffer András, és János volt. 

Majd a kastély egy tűzvészben szenvedett hatalmas károkat 1825-ben. Anyagi problémák miatt pedig árverésen a Kelecsényi családhoz kerül 1872-ben. Az új tulajdonosával sem állt meg az épület romlása. A második világháborút követően MÁV-kórházként használták.

Ráday Gedeon küldetésének tekintette, hogy a nemzet művelődésének élenjárója legyen. Hatalmas könyvtárat nyitott, mellyel támogatta a hazai szellemi élet fejlődését. Több ezer kötetből álló gyűjteménye, Bibliái, ősnyomtatványai a Református Teológiai Akadémia tulajdonába került, és napjainkig megtekinthetőek.

A márciusi ifjú, aki majd a tüdővész ellen is küzd

Az 1876-ig Szabolcs vármegye megyeszékhelyeként működő Nagykállón 1828-ban megszületett Kornfeld Frigyes. A család egy tehetős izraelita orvoscsalád volt, mely a kis Frigyes pályáját is meghatározta. A család 1837-ben áttért a katolikus hitre. Középiskoláját Szatmárnémetiben a piaristáknál végezte, és az orvosi tanulmányait pedig Pesten folytatta. 1848-ban a márciusi ifjak egyike volt az akkor 19 éves Korányi, és sírig tartó barátságot kötött Jókai Mórral. 1848-ban a Kornfeld családnevet Korányira változtatta a család. A szabadságharc kitörésekor Korányi negyedéves orvosnövendék volt, akiből ezredorvos helyettes is lett később. A szabadságharcban való részvételéért száműzték Pestről és Bécsből az 1852-ben befejezett tanulmányai után. Innentől szülővárosában Nagykállóban praktizált, és 1861-től a vármegye főorvosa lett. 1864-ben tért vissza Pestre, ahol az akkor magyar betegségként terjedő tuberkolózis ellen úttörő szerepet vállalt és nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre is. Korányi szerelme Pécel volt, melynek földjeit az 1880-as években vásárolta. Szőlészete és kúriája is volt, s 1896-ra már a város legnagyobb adózója volt.

“…majd minden országban vannak olyan helyek, ahol még soha kholeraeset nem fordult elő, sőt még azok is megmenekedtek a kholerától, a kikről föltételezhető, hogy mikor oda mentek, már a kholera-baccilus bennük volt. Ilyeu Francziaországban Versailles, Magyarországban Gödöllő és Péczel.”

Korányi Frigyes – Néptanítók lapja 1896.
Pécel - báró dr. Korányi Frigyes kúriája
Pécel – báró dr. Korányi Frigyes kúriája forrás: Borovszky

Jókai a haldokló feleségéhez Laborfalvi Rózához is orvos barátját hívta, és Jókai halálos ágyánál is ott állt, s az író így viccelődött: „Tudod, hogy nagyon szeretlek, de nem tudom miért jössz olyan gyakran hozzám. Talán csak nem vagyok olyan beteg, hogy rád van szükségem?”.

forrás: http://peceliszilankok.hu/koranyiak-pecelen/
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Péczel
http://nagykallo.hu/ertektar/dr-koranyi-frigyes-munkassaga/

A város szülötte: Fáy Ferenc

1921. június 20-án Pécel egyik polgári családjában megszületett Fáy Ferenc. A Ludovika Akadémián hadnaggyá avatását követően a fronton szovjet hadifogságba került. Onnan szabadulva 1947-ben internálótáborba került, ahonnan megszökött és Jugoszlávián át Olaszországba, s végül az útja Kanadába vitte. Az igen kemény fizikai munkákat is elvállalva ért révbe a költészetig. 1956-ban versei jelentek meg a müncheni Amerikai Magyar Kiadó antológiájában, mely a 10 év versei 1945-1955 címet viselte. Az emigrációban elért nagyságát a legelismerőbben Márai Sándor szavai fejezik ki: “legnagyobb élő költő – beleértve az otthoniakat is”. Ennek ellenére Magyarországon csak 1974-ben jelentek meg művei. 1981. június 10-én halt meg Torontóban.

Fáy Ferenc – Októberi halott (előadja: Vadász Gábor)

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!