Csucsa, ahol megesett a történet szerint, hogy az igazságos Mátyás király az egyik vadászata során megszomjazván egy malom mellett vertek tanyát. Hogy szomját csillapítsa a molnárlegény egy pohár vizet nyújtott fel királyának egy malomkövet használva tálca gyanánt. A molnárlegény Kinizsi Pál volt, ki hatalmas ereje révén felkeltette a király figyelmét, és hadvezérévé tette. Ő pedig egy csatát sem vesztett el élete során. Azt mondják, a kenyérmezei győzelem után örömében úgy táncolt, hogy egy-egy török hullája volt kezeiben, egy harmadikat pedig fogai között tartott. Persze több helyen is azt tartják, hogy ott született Kinizsi.
Boncza-Goga-kastély
A kastélyt az 1848-as oláh pusztítások miatt szüleit korán elveszítő deésfalvi Boncza Miklós építtette feleségének a sikeres építésszel Alpár Ignáccal. A feleségét is hamar elvesztő Boncza ellenezte lányának, Boncza Bertának az Ady Endrével való kapcsolatát. Lássuk, hogyan látta Ady a leendő apósát:
„… Boncza: Jókai regényalak… Annyi pénzen, amennyin az Alföldön kétezer hold búzatermő földet vehetett volna, megvette a csúcsai hegyet, négy kastélyt épített a hegyoldalba, négy kastélyt sziklába vágott teraszokon, egymás hegyébe, fel a csúcsig. A hegy lábánál a Körös vágtat s az egészet sziklabástya szegélyezi — épp csak az ágyúrések hiányoznak, hogy középkor legyen.“
Irodalmi szemle XV. 1972/1 Szénássy Zoltán: a csucsai kastély költője
Ady és Berta 3 évnyi levelezgetés után találkoztak Csucsán. Ady odafele útba ejtette Nagyváradot és a régi barátaival hajnalik mulatoztak. Ennek következtében csak Bánffyhunyadon vette észre, hogy a vonat túlrobogott Csucsán. A találkozás végül jól sikerült, és fel is lángolt a szerelem közöttük, ám a leánykérést ellenző apa miatt még egy évet várni kellett a házasságkötésre. Friss házasokként 1915 és 1918 között kisebb-nagyobb megszakításokkal a kastélyban éltek, és írták a verseket. Csinszka – ahogy Ady hívta – a boldog időszak után egyre jobban aggódott a költőért. Több, és több támadás érte politikai nézetei miatt, és az egészsége is jelentősen megromlott. Csinszka Ady halála után feleségül ment Márffy Ödön festőhöz, aki korábban jó barátságot ápolt a költővel. A kastélyt pedig már nem akarta megtartani, így eladta Octavian Goga román költőnek és politikusak, kivel szintén régi baráti kapcsolatuk volt.
Goga átépíttette a kastélyt a mai neoromán stílusára, ami miatt már csak kis mértékben emlékeztet a régi képére. Goga halála után az özvegy 1966-ban a román államnak ajándékozta a kastélyt és a birtokot annak fejében, hogy Octavian Goga múzeumot alakítanak ki benne. 1967-ben meg is nyílt a múzeum.
Ady Endre emlékház
A fehér házban egy Ady Endre emlékházat alakítottak ki 1968-ban. Majd ezt felkarolva a Petőfi Irodalmi Múzeum és a kolozsvári magyar főkonzulátus segítségével nyerte el a mostani színvonalát. A kiállításon megtekinthetjük többek között a kastélyt régi képeslapokon, festményeken. Olvashatjuk eredeti kéziratában Csinszka Ady versét, és a Boncza család fényképeit is megtekinthetjük.
Boncza Berta (Csinszka) Ady versének kézirata – 1915 Csucsa
Szemed szenteltvizeknek kútja,
az utad a Krisztusok útja.
Szent új tüzek, vágyak és harcok,
Páris - asszonyok - hívő-arcok
nincsen előtted új már semmi.
A nagyvilágot összejártad,
titkát, bűnét láttad, csodáltad
és mégis tudsz még gyermek lenni,
szüzin pirulni, szégyenkezni.
A vágyad, hited, álmod tiszta,
aludni a bölcsőd vár vissza,
drága, félelmes, szent, kegyetlen,
be megható vagy, be egyetlen!
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!