“Óh, Debrecen, ki büszkén hordod
A művész-pártoló nevet,
Engedd, hogy néhány, rövid sorban
Elzengjem én is érdemed!
Művész ugyan aligha volnék,
De jámbor költő csak vagyok,
Ennélfogva megrónál érte,
Ha érdemedről hallgatok!… “
Ady Endre: Óh, Debrecen…
- Első ismert írásos formában 1235-ben jelenik meg a Váradi Regestrumban Debrezun alakban.
- “Kálvinisa Róma”, avagy a “Kelet kapuja” neveken említik Debrecent.
- Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni: a város ismert volt Európa szerte híres vásárairól.
- 1848-49-ben, és 1944-ben az országgyűlésnek adott helyet.
Nagytemplom
A jelenleg is álló Nagytemplom elődje a Szent András-templom 1297-1311 között épült. Mely sajnos egy tűzvész következtében leégett 1564-ben. A bő fél évszázad alatt a törököknek és az osztrákoknak fizetett adók miatt nem volt lehetőség a rekonstrukcióra. 1626-ban Bethlen Gábor támogatásával kezdődtek el a munkálatok.
I. Rákóczi György az osztrákoktól zsákmányolt ágyúkból egy 60 mázsás harangot öntetett, és harangtornyot építtetett 1640-ben. 1707-ben a császáriak pusztították a templomot, és berendezéseit. Majd 1802-ben ismét tűz martalékává vált az épület.
1803-ban az építkezés a régi alapokat felhasználva indult el. Péchy Mihály több tervet is készített, de elfogadva egyik sem lett. Majd megbízták Thalherr József tervei vizsgálatával, és az elképzelés szükséges módosításainak elvégzésével. A péchy-féle kupola túl merésznek bizonyult, ezért a műveleteket vezető Rábl Károly a tervek felhasználásával egy saját kivitelében valósította meg. A régi András-templom elemei újra felhasználva ismét szerephez jutottak. 1819. november 24-én megtartották az első istentiszteletet, 1822-re teljesen befejezték a munkálatokat és Debrecen újra megtölthette a templomot hívekkel.
forrás: Dercsényi B. – Hegyi G. – Marosi E. – Takács B. Református Templomok Magyarországon
A Nagytemplom ereklyeként őrzi a Kossuth széket, melynek névadója Kossuth Lajos itt hirdette ki 1849. április 14-én a Függetlenségi nyilatkozatot.
A középkori templom falainál történt az a beszélgetés, amit a városi legendárium máig őriz, mi szerint: a reformáció debreceni kibontakozása idején a nagyváradi püspök Ambrosius kanonokot küldte a városba, hogy térítse vissza a reformáció híveit. Az új irányzat képviselőjével, Bálint pappal hevesen vitatkozva Ambrosius mester letört egy ágat egy bokorról, a földbe döfte és azt mondta: „Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!”. Bálint pap azt felelte: „Akkor fa lészen”.
Kossuth Lajos szobor
Kossuth 1894-ben bekövetkezett halálát követően gyűjtés indult el Debrecen városában egy emlékszobor felállítására. Az elképzelés révbe éréséhez 20 évre volt szükség. A kiírt pályázatot Margó Ede, és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek nyerték el. Szoboregyüttest a város főterén a Nagytemplom előtt helyezték el, melyet 1914. május 3-án avatták fel. Az eseményen a kormányzó fiai – Kossuth Ferenc, és Kossuth Lajos Tivadar – nem tudtak részt venni. Ferencet barátja gróf Apponyi Albert képviselte.
A szobor jobboldalán báró Perényi Zsigmondnak, Szacsvay Imrének és Könyves Tóth Mihálynak állítottak emléket. A másik oldalt pedig egy zászlót tartó katona látható, kitől az édesanyja búcsúzik a harcba indulás előtt.
Református Csonkatemplom, avagy Kistemplom
“Templomként használt szín állott a XVII. század közepétől ezen a helyen. Helyébe Báthori Szabó András adományából háromhajós , oszlopos templom épült 1720-1726 között, de alig egy év múlva leégett. Helyreállítása 1731-re készült el, ez időre tehető a hagymasisakos toronylezárás, melyet 1907-ben szélvész döntött le. A mai, romantikus elemekkel díszített homlokzatokat Skalinczky Antal építész, a debreceni Csokonai Színház tervezője elképzelései szerint alakították ki. A templombelső megőrizte kora barokk stílusát: a három hajót vaskos oszlopok választják el egymástól és magas ívű boltozatok fedik a tereket. Az egyik pillér hordozza az 1791-es szószéket és a vele szemben lévő hajóban áll az 1758-ban készült karzat. A templom építése idején még nem beszélhetünk kialakult, jellegzetesen református alaprajzról és térkompozícióról. Ennek tudható be, hogy az ismeretlen tervező (vagy Parczer Boldizsár kőműves) inkább katolikus templomokra jellemző megoldást választott, ez volt az ismert és bevált építési gyakorlat.” – írja Dercsényi Balázs a Református Templomok Magyarországon című könyvében.
Szabó Magda szobor
Száz évente születik egy Szabó Magda…Jócskán túlzó a kijelentés, de az igaz, hogy az írónő születésének 100. évfordulóján Debrecen a város hírességének szobrot állíttatott. Hol máshol látogathatná meg az ember a kálvinista tehetséget, mint a “Kálvinista Rómában” a Nagytemplom közelében.
„Amikor Luther és Kálvin a világtörténelem színpadára lépett, a haladást képviselték. Reformáltak. Protestáltak minden ellen, ami hazug volt, ami meghamisítása volt valaminek. Szeretnék én is protestálni. Ennyit a kálvinista makacsságomról” Szabó Magda
Hal köz kis tér szobor
A hajdani halas boltok, és halászcsárda halszagú nosztalgiájára Lestyán Goda János készítette el a halászhálóból és halfiléből álló művet, melyet 2011-ben adtak át.
Főnix-szobor és szökőkút
A tér síkjából kiemelkedő Főnix Debrecen újjászületése mellett szimbolizálhatja még a honfoglalással, – mint a második bejövetellel – a magyarság újjászületését is, melyet a besüllyesztett szökőkút falán örökített meg Pázmándi Antal 2001-ben. Az öt oszlopot pedig Gaál Endre készítette.
Petőfi Sándor szobor
Petőfi szónokló alakját Medgyessy Ferenc készítette el, melyet A Szabadságharc és Forradalom után 100 évvel avattak fel a Petőfi téren.
Medgyessy Ferenc két levelének részletei
“Jelenleg egy 2,80 m-es Petőfi-szobrot csinálok Debrecennek ezernyi baj közt. Már a tél maga egy baj. Lyukas a padlás. Befúj a tél szele. Lefagy a szobor. Nincs elég fűtőanyag. Rövid a nappal. Nincs elég világos. De legnagyobb baj, hogy nincs pénz. Ez aztán mindent elakaszt. Mégis csinálni kell – Ezeket tudtam hamarjában válaszul adni a feltett kérdéseire.
Szíves üdvözlettel
Medgyessy Ferenc
Bpest 947 dec 28″“BP 948 IX/1
Kedves Barátom
Sajnálom, hogy hiába fáradt hozzám. Akkor is épen Debr-ben lehettem a szobor felállítás különféle izgalmaiban résztvenni, a szükéges eszközök, emberek előkerítésében (a velem jövő embereken kívül) segíteni – végre megtörtént a leleplezés is az új kenyér ünnepével kapcsolatosan. Amint mondják felvonult és elvonult vagy 40-50 ezer ember, helybeliek, vidékiek, tanyasiak –
…szívből üdvözli
Medgyessy Ferenc”
Aranybika Hotel
1915 szeptember 4-én a “Magyar Delfin”-ként ismertté vált első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd, és Villány Lajos tervei alapján megnyílt Debrecen főterén az Aranybika Hotel. De ne ugorjunk ennyire előre!
A Debrecenben élő Bika családtól megvásárolta telkét és épületét 1690-ben a város, és fogadóvá alakította át. A népszerűsége miatt szükségessé vált egy emelettel való bővítése, hogy az odalátogatók igényeit kielégíthessék. Átalakítások után a bika cégért 1810-ben rézzel vonták be. 68 év után, 1878-ban lekerült a cégér az épületről, és a Déri Múzeumban található meg napjainkig. Néhány évig István Nádor, majd Nádor Szálló neveket viselte, de a rövid időszak után ismét visszatértek a régi jól beválthoz.
1882. augusztus 20-ra elkészült az új egyszintes szálló Steindl Imre tervei alapján. A növekvő látogatottság miatt 1910-re elérkezett az idő egy háromemeletes szálloda építéséhez. Az ehhez szükséges terveket készítette el Hajós, és Villányi.
“Az Aranybika Hotelben számos híresség számára adhattunk szállást debreceni útjai, munkássága során: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színigazgató; a második világháború után Dálnoki Miklós Béla kormányelnök, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek; az utóbbi időkben Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár.”– olvashatjuk a Hotel Aranybika honlapján.
Fazekas Mihály emléktábla
1898-ban állított emléket Tóth András Fazekas Mihálynak, és Ludas Matyijának. A táblán a mű jelenetei tekinthetőek meg, és egy részt pedig az alkotó Csokonai és Fazekas Mihály barátságának szentelt. A házon helyezték el az emlékművet, melyben az író – ahogy olvashatjuk is – “élt, munkált és meghalt.”
Díszkút
Debrecen központjában a Kossuth téren olthatja szomjunkat e kút, melynek hal formájú kiömlőiből csobog a hűs víz. Az alul kő, felül kovácsoltvas alkotás közepébe virágokat ültetnek.
Csanak-palota
Derecskei jobbágyból lett fűszerkereskedő Csanak József (1819-1887) Debrecen kulturális életének támogatója az Osztrák-Magyar monarchia idején. Házát 1874-ben építtette Szkalinczky Antal tervei alapján. Az épületben szállt meg az író Jókai Mór is, aki az Aranyember című regénye történeteit Csanak József életútjából merítette.
Temető
A debreceni virágkarnevál
Debrecen és az országból odalátogatók apraja-nagyja ünnepelte 2019. augusztus 20-án az 50 éves virágkarnevált. Fotók és a bejegyzés a link alatt.
A Nagysándor-halom és a debreceni csata emlékműve
1849. augusztus 2-án a debreceni ütközetet erről a földhalomról irányította a cári túlerővel szemben Nagysándor József honvéd tábornok. Azóta őrzi emlékét a Nagysándor-halom és a csata emlékoszlopa.
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!