A Hikisch-család utáni nyomozást az a kérdés indította el, hogy az 1924-ben Dosztál Jakab – komáromi harangöntő – által öntött izsapi harangok elkészítéséhez nyújtott-e anyagi támogatást az izsapi Hikisch Károly földbirtokos. Az említett harangok 2024-ben 100 évesek lesznek, a Szent Kelemen Harangtorony megépül, hogy a harangoknak egy méltó harangtornya legyen, azonban kevés forrásunk van arról, hogy a falu katolikus hívei miként gyűjtötték össze a szükséges pénzösszeget. A kutatás során pedig nem lehetett megállni, hogy a Hikisch-család prominens tagjait meg ne ismerjük.
Hikisch Ferenc
Budai építőmester volt, kinek munkásságáról Nagy Lajos tesz egy rövid említést Budapest történetében.
[…] A romantikus stílusnak Budán a negyvenes években csak halvány jelei voltak, de ezt is pesti építész terjesztette: a fiatal Ybl Miklós épített romantikus stílusban két villát a hegyvidéken. Ennek az új stílusnak a szolgálatába szegődött ekkor a budai építészek új nemzedéke: Eckermann József és Máltás Hugó, akik már a bécsi képzőművészeti akadémián tanultak,
Budapest Története Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 – 1848
Knabe Vilmos és Ignác, Hickisch Ferenc, Krövich Antal, Hofhauser József és Lajos, Kimnach ózsef és Vilmos, de az ő munkásságuk már a szabadságharc utáni időre esik.
Hikisch Ferenc által tervezett épületek
Új földszintes lakóház 1838.
Földszintes lakóépület átalakítása 19. század közepe.
Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Hikisch Lajos József
Böhmisch-Aicha, 1844. augusztus 1. – Budapest, 1924. december 30. Építész, a Kereskedők és Iparosok Banktársasága cég igazgatója. Felesége Schwarz Franciska (1852-1917).
Forrás: HU BFL – VII.186.a – 1896 – 0006
[…] Megemlítendőnek tartjuk végül, hogy a jegyzéken, ha egyelőre még csak a virilista adózók szintje alatt is, de már találkozunk a következő generáció jelentős építészeivel is : azokkal, akiknek építési tevékenysége majd csak a század végére fog kialakulni olyan mértékben, hogy őket a virilisták közé emeli majd be. Elsősorban Hikisch Lajos (a XVIII. századvég jónevű, vízivárosi, újlaki és óbudai templom- és világi építészének, H. Kristófnak feltehető leszármazottja), Glasner József, Amon József (kapcsolata különben a feltehetően ugyanezen családból származó Hámon Kristófhoz, a vízivárosi Anna és az újlaki templom első építészéhez és a munkáját az 1740-es években az Anna-templomon és a plébánia épületén folytató Hámon Mihály Jánoshoz még tisztázandó), Pucher József, Kernstock József és Feszty Adolf nevét kell megemlítenünk: 1873-ban 170 ós 380 frt közötti adóval s részint még csak háztulajdonosokként találkozunk velük, hogy másfél évtized múltán az 1888. évi virilista jegyzéken már a város vezető és nagy vagyonú építészeiként lássuk viszont őket.
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2.
Lajos halálhírét 1925. január 6-án a Komáromi Lapok adta hírül:
Őszinte részvéttel értesülünk a szomorú hirről, mely szerint Hikisch Lajos építész, életének 80-ik évében, december 30-án hosszabb szenvedés után Budapesten elhunyt. A megboldogultat január 2-án helyezték a budapesti kerepesi-uti temetőben levő családi sírboltban a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök pihenőre. Az elhunytban Hikisch Károly izsappusztai földbirtokos édes atyját gyászolja.
Komáromi Lapok, 1925. január 6. Halálozás
Hikisch Lajos általa tervezett épületek
Ismeretlen bérház
Budapest VI., Rózsa utca, Bérház
Eisenberg Simon ügynöki bizományosi üzlete
Budapest VII., Dob utca, A Leyer-ház épülete
Budapest VI., Király utca, A Fischer-ház épülete
Andrássy Tivadar gróf palotája
Budapest V., Zoltán utca, Dietl Lipót bérháza
Budapest VI., Munkácsy Mihály utca Schubert-villa
Hikisch Károly
Izsapi földbirtokos. Komárom vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, közgyűlési tag, a Komáromi Ármentesítő Társulat választmányi tagja, a Jókai Egyesület alelnöke. A Pozsonyban 1927. július 19-én megalakult Országos Gazdasági Szövetkezet igazgatóságának a tagja, majd az 1927. augusztus 14-21. között megrendezett magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállításon elismerő oklevelet kapott. Az 1930-ban Nagymegyeren megalakult helyi Vörös Kereszt Egyesület egyik védnöke.
Forrás:
Prágai Magyar Hirlap, 1927.07.20. Megalakult az Országos Gazdasági Szövetkezet
Komáromi Lapok, 1927.08.27. A magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás bíráló bizottságainak döntése.
A visszatért Felvidék adattára 1939-ben szintén ír róla:
Hikisch Károly földbirtokos. * 1872. Budapest. Középiskoláit Budapesten, a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte. Utána Metternich Paulina hercegnő biabajnai uradalmában szerzett gyakorlatot. 1898-ban megvette jelenlegi birtokát, mely 929 holdból áll. A birtokát Károly fiával együtt vezeti. 25 családnak nyújt megélhetést. Tagja az E. M. N. P.-nak.
A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
F.: Neruda Ilona. Gy.: Károly és Mária.
De a jól ismert Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai kiadványban is találunk egy részletes leírást a birtokállományáról:
Hikisch Károly birtoka Izsapon. Ide tartozik még a nagymegyeri rész is. Összterület 935 m. h. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 760, kaszáló 80, erdő 10, szőlő 15, legelő 30, Csilizpatak és csatornák 20 m. h. A birtok egy része hatos vetőforgóban kezeltetik, a többinél a trágyásba jön a takarmány, utána az őszi, azután a kapás és a tavaszi. Lent is termel, 50 holdon, a tanyi gyár számára. Lóállomány 12 drb vegyes. Marhaállomány 130, ebből igás ökör 40, gulyabeli 60 és tehén 30, pinzgaui és simmenthali keresztezés. Napi tejtermelés 100–150 liter között, mely vajnak feldolgozva, a budapesti piaczra kerül. A szőlőtelepen főfajok: szlankamenka, fehér bakar, szerémi zöld, olasz rizling, sárga muskotály, furmint, mézes fehér és ezerjó. A munkaerőt a környéken szerzi, a kisegítő munkásokat azonban Felsőmagyarországból. Napszámárak a férfiaknál 60–200 fil., nőknél 80–120 fil. Télen női munkást nem használ. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12–14 kor.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Hikisch Károly birtoka Izsapon
S z o b r o t a nagy magyar mesemondónak! Három évtizednél több pergett le azóta, hogy Komárom legnagyobb fia JÓKAI MÓR, a magyar irodalom büszkesége elköltözött az élők sorából. Neve él ma is a magyar köztudatban, művei ma is a legolvasottabb könyvek széles néprétegek körében, de szülővárosában, ahol 111 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot, ma sincs a feledhetetlen mesemondó alakjának méltó emléke. A komáromi „Jókai" közművelődési és múzeum egyesület tűzte maga elé azt a kegyeletes célt, hogy Jókai Mór nagy emlékének szobrot állítson szülővárosában, az egyesület kultúrháza előtt. Ennek a szent kötelességnek beváltására azonban az egyesület a maga erejéből nem képes. Kérő szóval fordul tehát a Szlovenszkón működő összes magyar kulturális és társas egyesületekhez és minden itt élő magyarhoz: segítsenek önkéntes adományaikkal méltó emléket emelni Jókainak, annak a magyar Írónak, aki bár írói működésében is szülővárosából indult el, de talentumának nagyszerű alkotásaiba belefoglalta a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó szebbnél-szebb vidékeit, erdőit, hegyeit is, bűbájos regényeit Pozsony, Kassa, Lőcse stb. múltjából virágozhatva ki éppúgy, mint Komárom falai közül. A Jókai-egyesület önkéntes adományokat kér a Jókai-szobor létesítéséhez, melynek felállítását az egyesület 25 éves jubileumának megünneplése keretébe óhajt beilleszteni. Hálálja meg igy a magyar kulturmunka azt a gazdagodást, amit Jókai talentuma adott a magyar kultúrának. És akinek boldog órákat szerzett valamikor Jókai egy-egy szépséges regénye, hozzon áldozatot erejéhez mérten a nagy magyar mesemondó emlékének! Hadd álljon a szobor a szülőváros legszebb helyén, mint a szlovenszkói magyar kisebbség összefogásának, lelkesedésének, kegyeletének s nyelvéhez, irodalmához való ragaszkodásának tündöklő bizonyítéka! Minden adományt kérünk a Komáromi Első Hitelintézethez (Komarno) küldeni, a „Jókai-szobor" czimén nyitott számla javára. Komárno-Komárom, 1936. április hó. A Jókai-egyesölet vezetősége: Fülöp Zsigmond s. k. ügyv. elnök. Dr. Szijj Ferencz s. k. elnök. Dr. Hajdú Lukács s. k. főtitkár. Szombathy Viktor s.k. titkár. Dr.Baranyay József s. k. titkár. Dr. Gaál Gyula s. k. Gidro Bonifác s. k. Jánossy Lajos s.k. Dr. Mayer Imre s.k. Nagy Nándor s.k. társelnökök Dr. Aranyossy László s. k Fried Jenő s. k. Galambos Zoltán s. k. Hikisch Károly s. k. alelnökök Forrás: Gömör, 1936. május 3. Szobrot a nagy magyar mesemondónak!
1928. április 15-én az országos Keresztényszocialista párt komáromi zászlóbontásán Dosztál Jakab a párt lelépett körzeti elnöke tudatta:
„…március 25-én hatalmas érdeklődés mellett megtartott körzeti választmány tanácskozásának eredményéről, mely a tartományi képviselőtestületbe
Komáromi Lapok, 1928. 01. 06. Az országos keresztényszocialista párt választási zászlóbontása Komáromban
Alapy Gyula dr. irót és publicistát jelölte,
akit a nagygyűlés nagy lelkesedéssel az országos képviselőtestület rendes tagjául ajánl, mig második helyen Hikisch Károly földbirtokost jelölte.”
1935-ben, mint a Keresztényszocialista párt képviselőjeként találkozunk vele.
Forrás:
Komáromi Lapok, 1935.05.22. Király József csicsói plébános vezeti a keresztényszocialista párt komáromi járási listáját, melynek száma 21.
Hikisch Károly jótékonykodása
1916. szeptember 9: Komáromi Lapok gyűjtése az erdélyi menekülteknek 10 K. 1918. november 9: Háborús jótékonyság 100 K. 1922: Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom. 50 K, diákmenza 100 K. 1922. február 28: Az Anya és Csecsemő Gondozó javára 20 K. 1922. augusztus 3: A komáromi Diákmenza részére 182 kg burgonya. 1924. március 1: Katolikus Piknik 50 K. 1925. január 17: Adomány a Jókai ünnepségre 100 K. 1925. március 7: a komáromi Szent András templom harangjára 30 K. 1925. december 19: A Diákmenza részére 200 K. 1926. február 23: A komáromi Jótékony Nőegylet részére 50 K. 1926. március 2: a Nagymegyeri járási tűzoltó egyesület részére 50 K. 1928. február 4: a Diákbálra 100 K. 1928. március 13: A Menza-akcióra 50 K. 1928. március 18: Protestáns Nőegylet részére 50 K. 1928. december 15: Népjóléti Központ, illetve gyermekkonyha részére 200 K. 1928. december 31: A Komáromi Jótékony Nőegylet számára 100 K. 1929. február 2: Vöröskereszt Egyesület részére 60 K. 1929. december 7: Adományok a népjóléti Központ részére. 200 K. 1930: Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom. 200 K. 1930. március 8: adomány a katolikus hősök emlékművére 30 K. 1932. február 6: A komáromi „Gyermekkonyha“ részére 100 K. 1932. november 19: A komáromi „Gyermekkonyha“ részére 100 K. 1933. szeptember 29: A komáromi Diákmenza részére 200 K. 1936: Menza-ünnepély 200 Kc. 1936. november 10: a komáromi Jókai Mór szoborra 500 K. 1941: Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom. 6,8 kg mák. 1942. február 14: A harctérre induló komáromi csapattestek cigaretta akciójára 20 P. 1942. december 5: Emberszeretet közkórház gyermekosztálya számára 150 K. 1943. április 3: Honvédeinkért. A sebesültek s a Vöröskereszt javára 326 kg borsó.
Hikisch Mária
Házasság. Hikisch Károly izsappusztai földbirtokos és felesége, szül. Neruda Ilona leánya, Mária és Pásztohai Pászt.ay Géza dr. Budapest székesfővárosi közkórházi adjunktus szeptember 29-én 12 órakor tartják esküvőjüket a nagymegyeri római katolikus templomban. (M. k. ó. h.)
Forrás: Prágai Magyar Hirlap, 1935.09.22. Házasság
Az esküvőről a Komáromi Lapok árult el néhány további részletet:
Esküvő. Vasárnap vezette oltárhoz dr. Pásztay Géza Budapest-székesfővárosi kórházi orvos Hikisch Mária urhölgyet a nagymegyeri plébánia-templomban, melyet ez alkalommal fényes násznép töltött meg. A fiatal párt Marczy József esperes plébános eskette és eszmékben gazdag beszédet intézett a fiatal párhoz. A szertartás alatt Krizsán József komáromi zenetanár Liszt Ferenc egyik örök művészi értékű szerzeményét játszotta Kominek Ferenc főgimnáziumi tanuló orgona-kiséretével. A fiatal párt elhalmozták szerencsekivánatokkal.
Komáromi Lapok, 1935.10.02. Esküvő
Hikisch Rezső
Született: Hikisch Rudolf Ármin (Budapest, 1876. szeptember 3. – Budapest, 1934. július 28.) Építész, műegyetemi tanár.
Építészeti tanulmányait az Állami Felső Ipariskolában, a Ray Rezső Vilmos építészeti irodájában, a drezdai művészeti akadémia Paul Wallot mesteriskolájában végezte, majd Münchenben dolgozott Theodor Fisher mellett. Híressé vált épületei mellett – tehetségét -az általa tervezett síremlékek is az utókor számára nyilvánvalóvá teszik.
Hikisch Rezső által tervezett épületek
Astoria Szálló
Az Erzsébet királynő emlékműjének architektúrája
A Rudas fürdő átépítésének tervein dolgozva érte a halál. A Fiumei Úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra a családi sírban. A Hikisch-család emlékművét maga Hikisch Rezső készítette Damkó Józseffel együtt.
Budapesti sírkertek – Vizler Imre fényképei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében, Hikisch család sírja. Online adatbázis, 2015, CC BY-SA 4.0, Hivatkozás. Apjával és családjaikkal közös sírja a Fiumei Úti Sírkertben (20/1-1-73). Alkotók: Hikisch Rezső és Damkó József.
Forrás:
Buza Péter – Gadányi György: Fel a fejjel! – A mi Budapestünk (Budapest,
Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hikisch_Rezs%C5%91
ifj. Hikisch Károly (1905 – 1990)
Növénynemesítő. A komáromi Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban végezte tanulmányait. Az 1923-ban az Óvári Gazdászök Szövetségének beiratkozottai között találjuk Hikisch Károlyt. Majd a Sopronhorpácsi Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa, a Püspökbólyi állami gazdaság növénynemesítő telepének vezetője. Felesége Hritz Márta (1918 – 1994).
— Eljegyzés. Id. Hikisch Károly puszta-izsapi földbirtokos és neje, Neruda Ilona fia: Károly, okleveles gazda, eljegyezte dr. Hritz Kálmán lőcsei ügyvéd és neje, Alexy Margit leányát Mártát. (M. k. é. h.)
Komáromi Lapok, 1937.11.6. Eljegyzés.
Forrás: Az Óvári Gazdászok Szövetsége: Az 1923-ban beiratkozott évfolyam névsora
Végkövetkeztetés
Arra, hogy az izsapi harangok öntési költségeihez hozzájárult volna Hikisch Károly közvetlen bizonyítékot eddig nem találtunk, azonban azt kimondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel részt vehetett a gyűjtésben, ugyanis a a családja generációkon keresztül kifejezetten jómódúnak számított, nála ismerjük is, hogy amikor csak tudott hozzájárult a közjóhoz, emellett római katolikus volt, noha protestáns ügyekre is adakozott. Ismerték egymást a harang öntőjével, Dosztál Jakabbal, sőt kifejezetten jó kapcsolatban voltak, hiszen Dosztál Jelölte Hikischt jelölte második helyen a képviselő-testületbe.
Az izsapi harangok 1924-ben lettek öntve, és 1925-ben Hikisch Károly izsapi földbirtokos 30 Koronát adományozott a komáromi Szent András templom harangjának az elkészítésére. Így eléggé elképzelhetetlen, hogy az említett mecénás a saját pátriája számára nem nyújtotta volna ki segítő kezeit.
A Szent András harangjainak felszentelése – 100 évesek
Forrás: A Hikisch-család nyughelye
Írta: Szabó János Zsol