Nyíregyháza

Nyíregyháza látnivalók

Nyíregyháza 1209-ben Nyír néven már említve volt,sőt korábban már a honfoglalás idején is lakott volt a település. Mivel már 1236-ban saját temploma volt, így utótaggal bővült a neve, és Nyíregyházaként folytatta életét. 

Városalapító atyák szobra

Az elveszített 1526-os mohácsi csatát követő években a török uralom alatt megtizedelt lakosságú Nyíregyházának a tatár pusztítással is szembe kellett néznie. 1598-1599-ben a tatárok kifosztották, felégették Nyíregyházát, így az innen elmenekülők csak később tudtak visszatérni városukba. Az így is kiveszőben lévő településre hajdúk települtek be, mely egy időre újra élettel töltötte meg. A következő évszázad további pusztulást hozott; a török, német fosztogatások és a Rákóczi-szabadságharc miatt újra az eltűnés határára került Nyíregyháza. Ebben az időben csak mintegy 590 ember lakos maradt. Gróf Károlyi Ferenc földesúr, hogy a katasztrófát megállítsa Békés megyéből telepített be új életet kezdőket. Őket magyar lelkületű felvidéki evangélikus szlovákok követték.

Nyíregyháza újra élettől pezsgő lett, és az 1753-as “térképen maradás” 250-edik évfordulójára készítette el 2003-as felavatással Nagy Benedek szobrászművész gróf Károlyi Ferenc és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester a telepesek vezetőjének szobrát. 

forrás: dr. Hajnal Béla Nyíregyháza népességfejlődése www.sulinet.hu

Szarvas paléta emlékmű

Sebestyén Sándor Szarvas paléta alkotása kétszer született meg. Először, mikor 1984-ben felavatták, és másodjára pedig 2002-ben, mikor újra megkerült, ugyan is előzőleg eltulajdonították.

A bronztáblán a szarvasi betelepülők Nyíregyházára érkezésük látható, alatta pedig gróf Károlyi Ferenc sorait olvashatjuk. Az újonnan érkezettek kialakult közösségeiket megtartva szomszédok maradtak utcájuk pedig a Szarvas utca nevet kapta.

Magyarok Nagyasszonya-Társszékesegyház, Római katolikus templom

Samassa József (1828-1912) egri érsek a pappá szentelésének 50. évfordulóján fogadalomként templom építését vállalta Nyíregyházának. A felszentelési ünnepséget 1904. augusztus 20-án tartotta meg Samassa érsek. 1993-ban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza lett ez a páratlan szépségű neoromán stílusú épület. A főbejárat timpanonján lévő dombormű a Szűzanyát, és a gyermek Jézust ábrázolja Szent Józseffel, Keresztelő Szent Jánossal, ahogy Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte. A homlokzati rózsaablak közepében Róth Miksa munkájaként Szent Cecília látható. A déli torony egyik fülkéjében helyet kapott Samassa bíboros mellszobra az aranymiséjén tett fogadalmáért, mely Tóth Sándor szobrász alkotása. Az oltár fölötti középső fogadalmi ablak szintén Róth Miksa alkotása. A művész Samassa érseket a Szent család előtt hódolva ábrázolta. A főoltár az egri angolkisasszonyok kápolnájának főoltárának elemeiből építettek 1971-ben.

„A templom, uraim, a vallásos erkölcsiség védőbástyája, és mint ilyen, védőbástyája egyszersmind a haza érdekeinek is”

Samassa József felszentelő szavai

forrás: http://www.emlekjelek.hu/index.php/45-a-samassa-templom

http://magyaroknagyasszonya.dnyem.hu/

“Úgy tartják, a kiváltságosok kérését meghallgatja az Úr: az erősen nemzeti érzelmű érseknek az volt a kívánsága, hogy Szent István király napján szólítsa magához az Isten. Megkapta ezt a kegyelmet.” – írja a www.magyarkurir.hu – 1912. augusztus 20-án – napra pontosan 8 évre a templom felavatásától – visszaadta lelkét a teremtőnek. A társszékesegyház melletti teret Komiszár Dénes helytörténész javaslatára Samassa József térnek keresztelték át adózva a mecénás városért tett fáradhatatlan munkájáért. 2012. augusztus 20-án felavatták a teret.

Szilágyi László és Tomasovszky András emléktáblája a Büntetés-végrehajtási Intézeten

Az 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján 2006-ban emléktáblát helyeztek el a Büntetés Végrehajtási Intézet falán. S a kőtábla azoknak áll, akiket politikai okokból börtönöztek be. A börtön udvarán végezték ki 1958. május 6-án Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást Nyíregyháza ’56-os hőseit.

Református templom

A 17. századra már Nyíregyházán elterjedt volt a reformáció, és a következő században a források szerint a mostani templom elődjét már renoválták. Egy új iskola építésére, és a templom bővítésére egy országos adománygyűjtést indítottak. Sajnos az anyagi támogatás lassan gyarapodott. 1870-től haladtak komolyabb léptekkel az események, amikor Lukács Ödönt választották meg lelkipásztornak. Melhouse János építész ebben az évben elkészítette a terveket, és három évvel később lebontották a régi épületet. Az új református templom alapkövébe elhelyezték az ótemplom, és az új építésének addigi történetét, valamint a következő biztatást:

“Küzdjetek ti is bátran és rendületlenül! E falak között találkozni fogtok szellemeinkkel, mint ahogy vezérelnek minket is nagy törekvéseinkben, dicső apáink, vallásunk apostolainak nagy szellemei.”

Az első Istentiszteletet 1874. január 1-én tartották meg. 1882-ben elkészült a torony is, melynek gömbjében szintén üzenetet hagytak:

„Itt áll tehát pompásan, magasra emelkedve immár templomunk tornya, hirdetvén mindeneknek a szeretet, szabadság, béke és felvilágosodás nagy eszméit”.

1873. július 3-án szentelték fel a hívekkel megtöltött új református templomot.

forrás: Ilyés Gábor helytörténész írása, www.emlekjelek.hu

Evangélikus Nagytemplom

Az 1753-ban gróf Károlyi Ferenc több kedvezményt is adott az idetelepülő tirpákoknak. A szabad vallásgyakorlás egy viskószerű imaházzal indult. Az evangélikus templom építésének története még is II. József rendeletével kezdődött. Lehetővé tette minden város lakosai számára a templomépítést, ha a nem katolikus családok száma meghaladja a 100-at. Ekkorra Nyíregyháza már nem szűkölködött ez evangélikusok számában sem. Azonban külön engedélyt kellett kérniük a nyíregyháziaknak az uralkodótól, hogy harangtornyot is építhessenek. Az alapkő letételét követően Giuseppe Aprilisnak a tervei alapján a munkálatok látványos sebességgel haladtak az egykori kuruc temetőn.

“…Kár, urak, itt minekünk a fejünket törni sokáig.
Itt van az ős temetődomb, ott kell építenünk, ha
Biztos, jó alapot kívánunk vetni a falnak.
Utca felől nyugaton nyílnék főajtaja, miglen
Apsisa, mint kell, épp keletet választja helyéül…”

Vietórisz István: Tirpákok

Az 1786. október 22-ei felszentelést követő 210. évben az Evangélikus templom Nyíregyháza első műemlék jellegű épületté mínősíttetett.

A torony bejáratánál egy tábla jelzi emlékét az 1933-ig tartó szokásnak, melynél Nyíregyháza legmagasabb pontjáról a templomtoronyból jelezték a városban pusztító tüzeket. A harangot félreverték, és a tűz irányába vörös zászlót, vagy az éjszaka sötétjében lámpást tartottak mutatván a lakosságnak merre induljanak segítséget nyújtani.

A II. világháború idején 1944 októberében a megszálló szovjetek 750 hadifogolyra zárták rá a templom ajtajait. Élelmezésükről csak a gyülekezet tagjai gondoskodtak, és az ételosztásban példát mutatott Túróczy Zoltán püspökúr is. A német csapatok által 26-án Nyíregyházát visszafoglalva jutottak ki a foglyul ejtettek. A kitakarítása után még aznap újraszentelték a templomot. 29-én megtartották az istentiszteleteket, és az elesettek eltemetéséhez fogtak.

„Temettünk névtelen hősöket, felismerhetetlenségig eltorzult magyarokat, németeket, oroszokat. Nem tudtuk, kik voltak, de mindegyiket még bizonyosan hazavárják és hazaimádkozzák szerető hű szívek. Helyettük ez a szomorú hír fog hazaérkezni: eltűnt a nyíregyházi harcokban. Milyen jó, hogy van valaki, aki számba vette őket…”

Rőzse István presbiteri beszámolója 1945 januárjából

 forrás: Ilyés Gábor: Amiről az utcák mesélnek… Evangélikus templom www.emlekjelek.hu

Mesélő Nyíregyháza városvédő füzetek 18. A Luther és környéke margócsy József – Labossa Gusztáv

A templom kronogrammája

Kronogramma = a görög Kronosz titán névből eredő általában latin nyelven íródott felirat, melyben a latin betűkkel egy kapcsolódó évszámot kapunk.

DoMVs oratIonIs aVtorItate regIs IosephI ab eVangeLIIs eXstrVCta – Ez az imádság háza, melyet József király engedélyével az evangélikusok állítottak.

Nézzük a kiemelt betűket:

I=1; V=5; X=10; L=50; C=100; D=500; M=1000 Számjegyenként összeadva megkapjuk az 1788-at, mely a templom berendezésének évszámát jelöli.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kronogramma

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház

A nyíregyházi parókia alapítása a 17. század közepére tehető. A hívek első templomáról két leírás is ismert. Az 1747-es, és az 1751-es összeírások alapján tudjuk, hogy fából és paticsfallal épült torony nélküli zsindellyel fedett templom volt. Valószínűsíthető, hogy az eredeti templomot vagy újjáépítették, vagy egy tejesen újat emeltek az 1720-as években. Hogy Nyíregyháza görögkatolikusai kőből épített templomban imádkozhassanak gróf Károlyi Antal (gróf Károlyi Sándor kuruc generális unokája, gróf Károlyi Ferenc fia) telket adományozott a városnak az 1771-ik évben. Az 1772-es alapkő felszentelést követően 1775. július 5-én – a Juliánus-naptár szerint – már az álló görögkatolikus templomot szentelték fel. Nyolcvan év elteltével saját torony is épült, és a harangok a haranglábból a templomba bekerültek.

Ahogy Nyíregyháza vármegyeszékhely lett a város életében nagymértékű fejlődés indult meg. Ezt pedig a lakosság számának a megnövekedése követte szükségessé téve egy nagyobb templom építését. Az akkori káplán orosz Pál kezdte meg a gyűjtést az anyagi alaphoz. 1795-ben a régi építmény lebontását követően elhelyezték az alapkövet, és benne az akkori és korábbi templomépítések dokumentumait. Felépült a két tornyú eklektikus stílusú görögkereszt alaprajzú templomot Firczák Gyula munkácsi püspök szentelte fel 1786. október 10-én. 2013-ban a Szent Miklós Görögkatolikus templomot társszékesegyházi rangra emelték.

forrás: https://www.nyirgorkat.hu

Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala

A szecessziós stílusú Görögkatolikus Püspöki Palotát Führer Miklós tervei alapján késztették. Az alapkövét 1908-ban tették le, és az épületet már 1909-ben át is adták. – tudhatjuk meg Illyés Gábor nyíregyházi helytörténész beszámolójából a nyiregyhaza.hu oldalon. Az építkezést a László Testvérek vezették, az iparos munkák nagy részét pesti szakemberek, a szobor-, és díszítőmunkákat Krisztián Sándor, az üveges munkákat a a helyi Wassermann Sámuel és a bádogos munkákat Papp Dániel végezte el. A történész elmeséli, hogy eredetileg parókiának, és bérpalotának szánták, ám az 1912-ben megalapított Hajdúdorogi Egyházmegye első püspöke Miklósy István székhelyét ide helyezte miután 1914. február 23-án Debrecenben román szélsőségesek bombamerényletet kíséreltek meg ellene, s melyben három munkatársa életét vesztette.

forrás: https://www.nyiregyhaza.hu/post/a-gorogkatolikus-puspoki-palota-2017-04-01

Szent II. János Pál pápa Lengyelország után a volt kommunista országok közül Magyarországra látogatott el másodjára 1991-ben. János Pál pápa a máriapócsi Szent Mihály görög katolikus kegytemplom miséje után Nyíregyháza volt a következő állomás. A Püspöki Hivatal falán ma egy emléktábla látható, melyet az esemény 25. évfordulóján 2016. augusztus 18-án szenteltek fel. Innen a pápai út a debreceni Nagytemplomba vezetett. 

Sétálóutca

Szárnyas óra

A 2008-ban megújult Sétálóutca egy új Szárnyas órával is gazdagodott, melyben a szárnyaló idő manifesztálódott.

Dr. Babicz Béla emléktábla

A nyíregyházán született Babicz 1936-ban kezdte meg a gyógyítást. A második világháborúban orvos-hadnagyként szolgált. Az 1956-os forradalomban való részvételéért börtönbe zárták, ahonnan amnesztiával szabadult 1959-ben.

Kedves barátaim!
Az utóbbi napokban sokat hallottam a bosszúról, melyet az emberekben az utóbbi időben elszenvedett nagyrészt személyes sérelmek váltottak ki. Én mint orvos, aki ott állok a bölcsőnél és a
koporsónál és látom az emberi mulandóságot, arra kérlek és intelek benneteket, hogy minden cselekedetetek a higgadtság, megfon ­
toltság és józanság jegyében történjék. Hazánk nagy szabadságharcában munkásaink, diákjaink, katonáink életüket adják, nekünk értelmiségieknek, minden szellemi erőnket latba kell vetnünk, hogy az ő vérükkel kiharcolt követeléseink, melyek a mieink is, minél
előbb telje s egészében megvalósuljanak. Arra kérem az itt egybe ­
gyűlt értelmiségieket és a többi dolgozókat is, hogy úgy a városi, mint a megyei munkástanácsok kialakításában mi is teljes erőnkkel résztvegyünk és képességeinkhez mérten a legjobb tudásunkkal segítsük ezeket a tanácsokat nehéz, alkotó munkájukban.
Mindnyájunk hő vágyához , a független, szabad, demokratikus Magyarország kialakításához Isten áldását kérem!
Megjelent: 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Dokumentumok, Nyíregyháza, 1989 . /Szerk.Vid a István./ 62-63.old .

forrás: Gyarmathy Zsigmond: Az értelmiség részvétele az 1956-os forradalomban Szabolcs-Szatmár-Beregben

Egy anekdota szerint 1944. szeptember 6-án Nyíregyháza amerikai bombázásakor a várost Babicz gyümölcsöse mentette meg. A városszélén álló gyümölcsfái között tököt termesztett, a pilóták pedig a földön lévő tököket rohamsisakoknak vélték, így a bombázás jelentős része nem a lakott területeken pusztított. Szmolnik Károly (1933-2014) a bombázás szemtanúja, és a Tahy Béla Veterán Repülő Egyesület elnöke visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy a szőnyegbombázás jellegéből eredően kezdték meg az amerikaiak a város széle előtt a bombázást, hogy majd a porral tegyék egyenlővé a vasútállomást és környékét.

I. világháborús Hősök emlékműve

Nyíregyháza szívében fekvő téren kapott helyet a mozgalmas jelenetek pillanatait megörökítő Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész szoborcsoportja a Hősök emlékmű. Az első világháborúban a megyéből 7000 katona esett el a hazáért. Az alkotás ezen emberek drámáit mutatja be. Baloldalon a családtól búcsúzó honvéd, a középső jeleneten egy sárkánnyal puszta kézzel küzdő férfi, és a jobb oldali eseményen pedig egy bajtárs karjai közt meghaló katona látható. A szobor átadásától, 1928-tól a tér a Hősök tere nevet viseli.

I. és II. világháborús hősök temetője

“A város társadalma a katonaság bevonásával elhatározta, hogy megalkotja Nyíregyházán a „Hősök temetö”-jét, melyben együtt aludja örök álmát minden e városban elhunyt hős katonája e honnak, csakúgy, mint a szövetséges, vagy ellenséges országoknak.” – Írja Nyírvidék az 1916. augusztus 13-ai számában.

Tudtad?
A magyar hősök emlékünnepe minden év májusának utolsó vasárnapja, melyen megemlékezünk azokról a hős katonákról és civilekről, akik életüket adták Magyarországért.
Habár 1917-ben törvénybe iktatták az életüket vesztettek emlékének ápolását, 1945-től a megemlékezéseket nem tartották meg. 2001-ben a Magyar Köztársaság országgyűlése ezt a törvényt porolta le.

1914-ben a megnövekedett háborús sebesültek ellátását már nem volt képes a város megfelelően biztosítani, így a barakk-kórház építésébe fogtak Nyíregyháza határán túl. A vasúti teherpályaudvar mellett fából készült ideiglenes kórházat hoztak létre, mely 50 épületből állt; 42-ben betegeket láttak el, 8 pedig az őket kiszolgálóké volt. Külön vasúti sínpár vezetett hozzá, és a barakkok el voltak látva villannyal, víz, illet szennyvízvezetékkel, mosdókkal, a fertőző betegeknek elkülönített részekkel, műtővel, váróval. Saját víztornya volt, és szivattyúk biztosították a vízellátást. Sajnos az orvosok, és az ápolónők lelkiismeretes munkája, valamint a magas szintű infrastruktúra ellenére nem tudtak meggyógyítani minden sebesültet.

Egy Lélekharang emlékeztet minket a háborúban elesettekre

Évekig nem valósulhatott meg a Lélekharang, mely az elesett hős katonák nyugalmát lett volna hivatott őrizni, míg végül 2019-ben elkészült, és november 2-án végre felszentelésre került. A megemlékezés után minden nemzet elesett katonájának tiszteletére egy-egy mécsest gyújtottak a megemlékezők. A megemlékezés elolvasható, és fotói megnézhetők a Lélekharang szentelés és emlékezés a Hősökre bejegyzésben.

1956-os zászlókő

Az ’56-os forradalom 50. évfordulóján felavatták a Hősök terén 2006. október 23-án Győrfi Sándor szimbólumokkal teli alkotását. Három színű gránitból készített lobogó lyukas zászlódarabok egyikén felül a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. A fekete gránit talapzaton a lyukas zászló alatta pedig Szilágyi László, és Tomasovszky András nyíregyházi mártírok nevei.

Tomasovszky András 1956-ban megözvegyült három gyermekét egyedül nevelő villanyszerelő a nyíregyházi eseményekben jelentős szerepeket vállalt. A levert vörös csillag helyére ő tűzte ki a magyar zászlót, ő vezette a tömeget a Kossuth gimnáziumba, és a ledöntött szovjet emlékmű talapzatáról felolvasta a borsodi munkások követelését. Ez után táviratot küldött Nagy Imrének. Szilágyi László a hírszerzési csoport vezetésével bízta meg, és a szovjet csapatok vonulását jelezték előre a forradalmi csoportoknak. Letartóztatása után két testvére, akik a szovjet hadsereg tisztjei voltak igyekeztek közbenjárni testvérük ügyében, de sajnos sikertelenül. A bíróság elítélte szervezkedés kezdeményezése vádjában, és 1958. május 6-án kivégezték Tomasovszky Andrást.

forrás és további érdekes olvasnivalók: http://1956.mti.hu

Szilágyi Lászlót a városi, aztán a megyei munkástanács elnökének választották. Miután a megyei pártbizottság nem támogatta a munkástanács követeléseit a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként megalapította a Nemzetőrséget, Budapestre élelmiszersegélyt küldött, a hírszerző csoportja által szerzett információkat megosztotta a többi forradalmi csoporttal. Röplapokkal hívta fel a lakosság figyelmét a mezőgazdasági munkák folytatásának szükségességére. Igyekezett megakadályozni az önbíráskodást. Letartóztatása után elítélték őt is 1958. május 6-án végezték ki.

https://infostart.hu/belfold/2016/11/14/arcok-1956-bol—szilagyi-laszlo

Fürdőzők szökőkút

A nyíregyháziak életében a “Három Gráciának” ismert alkotás gyakori találkahelynek számít. Borbás Tibor szobrászművész bronzból és mészkőből készített művét 1986. augusztus 8-án adták át.

Villamos emlékmű

Jelentős fejlődés következett be Nyíregyháza életében, mikor az 1850-ben átadott Debrecen-Miskolc-Kassa vasútvonal érintette a várost, valamint 1871-ben ide került a törvényszék, és nem az akkori vármegye székhelyére, Nagykállóba. 1876-ban pedig ide került a megyeszékhely is.

1897-ben vetődött fel az ötlete a villamosforgalom által megvalósítható tömegközlekedésnek, azonban a tervek elkészítése után évekig nem valósulhatott meg a fejlesztés. Ezzel párhuzamosan 1887-ben egy keskeny nyomtávú – a várost átszelő – vasútvonal kiépítése is felmerült a Nyíregyháza – Sóstófürdő – Kótaj – Ibrány –  Nagyhalász – Dombrád szakaszon.

1905-ben nyílt meg a várost átszelő vasútvonal, melyen 1906-ban a személyforgalom is megindult benzin-elektromos kocsikkal. Öt évnyi használat után az eredeti villamosvonal kiépítési terveinek megfelelően átalakították a pályát, és megindult 1911-ben a Nyíregyházán belüli villamosforgalom. A kocsikról egy részletesebb leírást olvashatsz Villamosok.hu oldalon.

Évtizedeken át nőtt a forgalom, és fejlődött a település. Az utazók számának növekedését csak a két világháború vetette vissza. Azonban egy idő után az egyvágányos közlekedés nem volt képes kielégíteni a megnövekedett utazólétszám igényeit, és a városrendezést is nehézkessé tette. Az olcsó üzemanyag árak miatt autóbuszok váltották fel a villamosokat. Az utolsó villamos 1969. május 31-én gurult végig a síneken. Emellett megépült a kisvasútnak a várost elkerülő szakasza is. A nosztalgia kézzel tapintható darabja az a Bvill 812-es felújított villamoskocsi a Hősök terén, amit az arra sétálók nap, mint nap megtekinthetnek.

forrás: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 26. A nyíregyházi villamos

Városháza

Nyíregyháza 1841-ben épült klasszicista városháza földszinti része 1872-ben bővült emelettel Benkó Károly munkája révén elnyerve a mostani eklektikus formáját. 1872 és 1892 között itt volt megtalálható a törvényszék is, ami miatt érthetővé válik a homlokzaton látható két Justitia szobor. 1876-tól 1892-ig a vármegye székháza is volt.

1883. június 20-tól augusztus 3-ig itt folytatták a tárgyalásait a “Tiszaeszlári vérvád” perének, Solymosi Eszter halálának ügyében. A perben megvádolt zsidókat Eötvös Károly ügyvéd védte, aki egy hétórás védőbeszédet tartott. A Nyíregyházán született Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter címmel feldolgozta a történetet. 

Kossuth Lajos szobor

Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján Nyíregyháza városvezetése elhatározta, hogy egy szobrot állít az egykori kormányzónak. A költségek fedezésére 1902-től évről évre pénzt raktak félre, és az 1910-ben kiírt pályázatot Betlen Gyula szobrászművész nyerte el 33 pályaműből. A kőszobrokat Gabay Sánor készítette, melynek középső alakja a szabadság géniusza, mely a honszeretet örökké lobogó fáklyáját tartja kezében. Baloldalon egy az életét a szabadságért felajánló fiatal férfi, a jobb oldalon pedig egy korosabb rabláncaitól szabaduló férfi látható.

Az alkotás hátoldalán egy sas látható letört ágyúcsővel, és az 1848-as évszám.

forrás: Ilyés Gábor: “Beszél a márvány” Nyíregyháza szobrai és emléktáblái

A Nyírvidék a Kossuth Lajos szobor 1912. szeptember 29-ei leleplezése napján így írt Kossuthról

“Kossuth Lajost megértette a nemzet, mert az ő szíve együtt dobogott, lelke együtt érzett nemzetével. Kossuth Lajos az a Gondviselésszerű férfiú volt, amilyent egyszer szülnek századok; akiben a nemzeti gondolatok, eszmék, törekvések, amelyek a nemzet egész tömegében meg voltak, éltek, mint kifejezetlen vágy, hangtalan sóhajtás – öntudatlanul: formát öltöttek s megnyilatkoztak.

Így lett s csak is így lehetett Ő apostolává nemzetének.”

Nyírvidék XXXIII. évfolyam, 39. szám. 1912. szeptember 29.

Bolygó mozaikok

1994-ben három nyíregyházi művész a Kossuth tér impozánsabb megjelenésén fáradozott. A Városháza, és a Kossuth Lajos szobor között egy félkörben elkészítették mozaikokból a Naprendszer bolygóit. A díszes térburkolatokban megjelennek a klasszikus ábrázolási formák mellett az égitestekre vonatkozó legfontosabb adatok is.

A Merkurt, az Uránuszt és a Plútót Balogh Géza alkotta. A Marsot, és a Vénuszt Sebestyén Sándor, míg Nagy Lajos Imre a Jupitert, Szaturnuszt és a Neptunt.

Papok padja

Ennek a padnak a helyén állt egykor a “PAPOK PADJA”, amelyről Nyíregyháza írója, Krúdy Gyula így emlékezett meg a Nyíregyházi ember című novellájában:

“De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyatokon a régi katolikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkatolikus esperes. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.)

Erről a zöldre festett kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról belátni lehetett a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a katolikus templom. (Ki hitte volna, hogy valamikor elmegy innen a torony árnyéka, mert a templomot mindenestül arrébb tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy szabad, nagy piacterük legyen?) Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis, vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a pirosas lámpafény a könnyelműségükből még fel sem tápászkodott Szabolcs megyei uraságokat, valamint a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.” Krúdy Gyula (1914)

Nyíregyháza Örökváltság emlékoszlopa

Nyíregyháza 1824. október 26-án vette át a Károlyi család birtokát, mellyel teljesen megváltotta kötelezettségeit a földesuraival szemben. Előbb a Dessewffy, majd a Károlyi családoktól vásárolta meg az örökváltságot. Ennek az eseménynek állít emléket a város főterén – a Kossuth téren – felállított emlékoszlop, melyet Nagy Sándor szobrászmester a megváltás 150. évfordulójára készített el.

Kossuth téri díszkút

Alma

Hol is lehetne jobb helyen Tóth Sándor szobrászművész alkotása, mint a szabolcsi alma földjén Nyíregyháza belvárosában?! 

Fénymobil szökőkút

A Nyíregyházi Egyetem parkjában található Bodó Károly Fénymobil című alkotása.

Nyíregyházi Sóstó Zoo, avagy Vadaspark

1974-ben megnyitotta kapuit a Nyíregyházi Vadaspark a Sóstói erdő szívében. A hatalmas tölgyerdő mélyén a látogatók természetes környezetükben tekinthetik meg az állatpark lakóit. Az egynapos elfoglaltságot jelentő kirándulás során végigjárhatjuk több kontinens élővilágát, a sarkvidéki panorámát, a zöld piramist, az ócenáriumot, a madárházat, a trópusi házat, a Dél-Amerika házat, az Afrika panorámát, a Parasztudvart, a  Magyar ősparkot, a Viktória házat és még sorolhatnánk az állatkert látnivalóit. A végén megszállhatunk a Hotel Dzsungelben ahonnan bejárhatjuk Sóstó további nevezetességeit.

forrás: http://www.sostozoo.hu

Sóstó

A tó a bécsi levéltár 1784-es térképén nem szerepel, viszont az 1819-es térképeken már megtalálható. Sekély vize a nyári melegekben gyakran kiszáradt, és a benne élő halak emiatt kipusztultak benne. 1882-ben vízét elterelték, és a medrét kimélyítették. A kitermelt iszapot a szigetre hordták, mely ekkor még összefüggött a parttal. Ekkor még be lehetett sétálni a félszigetre egészen 1894, mikor elvágták a szigetet, és körülcsónakázhatóvá vált. Nyíregyháza legnagyobb szigete az 1925-ös mélyítés révén tovább nőtt a ráhordott iszappal. Sokáig egy 20 m magas messzelátó torony volt a Sóstói sziget közepén melyről ünnepek alkalmával tűzijátékokat indítottak.

Kiss Lajos: A nyíregyházi erdő Nyírvidék 1933. február 9.

A strand

A Nyírvidék 1930. október 26-ai számában számol be dr. Bencs Kálmán Nyíregyháza polgármestere a Sóstógyógyfürdő és a város újbóli fellendítése végett megépítés előtt álló strandról. A munkálatok a munkanélküliség csökkentése céljából is rendkívül lényegesek voltak. 1931-ben három hónapig, mint egy 500 munkanélküli dolgozhatott közmunkában a földmunkákon.

Nyírvidék 1930. október 26.

Ínségmunkából épül az új fürdő

“A téli hónapokra tervezett ínségmunka itt nyújt kenyeret a Sóstó átalakításával a munkanélkülieknek. A hatalmas földmunkában részt
vehet mindenki, aki keresni akar és akinek nincs más munkaalkalma. Szinte új városépítés munkája pezsdül itt a havas tájon, amelyből egy új kultúra virágzik a verejtékes ínségmunka áldást adó fáradozásából.”

A strand sikerén felbuzdulva Nyíregyháza újra lázban égett. Célja a tó egységes képének kialakítása volt, hogy még vonzóbb legyen az odalátogató üdülni vágyóknak. A tervekbe betekintve kiderült: szükséges az Igrice patak elterelése, hogy optikailag növeljék a teret és le kell bontani a villamos állomását, hogy a vonatok és villamosok közös helyen álljanak meg. Valamint a szigetnek is el kellett tűnnie az akkori tervek szerint. “Rendezzük Sóstót, de ne tüntessük el a tó szigetét” – címmel fogalmazta meg a Nyírvidék 1932. egy novemberi számában “A Sóstó régi szerelmese” sokak ragaszkodását a romantikus szigethez. Végül talán az ilyen gondolatok miatt maradt egy kisebb rész a szigetből, melyre egy fahídon sétálhatunk be miközben a híd alatt a csónakázók evezhetnek el.

Nyírvidék 1932. augusztus 7. Nyíregyháza

Bezdány János által készített csodálatos légifelvétel

Hotel Dzsungel

A Hotel Dzsungel a nyíregyházi állatpark dzsungelében a Sóstói erdőben várja az idelátogatókat, és nyújt kiváló lehetőségeket a pihenni vágyóknak Európa egyik legjobb állatkertjének a szomszédságában,

Krúdy Vigadó

Talán a legbékésebb helyen – Sóstógyőgyfürdőn – kapott helyet Nyíregyházán az 1911-ben épült Krúdy Szálló, melyet Pazár István tervezett a Pesti Vigadó mintájára. Célja a kulturális, polgári élet fellendítése volt otthont adva báloknak, színielőadásoknak, hangversenyeknek. Különböző estek rendezésével Nyíregyháza szellemi gócpontjává vált. 

2002-ben magánkézbe került, és elkezdődött a felújítás visszaállítva a régi fényét az épületnek. 

Korsóvivő szobor

Talán gyógyvizet visz a korsójában a Krúdy Szálló előtt Halmágyi István 1940-ben kőből megformált nőalakja.

Hotel Pangea

A Pangea hotel Nyíregyháza – Sóstó Jurassic Parkja, ahol a lakók nem csak a Nyíregyházi Állatparkot látogathatjuk, hanem a helyet körülvevő akár több méteres magas dinoszaurusz szobrokat is megtekinthetjük. A szálloda 2018-ban elnyerte az Év Szállása szakmai díjat. Szobáinak megjelenését egy-egy állat inspirálta, ami még inkább növeli a kicsik és nagyok érdeklődését, mely által betekintést nyernek egy földtörténet alakulásába.

Aventinus Hotel

Az egykori Nyírvidék kisvasút sóstógyógyfürdői megállója helyén épült Aventinus Hotel a város egyik legszebb környezetében van, ahol a pihenni vágyók a gyönyörű Sóstóra láthatnak rá. Megszállva itt wellness szoláltatásokat is igénybe vehetünk, a sóstói látnivalók gyalog is percekre vannak, de a városközpont is csupán 5 km-re van.

Aquarius élményfürdő

Az Aquarius élményfürdő a sóstói erdő szomszédságában várja a kikapcsolódni vágyókat. Az élmény garantált a szórakozási és wellness lehetőségekkel. A medencéknek három csoportja van:

Termálvilág

Beltéri és kültéri, hideg és meleg gyógyvizes medencék, pezsgőfürdő, nyakzuhany és hátmasszírozó biztosítja, hogy különféle masszázsokkal megfelelően regenerálódjunk.

Élményvilág

A bátrakat csúszdák, hullámmedencék, és vadvízi sodrófolyosók várják; Hullámmedence, Kamikaze csúszda, Családi csúszda, Óriás csúszda, és a Vadvízi sodrófolyosó.

Gyermekvilág

A legkisebb lurkók egy kincses szigeten, inka romtemplomban
játszhatnak, és csúszda is várja őket.

Ha kedvünk szottyan koktélozhatunk a Poolbár medencében, vagy ha megéheztünk vár minket az Ízvilág önkiszolgáló étterem.

Svájci Lak

Ki volt az, aki elhozott Nyíregyházára egy alpesi házat? Az építészt Melhouse Jánosnak hívták. Romantikus tervei alapján 1866-ben építették fel, és a Sósti gyógyfürdő övezet szívében helyet kapó épület a kezdetektől egészen napjainkig a turisták kiváló szálláshelye. Nem csak a hangulata miatt, hanem az azt környező látnivalók pár perces megközelíthetőségének lehetősége miatt is. Itt szállt meg Krúdy Gyula, Blaha Lujza, és Karinthy is.

http://www.svajcilak.com/index.php

Sóstógyógyfürdő Víztorony

Pazár István szecesszós tervei alapján 1911-ben felépült a Sóstógyógyfürdő területén a hangulatával a környezetébe tökéletesen illő víztorony, mely a fürdő vízellátását szolgálta egészen 1960-ig. Ma belülről is megtekinthetjük a víztornyot, és az aljában egy turisztikai iroda segíthet minket a további utunkon.

Székelykapu

A székelykaput Dienes István tervezte 1927-ben, mint egy bejárataként a Sóstógyógyfürdőnek.

Dienes István műszaki területen dolgozó szorgos építője volt a város kulturális életének. Csak néhányat említve azokból a dolgokból, amikkel Nyíregyháza általa gazdagodott: az örökváltság 100. évfordulóján ünnepségsorozatot szervezett, verseket és tanulmányokat írt, és ő adta a nevét a Jósavárosnak.

Fekvő nő szobor

A Sóstói tó szélén álló fák között évek óta háborítatlanul és mozdulatlanul fekvő hölgy nem Csipkerózsika, hanem a Fekvő nő szobra Csontos László szobrászművésznek, melyet 1966-ban faragott ki.

Gőzmozdony

Szabó Lőrinc Nyíregyháza – sóstóhegyi tartózkodásának emléktáblája

A sóstói Thomas Ernő, és családja meghívták magukhoz Szabó Lőrincet. A vendégségben eltöltött időszak kikapcsolódás volt a költő számára, és termékeny hatása révén az akkor elkezdett Tücsökzene 64 darabját Thomasék vendégszeretetében írta meg. A szobának azt a részét, ahol az íróasztal fölött írt elnevezte “Tücsökkávéháznak”. S a tűzhely előtt farigcsálva készítette el a családnak ajándékozott akácfa papírvágó kését. A késbe belevéste sóstóhegyi tartózkodásának dátumait. A búcsúzáskor Thomasnénak odaajándékozta az általa lefordított Omár Kháyyám: Rubáiyát című művét, melybe a versciklus VIII. darabját írta kis módosítással:

“Éljen Pesten, vagy Nyíregyháza felett,
fanyar vagy édes töltse serleged: az
Élet Bora lassan elapad, az Élet
Lombja hull, hull, s eltemet.

Sóstóhegy, 1945. december 24.
Thomas Máriának kézcsókkal: Szabó Lőrinc”

Eredetiben: “Éljen Naishapurban, Babylon felett…“

http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/Ny%C3%ADregyh%C3%A1za/irodalom/mtt_198_07_szabo_lorinc_nyiregyhaza.pdf

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium

A több, mint kétszáz éves Kossuth gimi történelme tagadhatatlanul elválaszthatatlan a város utolsó két évszázadától. A közös esztendőket tekintve az iskola életében ugyan úgy megtalálhatóak a legnagyobb események lenyomatai, mint a Nyíregyházáéban. Az 1806-ban alapított professzori iskolában egyetemet, főiskolát végzett tanárok oktatták a kiváló eredményekkel idekerült nebulókat az első négy osztály után. A sikerek, és a növekvő létszám ellenére a szabadságharcot követő Bach-korszak alatt bezáratták az iskolát. A tanítás az épület falai között csak 1861-től volt ismét jelen. Két és fél évtizeddel később hatosztályos, majd nyolcosztályos gimnáziummá alakult.
Az első érettségit a nyíregyházi evangélikus iskolában 1888-ban tették le. Az épületet Bobula János építész tervezte, melyet 1888-ban avattak fel. A tovább bővítést 1905-ben egy másik jeles építész Alpár Ignác tervezte meg. Az akkori polgármester Bencs László ötlete révén felvették a kapcsolatot Kossuth Lajossal 1890-ben, hogy hozzájárulna-e nevével egy a kimagasló teljesítményért járó ösztöndíjhoz. Nos, nem csak, hogy beleegyezett, de válaszlevelét a mai napig őrzi az evangélikus iskola és jutalmazza a diákokat.
Az 1921. évben megkapta a „Nyíregyházi ágostai hitvallású Evangélikus Kossuth Lajos Főgimnázium” nevet. Az intézmény alapításakor zászlójára tűzte a vallásos erkölcsös nevelést, a magas szintű tudományos oktatást és örök időkre a magyar nyelvű oktatást a hazafias nevelés mellett.

forrás: http://www.eklg.hu/

Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 18. A Luther tér és környéke (Margócsy József és Labossa Gusztáv)

• Dr. Bodrog Miklós teológia tanár. Nyíregyháza, 1929. – Budapest, 2009.
• Barzó Endre festőművész. Nyíregyháza, 1898. – Nagykálló, 1953.
• Fiedler Ferenc (Francois Friedler) festőművész. Kassa, 1921. február 15. – Párizs, 2001. október 21.
• Gergely Mihály (Michael B. Gergely) festőművész. Nyíregyháza, 1914. – Namaimo Kanada, 1998.
• Dr. Hajós Erzsébet (Elisabeth M. Hajós) művészettörténész. Nyíregyháza, 1900. – USA)
• Kastaly István festőművész. Kisvárda, 1892. – Poroszló, 1972.
• Tar László (Laszlo Tar) festőművész, grafikus. Székely, 1922. – USA
• Vincze Lajos festőművész, grafikus. Nagyberezna, 1914. – Budapest, 2002.
• Gádor Béla író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Nyh, 1906. – Bp, 1961.
• Kabay János gyógyszerész, a morfium előállítás atyja. Bűdszentmihály, 1896. – Bp, 1936.
• Krúdy Gyula író, újságíró. Nyh, 1878. – Budapest, 1933.
• Rákos Sándor költő, műfordító. Kálmánháza, 1921. – Budapest, 1999.
• Ratkó József költő. Pestszenterzsébet, 1936. – Debrecen, 1989.
• Dr. Szalay Sándor magfizikus. Nyíregyháza, 1909. – Debrecen, 1987.
• Szende Pál közgazdasági író, politikus. Nyírbátor, 1879. – Szinérváralja, 1934.
• Szilágyi László 1956-os mártír forradalmár. 1924-1958
• Dr. Vietórisz József költő, műfordító, gimnáziumi tanár. Nyh, 1868. – Nyh, 1954.

Dandos Gyula emléktábla

A Kossuth Lajos gimnázium hányattatott sorsú cigány tanulja, Dandos Gyula hamar az ’56-os események középpontjába keveredett. Összefogta a diákságot, és a ledöntött Kozák lovas szobornál ő olvasta fel a 21 pontot. Novemberi letartóztatása után Ungvárra, majd a nyíregyházi börtönébe került. Végül a szentgotthárdi szanatóriumból való második szökése során a határon agyonlőtték a 18 éves diákot 1956. február 15-én.

Dr. Karádi Zsolt egy olyan egyfelvonásos darab megírásával adózott a mártír forradalmárnak, mely a legősibb érzelmeket hozza felszínre a nézőből. Néhány perc leforgása alatt átfut rajtunk a magasztosság, majd az igazságtalanság visszanyelt szavainak feszítő gombócait érezzük torkunkban, aztán az izgalom, és a düh. Végül, mikor mellettünk lövik agyon Dandost, s a gyilkos golyók hangját felváltja a csend már bennünk is megfagyott a vér.

“A darab a 18 évesen meghalt Dandos utolsó éjszakáját mutatja be. A történet szerint levelet ír atyai jó barátjának, Rácz István tanár úrnak: eközben kaleidoszkópszerűen felvillannak rövid életének legfontosabb állomásai. Tudatosan alkalmaztam sokkoló elemeket: ilyen volt a vallatás vagy a brutális hangerejű sortűz. A rövid, mindössze két–három perces jeleneteket Verdi- és Beethoven-dallamok, továbbá táncok választották el. A középiskolások a nézőtér két hosszabbik oldalán ültek. Az előadás kezdetén, illetve a végén is csak úgy tudták elfoglalni s elhagyni helyeiket, ha átlépkedtek a földön fekvő „holttesteken”. A fiatalokat meglepte a színészek közelsége, és a hozzájuk hasonló korú mártír tragédiája – a visszajelzések alapján azt mondhatom, elemi erővel hatott rájuk mindaz, amit láttak.” – nyilatkozta dr. Karádi Zsolt a SZON-nak.

forrá: https://szon.hu/helyi-kozelet/elemi-erovel-hatott-a-diakokra-2572363/

Túróczy Zoltán Evangélikus Iskola

Túróczy Zoltán ház

“Ő volt az égő és világító fáklya” Jn 5,35 írja az emléktábla, mely a ház falán jelzi egykori lakóját Túróczy Zoltán püspököt, ki itt élt 1939-től tíz éven át. Az első, és a második bécsi döntés után ellátogatott a visszacsatolt területek evangélikus híveihez. 1941-ben a püspök mondja Reményik Sándor búcsúztató beszédét a kolozsvári evangélikus templomban. 1945. május 22-án háborús bűntett vádjával nem jogerősen 10 év fegyház büntetésre ítélték. Esete nem nevezhető egyedinek. Nyíregyháza számos nemzeti érzelmű alkotóját, tanárát, vallási vezetőjét bűntették a bíróságok kreált vádak miatt. 1948. május 29-én kegyelmet kapott. 

„A püspök (…) első útja a templomba vezetett, melyet zsúfolásig megtöltött a hívek serege. A püspök némán az oltár elé ment, s annak zsámolyán térdelve imádkozott. Egyetlen szó sem hangzott el. Nem volt hallható imádság, és nem volt ének. És mégis tele volt a hatalmas templom imádsággal és hálaadó énekkel. Azután megkondultak a harangok, először az evangélikus templom harangja, aztán harang csendült fel a református templom tornyából, aztán sorba minden katolikus templom tornyából. Harangzúgás töltötte be Nyíregyháza városát, és mindegyik kongás imádság és hálaadás volt. Az utcák pedig megteltek ujjongó tömeggel. Kiszabadult a püspök! Kiszabadult a püspök!” – Kapi Béla püspök így írt Túróczy szabadulásáról.

forrás: Túróczy-hagyaték Alapítvány

Túróczy Zolán iskola életrajza http://evangelikusisk.hu 

Kozák lovas szobor, avagy Malinovszkij szobor

“Egy rövid közjáték volt csak a Luther tér életében, amikor nyolc éven át Malinovszkij nevét volt kénytelen elviselni. A Szovjetunió marsallja 1944-45-ben a 2. Ukrán Front parancsnokaként vett részt a magyarországi harcokban, majd hazánk megszállásában. Ő rendelte meg Pátzay Pál szobrászművésztől azt a szobrot, amelyet az ország első felszabadulási emlékműveként lepleztek le 1945. május 8-án. A tér elnevezésén ekkor még nem változtattak, csak 1954-ben nevezték el az itt felállított szobor megrendelőjéről. A kozák lovas szobrának átadását rögzítő jegyzőkönyvben a város polgármesteri hivatala vállalta, hogy az emlékmű „bármilyen megsértése alkalmával azonnal jelentést tesz a Szovjet katonai parancsnokságnak, vagy pedig a Tanácsköztársaságok meghatalmazottjának a történtekről és ő maga azonnal hozzálát az ejtett károk helyreállításához”.

A jelentést 11 évvel később már írhatták is, mert 1956. október 26-án déli 12 óra körül a tömeg egy teherautóra kötött drótkötéllel lerángatta és összetörte a szovjet megszállókat jelképező szobrot. Csak a szoborfejet sikerült megmenteni a nép haragja elől, amely ma a múzeum raktárában őrzi e vészterhes idők emlékét. A szobor megüresedett talapzatáról Tomasovszky András olvasta fel a Borsod megyei sztrájkbizottság követeléseit a tüntetőknek, akik innen a nyomdához, majd a Kossuth térre vonultak. Mindhiába. A forradalmat leverték. Egy évvel később – a jegyzőkönyvbe foglalt ígéretnek eleget téve – már újra állt a kozák lovas, Malinovszkij szobra, amelyet a korábbinál valamivel nagyobb méretben öntöttek újra. (A megrendelő óhaja is teljesülhetett így, aki a leleplezéskor kifogásolta az eredeti szobor kicsinységét.)

A tér nevét pedig 1962-ben Felszabadulás térre változtatták. A rendszerváltozás után sokáig vitáztak a szobor sorsáról, míg végül a város közgyűlése az alkotás művészi értékeire való tekintettel úgy döntött, hogy a helyén marad. A tér viszont visszakapta régi nevét.”

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

https://www.nyiregyhaza.hu/amikor-a-luther-ter-malinovszkij-nevet-viselte

Kovács István nemzetőr főhadnagy emléktáblája

“Városunk szülötte, „az elfeledett” Kovács István (1891-1919) az I. világháborút végig a fronton töltötte, utoljára tüzérfőhadnagyi ranggal. 1918-ban tért haza Nyíregyházára, ahol barátaival a rend biztosítására megalakította a nemzetőrséget.
1919-ben a Pogány József népbiztos vezette vérbíróság halálra ítélte és kivégezte, mert „Szamuely Tibor meggyilkolását szervezte”. A golyó általi halálos ítéletet a fogház udvarán hajtották végre. Posztumusz vitézzé avatták. “

” Ha már egykori szobrát elpusztították, az egykori szülőházon 1927-ben elhelyezett emléktábla a házzal együtt 1944-ben – máig rejtélyes körülmények között – megsemmisült (talán bombatalálat érte, talán szándékosan felgyújtották…?), turulmadaras síremlékét lerombolták nyughelyéről, amelyet csak az 1970-es években hozhattak helyre a hozzátartozók, egyszerű formában, nagy titokban…”
forrás: Komiszár Dénes helytörténész: Kovács Istvántól Szamuelyn át Petőfiig
www.nyirvave.hu

Az első kisdedóvó Nyíregyházán

Tudtad?
Brunszvik Teréz 1828. május 7-én Budán megnyitotta az Angyalkert névre keresztelt kisdedóvót, mely első volt Magyarországon.

Magyar Rádió épülete

A Magyar Rádió nyíregyházi állomása 1974-től kezdődő 33 éves időszakát 2007-ben fejezte be. Adását nem csupán a helyi emberek hallgatták, de szép számmal volt hallgatósága Kárpátalján és a Partium területén is. Az évtizedek alatt összegyűlt archív anyag a Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtárhoz került.

forrás: www.origo.hu

Pávás ház

A Pávás ház Nyíregyháza egyik legjellegzetesebb épületévé vált a Szent István utcán. A szecessziós stílusban épült lakhely Führer Miklós tervei alapján készült el 1909-ben.

forrás: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 4. Műemlékek Nyíregyházán

Megyeháza

A XVIII. század elején időszerűvé vált egy megyeháza építése. 1739 és 1743 között fel is épült Kállóban az akkori megyeháza, melyet az itáliai származású Aprilis család végzett. Nevük ismerős lehet a nyíregyházi Evangélikus templom építése kapcsán is. Ahogy az akkori megyeháza kinőtte magát, és a megye vezető szerepét a vasútépítéssel is Nyíregyháza vette át. De még így is nehezen indult meg az építkezés. Végül az 1888-ban bekövetkezett leégése a Nagyvendéglőnek hozta el a megfelelő lendületet. A helye már adott volt, és 1891-ben kiírták a pályázatot, és elfogadásra került a 232 ezer forintos építési költség is. A terveivel Alpár Ignác építész nyert, a munkálatokat pedig Barzó Mihály és társa Vojtovics Bertalan végeztette. 1892 februárjában Alpár azt a javaslatot tette, hogy az épület homlokzatának fülkéiben egy-egy szobor kapjon helyet. Az év végi alispáni jelentés szerint:

“Zabolch vezérnek, ki törvényhatóságunknak nevet adott, és Szent Istvánnak, ki a vármegyei intézményt megteremtette, szobrait helyezhetik el.”

Margócsy József: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 16. Szabolcs megye háza

A Megyeháza épülete

Az eklektikus stílusú épületet a fent említett Kallós Ede szobrai díszítik, melyek később készültek el. A főispán kilencszobás, az alispán nyolcszobás lakosztályt kapott, de volt még 63 szobája, három istállója, pincéi és jégvermei is. 1892. október 11-én a közgyűlés előtt Kállay András főispán mondott köszönetet a város vezetőinek és lakóinak.

A Megyeháza belülről

A megyeháza belső épületszobrait Verán József készítette. A díszítő munkálatokat továbbá Scholtz Róbert festő és Hayek Kálmán végezte. A nagy termek fűtése a folyosókról történt. A nagyterem egy egyéves újjáépítésen ment keresztül, mennyezete leszakadt, és berendezése megsemmisült az 1908-ban bekövetkezett tűzesetben. 1950-ben a vezetés túl díszesnek találta a megye legfontosabb épületét, így hogy igazodjon a rendszer ideológiájához irodaházzá akarták alakítani, és egy új épületbe költöztetni a megyei tanácsot. Ám, csak addig lehetett nyújtózkodni, ameddig a takaró ért; így minden maradt, ahogy volt.

forrás: Margócsy József: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 16. Szabolcs megye háza

A 12. honvéd gyalogezred Don-kanyarba indulásának emléktáblája

“Napfényes, aranyló októberi napon” búcsúzott a Rákóczi Ferenc 12. gyalogezred és a város egymástól 1942. október 13-án. – tudhatjuk meg a Nyírvidék október 14-i számából. A város apraja nagyja a Bessenyei térre ment, hogy elbúcsúzzon a honvédektől. Az ünnepség a hadba induló ezred parancsnokának vitéz Kozma Zoltán ezredes jelentésével kezdődött. A zenekar eljátszotta Himnuszt, és a Rákóczi-indulót, majd következett a közös eskü a Hősök szobra felé. Az eskü végé ismét felcsatolták a sisakokat, és elhangzott a “magyar nemzet hitvalló zsoltára, a Hiszekegy”.

“Meghajlik a Szűz Máriás honvádzászló, imára vezényel a zászlóaljparancsnok és érezzük, történelmünk nagyjai néznek a keresztény nemzeti érzésben felnövekvő új magyar nemzedékre, amely most búcsút vesz családtól, szülőktől, hitvestől, menyasszonytól, otthontól, várostól, falutól és áhitatos imádsággal kéri Isten segítő kegyelmét az új Európáért tomboló keresztényháború viharában …”

Nyírvidék (Trianon 23.) 1942. október 14. 3. oldal

Szohor Pál Nyíregyháza polgármesterének köszöntő beszéde

Magyar Honvédek! Testvéreim!
Nyíregyháza népe nevében büszke szeretettel köszöntelek Benneteket. Megjelentünk, hogy meghallgassuk eskütöket és elbúcsúzzunk Tőletek, mielőtt megindultok a minden magyar út legszebbjére, a hadak útjára. Soha nem volt még a magyar nemzet ilyen súlyos feladatok előtt, amikor egész erejével egy hatalmas küzdelemben keli résztvennie. — Gigászi nagy küzdelem tombol, amelyet meg kell vívnunk a szent cél, a szebb, a biztos alapokon nyugvó dicsőséges magyar jövőért. Ezzel a szent nemzeti cél felé indultok Ti most, Rákóczi fejedelmünk honvédéi, akik méltóak lesztek bizonyára a nagy Rákóczi harcos szelleméhez. […]

Nyírvidék (Trianon 23.) 1942. október 14. 3. oldal

A 12. honvéd gyalogezred Don-kanyarban hősi halált halt katonáinak emléktáblája

Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap (Trianon 24.) 1943. december 10-ei számában ezt olvashatjuk:

Pro Patria

A hazáért, a keresztény Európáért vívott harcok viharában sok derék magyar élet hozott messze a jövőbe világító áldozatot. Az orosz hadműveleti területen 1943 telén hősi halált halt bajtársakról a m. kir. “Rákóczi Ferenc” 12. honvéd gyalogezred tisztikara gyászjelentést adott ki:

“A m. kir. “Rákóczi Ferenc” 12. honvéd gyalogezred tisztikara büszke fájdalommal tudatja, hogy Bárdos István fhdgy., Magyari Károly fhdgy., Toperczer Dezső hdgy., Kovács Károly t. fhdgy., Radnóti Sándor t. hdgy., Nagy Ferenc t. zls., Farkas Pál t. zls., Hayer Ferenc t. zls., az orosz hadműveleti területen 1943. évi téli hadműveletek alatt hősi halált halt. Hisszük, hogy hősi áldozatuk nem volt hiábavaló. Hitük és áldozatuk örökké ragyogó példa marad előttünk.”

A Székely hadosztály emléktábla

Az I. világháború lezárását követően 1918. november 18-án érkezik Nagyváradra a nyugati frontról Kratochvil Károly embereivel. A fegyverzettel rendezetten hazatérő katonák azzal találják szembe magukat, hogy a vörös grófként emlegetett Károlyi Mihály a pacifizmus jelszava alatt a betörő idegen csapatoknak átengedi az országot. Székely tisztek felkeresik a haza megvédésére Kratochvil Károly ezredest, aki az önkéntesen szerveződött Székely Hadosztálynak 1919. január 13-án saját felelősségére parancsba adta a fegyveres ellenállást.

A többszörös román túlerővel szemben egy 170 km-es arcvonalon a 11 ezer fős felszerelésekben, és megfelelő ruházatban is híján lévő Székely Hadosztály sikeresen verte vissza a román csapatokat. A hadosztályt nem támogató kormán a küzdelmet reménytelenné tette, és a székelyek 1919.április 26-án letették a fegyvert.

Nyíregyházán a Megyeháza falán áll egy emléktábla, mely azoknak a Hősöknek állít emléket, akik akkor adták akár életüket is a magyar hazáért, amikor az ittas hadügyminiszter – Linder Béla – csak a következőket volt képes mondani: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” 

Vén Zoltán Székely hadosztály főhadnagy emléktábla

Vén Zoltán
M. kir. 23. h. gye.

“Arany vitézségi érmét az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz magatartásának elismeréséül 1915. május hó 2-án az Ostry hegytömb magaslati nyúlványainak bevételénél kapta. 
A 23. honvéd gyalogezred kitüntetési javaslata a következőket mondja a hős zászlósról :

„Május 2-án szakaszával egy példás rohamot hajtott végre. Mikor az állást elfoglalta és magát beásta, észrevette, hogy századának jobb szárnya ellen az oroszok ellentámadásba mentek át. Szakaszát saját elhatározásából, parancs nélkül kivonta állásából és egy sikeres rohammal az ellenséget visszavetette. Kötelességének fáradtságot nem ismerő teljesítése közben megsebesült.”

A csoportparancsnok a kitüntetési beadványt így véleményezte: „Kiválóan vitéz és vakmerő zászlós; önálló és kezdeményező. Legmelegebben ajánlom az arany vitézségi éremre.”

Vén Zoltánnak hősi mellét az aranyérmen kívül még a vitézségi érmek mindegyike is díszíti. “

Olvasható a http://www.hungarianarmedforces.com/ oldalon.

A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921 forrással

Trianon emléktábla

Az emléktáblát 2010. június 4-én avatták fel a Megyeháza falán a gyalázatos trianoni diktátum 90. évfordulóján.

Kakasos ivókút

Bronzból formázta meg kakas szobrát Orr Lajos szobrászművész 1990-ben, mely egy ivókút tetején kukorékol. A gyerekek kedvence a “Kakasos kút”, és ahogy a körülötte lévő rácsra lépünk a csapokból csordogálni kezd a víz, melyen generációk “nőttek fel”.

Életfa plasztika

Az ősi időkre visszanyúló életfa számtalan nép szakralitásában megjelenik. A bibliai élet fájától a magyar népművészeti ábrázolásokon át a népmeséink központi motívumaiig találkozhatunk vele. Nevezik Égig érő paszulynak, Világfának, de ott van a Fehérlófiában is. Tilles Béla 1985-ös Életfa plasztikáját is ez a jelkép ihlette.

A magyar Néprajzi Lexikon így ír az Életfáról:

“A magyar népszokásokban életet, termékenységet jelképező feldíszített faág, főként lakodalmak alkalmával szerepel. Elnevezései: életfa (Balaton-mellék); tebe (palócság); termőág (Baranya); prémes, rémeság, nyoszolyóág, zöld ág (Erdély); násznagykalács (bukovinai székelyek) stb. Erős kölcsönhatás látszik a feldíszített → lakodalmi kalács és a tésztával bevont vagy feldíszített faág között. Többnyire ugyanis formában sült kalácstésztába tűzik a tésztával bevont vagy feldíszített faágakat.”

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1825.html

A Szovjetúnióba hurcolt, és ott életüket vesztett nyíregyházi postások emléktáblája

1944. szeptember 6-án az amerikai gépek lebombázták a vasútállomást és környékét. Október 31-én pedig Nyíregyháza végleg szovjet kézre került. A lakosság megkönnyebbülten fogadta a szovjet városparancsnok utasításait, mely szerint mindenkinek haza kellett térnie otthonába, és szükség van rájuk, hogy az élet újra a maga rendjében mehessen tovább.

Mivel a szovjet egységek jóval nagyobb létszáma és ereje nem indokolta a harcok elhúzódását és sikertelenségét, így magasabb hadifogoly arányt kellett mutatni.

Az emberek lelkesen indultak felvenni a munkát – ahogy a postások is egyenruhában jelentek meg. A város több pontján gyűjtötték be az embereket, majd a nap végén a megyei bíróság börtönébe zárták őket. Másnap, 1944. november 3-án hajnalban 2300 foglyot gyalogmenetben elindítottak Debrecen felé. Este 8 óra körül érkeztek meg a Pavilon laktanyába. November 19-én az embereket vagonokba zárva elindították a Szovjetunióba. A város megpróbált mindent megtenni azért, hogy a málenkij robotra elhurcoltak hazakerüljenek, és az itthon maradt csonka családoknak segítséget nyújtson az amúgy is nehéz időkben. Gyűjtéseket szerveztek, hogy a családokat valamelyest segítség, ám a unkatáborokba szállítottak közül csak 120-an térhettek vissza dr. Fazekas Árpád számításai szerint, és a 24 szovjetunióba elhurcolt postás közül csak 1 térhetett haza.

forrás: Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon 1. (2014)/2. Nyíregyházi civilek szovjet fogságban – A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása Simon Gábor

Benczúr Gyula szobor

A város, ahonnan meghódította Európát Benczúr, a mesterről 1942-ben állította fel Galántai Fekete Géza mészkőből elkészített szobrát. 1962-től pedig a teret Benczúr térnek nevezik. A festészetet Kassán, majd Münchenben tanulta, de elutazott tanulmányútra Olaszországba, és Franciaországba is. Tehetségét olyan művei mutatják, mint a Vajk megkeresztelése, Hunyadi László búcsúja, II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban, Andrássy Gyula gróf, vagy a Budavár visszavétele. Természetesen a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. 1920. július 16-án tért örök nyugalomra a festő a Nógrád megyei Dolány településen, mely 1927-ben felvette a művész neve után a Benczúrfalva nevet.

Bessenyei György szobor

Bessenyei György a Szabolcs vármegyei Bercelből (ma Tiszabercel ) jutott el a bécsi udvarig Mária Terézia testőrségébe. Annak ellenére, hogy hivatalos tanulmányai során nem vonta bűvkörébe az ismeretek szerzése az udvarban a gárdisták között felismerte, hogy elengedhetetlen művelődnie. Ezáltal a felvilágosodás egyik meghatározó alakjává vált.

Nyíregyháza a megye nagyjának szobrát 1899. május 9-én avatták fel a megyeháza előtt. A megyeháza előtt? Igen ott, aztán 1929-ben átszállították a mostani helyére a mostani Bessenyei térre. A testőríró alakját Kallós Ede szobrász formázta meg.

Vénusz születése szobor

A vita

Kisfaludi-StrobI Vénusz szobra a városházán
rejtőzött el
A város legforgalmasabb terére kell állítani — mondják az esztétikusok — El kell rejteni az erdő sűrűjébe — követelik a moralisták
(A »Nyírvidék« tudósítójától.)

Aki egyszer látta tökéletes aktját, bronz testének elevenen tüzelő szépségét, a szépség átélésnek áhitatával beszél róla, a nyíregyházi Vénusz-szoborról, Kisfaludi remekéről. Sokan, akik elvben ellenségei a legszebbnek, az emberi test kultuszának, eleve anatémát mondanak azokra, akik a »szörnyűséget« közszemlére akarják tenni. A szobor pedig vándorol szobáról-szobára a városházán. — Előbb a főjegyzői szobának volt ragyogó ékessége, most eltűnt és a folyosók végén egyik rejtett árvaszéki szobában bukkantunk rá. Mi lesz a Vénusz szoborral?

részlet a Nyírvidék 1929. szeptember 29-ei cikkéből

A Vénusz szobor krimibe keveredik

A károlyi téri Vénusz szobor lett volna néma szemtanúja a meggyö-tört szívű szerelmes öngyilkosságának, ha az öngyilkosjelölt meg nem gondolta volna a dolgot

Szombaton délután a Károlyi kert sétálói egy rosszul öltözött, sápadt arcú, nyurga fiatalemberre lettek figyelmesek, aki hosszú órákon át elgondolkozva ült az egyik padon. Szinte szoborrá meredten bámulta a jövő-menőket és már beesteledett, amikor még mindig ott roskadt magában… Másnap a kora reggeli órákban a Vénusz szoborra téve egy leragasztott borítékot találtak, aminek címzése csak ennyi volt: „Aki megtalálja …” A levelet az egyik közeli fűszerüzlet kifutója találta meg. Izgatott kíváncsisággal bontotta fel a titokzatos levelet, amelyben kusza primitív írással ezt írta a rejtélyes X. Y.:

— Mire ezt a levelet felbontják, bizonyára már keresik, ki ennek a kerti padnak ismeretlen halottja. Kár keresni, ne kutassák, elég tudni róla, hogy egy szerelmeiben csalódott, meggyötört lélek. Vénusz a tanúm, hogy saját elhatározásomból menekültem a halálba. Földeljenek el, mint egy kutyát, végtisztességnek, nekem ennyi is elég. X. Y. Utóirat: Vénuszt ne gyötörjék, ha nem akar vallani…

A különös levelet, megtalálója, mindenkinek megmutogatta, úgy, hogy a kertben összegyűlt néhány ember nyomban felcsapott detektívnek. Átkutatták a kert minden bokrát, de az öngyilkos férfi holttestére nem akadtak rá. Nincs kizárva, hogy a titokzatos, s szerelmében meghasonlott fiatalember időközben meggondolta, hogy mégsem érdemes egy nőért meghalni, de az sincs kizárva, hogy az első nyári napon elkésett áprilisi tréfát akart űzni valaki a rendőrséggel. De a tréfa nem sikerült, mert a búcsúlevél avatatlan kezekbe került annál, „aki. megtalálja”.

Nyírvidék (Trianon 22.) 1941. június hó 23.

Jósa András Múzeum

A neves orvos és régész: Jósa András egy páratlan honfoglalás kori gyűjteményt magáénak tudó múzeumot alapított 1868. december 1-én. Halála után – 1918-ban – a múzeum felvette a Jósa András Múzeum nevet. Gyűjteménye folyamatosan bővült. Lett néprajzi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, numizmatikai gyűjteménye. Megtekinthetjük a Jósa András emlékszobát, és Nyíregyháza festőjének: Benczúr Gyulának állandó kiállítását.

http://josamuzeum.hu/

Jósa András mellszobor a múzeumban

E mellszobor nem csupán egy emléket állít egy erre méltó embernek, hanem a 70 centiméteres alkotás Nyíregyháza szülötteinek tehetségét is szimbolizálja, mely a régió kereteit kinőve gazdagította a magyarság tudományos, kulturális életét, és egyszersmind faragott látnivalóinak sorát. Az orvos, régész, antropológus és múzeumalapító dr. Jósa András születésének 100. évfordulója alkalmából a Szabolcs vármegyei Orvosszövetség megbízására nyíregyházi Osváth Imre szobrász megbízást kapott mellszobrának elkészítésére. A tehetséges Osváth az épületszobrász édesapja mellett tanulta a szakmát, így már 17 évesen felfigyeltek a fiatal művészre. Tudását a jól ismert Kisfaludi Strobl Zsigmond diákjaként bővítette. A mesterrel való ismeretség Osváth a Hősök temetőjében elhelyezett Hősök emlékoszlopához köthető, melynek talapzatát Kisfaludi műtermében készítették. Ő készítette el az 1934-ben felavatott akkori Horthy Miklós téren – ma Országzászló tér – felállított Országzászlót. Országszerte alkotott, majd törést a II. világháború okozott kiteljesedésében. A hadifogság után Ausztráliában telepedett le.

„A szoba közepén nagy íróasztal. Rajta hegyén-hátán orvosságos üvegek, furcsa kőbalták, írószerszámok, régiségek és minden egyebek. Oldalvást pipatórium: kövektől ékes, aranyszínekre szívott, dúsan faragott tajtékpipákkal megrakva. A hátsó fal félhosszában a régi orgona. A túlsó fal földtől mennyezetig, széltében-hosszában telisdeteli könyvek sok ezer kötetével… az egyik ablaktól jobbra esztergapad, vele egy sorba drága gyalupadja.”

Jósa András

forrás: http://emlekjelek.hu/index.php/nyiregyhaza/panteon/osvath-imre
http://nyirvave.hu/index.php/helyi-ertek/megmentenenk/492-100-eve-szueletett-osvath-imre

Katona Béla szobor

Krúdy Gyula Hazatérés szobor

Váci Mihály szobor

Kállay kúria

Nyíregyháza megyeszékhelyévé válása után szükségessé vált egy megyei kórház építése. A Nagykállóból Nyíregyházára költözött dr. Kállay Rudolf lett a nyíregyházi Erzsébet Közkórház igazgatója 1899-től. Az ő megrendelésére épült fel Bobula János tervei alapján a kúria 1903 és 1906 között. Az oldalági rokon a nyíregyházi Kállay Miklós politikus, és később Magyarország miniszterelnöke feleségül vette dr. Kállay Rudolf lányát, és ebben a házban éltek, és születtek gyermekeik is.

forrás: Ilyés Gábor – Amiről az utcák mesélnek… Fejezetek a Kállayak nyíregyházi történetéből, Nyíregyházi Napló

Jósa András Oktatókórház kórháztörténete

II. világháborús kereszt-emlékmű

Szarvas irodaházból látkép madártávlatból

A Szarvas irodaház 1971-ben épült egy technikai bravúrral, melynek során felülről lefelé haladtak egy függesztett technika alkalmazásával. A különleges épület pártházként működött. S annak ellenére, hogy ma már különböző irodáknak ad otthon a nyíregyháziak manapság is csak pártházként emlegetik.

Nyíregyháza délután

Nyíregyháza éjszaka

Kommunizmus áldozatainak emlékműve

“Devictus vincit” A legyőzött győz

A második világháború végén bevonuló “felszabadító” csapatok az itt tartózkodásukat nem csupán pár évre tervezték. Jól mutatja ezt az 1945-ben létrehozott népbírósági perekben elítéltek hosszú sora. A megszállók ellenségeinek többségének előéletét tekintve egy közös volt bennük; hazaszeretet volt szívükben, alkatrészei voltak a nemzeti kultúrát életben tartó magyar és magyar közötti kapcsolatoknak.

Nyíregyháza hősei olyanok voltak, mint Máczay Lajos: vallástanár az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, cserkészparancsnok, újságíró, Vietórisz József: költő, műfordító, tanár és igazgató az evangélikus iskolában, Túróczy Zoltán evangélikus püspök, és a felsorolás közel sem teljes. A felszínen félresöpört kultúra helyébe sajátos koncepció alapján igyekeztek egy rendszerbarát valóságot kreálni. A mai napig láthatjuk ezeknek a maradványait. Áll napjainkig a Kozák lovas szobra (Malinovszkij szobor), vagy a Román hősi emlékmű… A kiépült diktatúrát az 1956-os forradalom és szabadságharc rázta meg. A “porszem” a kommunizmus gépezetében végzetessé növekedésének megakadályozására csak a szovjet tankok voltak képesek. Sajnos ekkor még több volt hátra ebből az időszakból, mint bárki is gondolta volna.

Olyan események köthetők a “felszabadított” ország történetéhez, mint a málenkij robot, a recski kényszermunkatábor, koncepciós perek, az 56-os megtorlás, egyházüldözés, és az egész ország erkölcsi tartásának megroppantásával egy mindent behálózó besúgórendszer kiépítése. A rendszerváltás után az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot. 

A Periféria Alapítvány egy emlékmű felállítását kezdeményezte, melyet Nagy Lajos Imre szobrászművész készített. A gúzsba kötött férfi szobrot 2014. február 25-én leplezték le a volt pártház épülete előtt.

Volt Haissinger-patika

A szecessziós épületet Vágó József és Vágó László építész testvérpár építette 1907-ben. Nyíregyháza központjában lévő Széchenyi utca 7. szám alatt álló építmény lakóházként és patikaként szolgált. Az 1935. március 12-én megjelent Nyírvidékben Haissinger Viktor gyászjelentéséből több mindent is megtudhatunk a nyíregyházi gyógyszertáros életéről. Többször támogatta az első világháború során az államháztartást hadikölcsönnel megannyi más nyíregyházival egyetemben.

Meghalt Haissinger Viktor
Haissinger Viktor gyógyszerész szombaton délután Újpesten, szívszélhűdésben váratlanul elhunyt. Halálának híre Nyíregyházán nemcsak gyógyszerésztársai körében, hanem a város széles társadalmi rétegében őszinte részvétet váltott ki, mert hosszú nyíregyházi működése idején szeretetreméltó egyéniségével, szolgálatkészségével sokak barátságát nyerte meg. Haissinger Viktor Nyíregyházán született. 1875-ben. Középiskoláit itt végezte, a diplomát Budapesten nyerte 1901-ben. Gyógyszerészi pályafutását a Hatzel-téren levő Márton József gyógyszertárában kezdte meg. Itt dolgozott 1905-ig, ekkor önállósította magát s Abújtornában vásárolt egy gyógyszertárat, jó szíve azonban hazahúzta. Nyíregyházára folyamodott patikajogért s 1907-ben meg is kapta a jogot és a Széchenyi úton nyitotta meg gyógyszertárát. A kedvezőtlen életviszonyok miatt azonban meg kellett válnia gyógyszertárától. Cinkotára, majd Újpestre került, ahol váratlanul bekövetkezett a halála. Temetése valószínűleg holnap délután lesz.

Nyírvidék (Trianon 15.) 1935. március 12.

Móricz Zsigmond Színház

Nyírvíz palota

Magyar Huszár szobra

A szobrot 1997-ben állították Nyíregyháza II. világháborúban elesett huszárainak az emlékére. Az Országzászló tér kőburkolatából kiemelkedő szobrot Győrfi Sándor szobrászművész készítette. A talapzatán két dombormű látható; az egyik a Hadik-huszárok rohamát ábrázolja, a másik pedig Nyíregyháza huszárainak utolsó kivonulását a frontra 1944-ben.

A magyar, aki megsarcolta Berlint

Hadik András egy 5100 fős hadtesttel Berlin városa felé indult, és hogy a nagy távolságot rövid idő alatt tehessék meg a huszárok lovaikkal szállították a gyalogságot. Éjszakánként haladtak, nappal pedig megbújtak, hogy a város védői előtt ismeretlen legyen szándékuk. Csapatát ketté osztva a bekerítéshez közeledtek a főváros felé, de Hadikék célbaérése előtt a védők nem akarták elhinni a lehetetlennek tűnő hírt, hogy Berlinhez ilyen közel kerülhettek a császári csapatok. A város közrefogása után a tábornok követeket küldött Rochow altábornagyhoz hadisarcért. A parancsnok nem túl készséges válaszára Hadik elhozatta az ágyúit, és ostromolni kezdte a falakat. Rövidesen Berlin megadta magát, és a hadisarc mellett 12 pár fehér kesztyűt hímeztetett ki Hadik Berlin címerével Mária Teréziának ajándékba. A villámlátogatásból hamarosan vissza is indultak Nagy Frigyes csapatainak visszaérkezése előtt. A páratlanul pimasz hadműveletért Hadik András megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét és grófi rangot kapott hatalmas birtokkal Mária Terézia királynőtől.

Szabolcs Takarékszövetkezet épülete

Az Országzászló térre Kőrössy Albert Kálmán egy díszes épületet tervezett a Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnak 1911-ben. A szecessziós épület később a Magyar-olasz Bank fiókja lett, s ezt követően pedig a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat működött a falaki között.

forrás: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 4. Műemlékek Nyíregyházán

Pozsonyi csata kopjafa

A Magyar Államkincstár, a volt Osztrák-magyar bank

Az 1878-ban alapított Osztrák-Magyar Bank 1910-ben tíz új bankfiók létesítését tűzte ki célul. Ezekből az egyik Nyíregyházán nyílt meg 1911. július 17-én. Az épületet Hubert József tervezte, aki a monarchia területén az Osztrák-Magyar Banknak 32 darab székházat tervezett. A szarajevói, osztrák és lengyel banképületek ezért hasonlítanak egymásra. A trianoni diktátumot követően a monarchia szétesésével a bankot felszámolták és az épület Állami Jegyintézetként működött, majd Nemzeti Bankként és végül napjainkban a Magyar Államkincstár látja el feladatait az eklektikus díszítésű falai között.

forrás: Koroknay Gyula: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei útikönyv, Nyíregyháza
Ilyés Gábor: Amiről az utcák mesélnek

Toma András – az utolsó magyar volt hadifogoly emléktáblája

Egy kotyelnyicsi elmegyógyintézetben egy idős férfi ismeretlen nyelven beszél, oroszul csak vagy 50 szót tud, és a falra a “Budapest” szót írja fel…

Toma András Újfehértón született, majd Sulyánbokorban élt. 1945 elején eshetett Lengyelországban szovjet hadifogságba, és a bogszitogorszki táborba szállították. 1945. márciusában vakbélgyulladás gyanújával a tábori kórházba került. Innen mint egy 1500 km-t utazott vagonokban fogolytársaival egészen Bisztrjagig A hosszú és embertelen utazás minden második ember életébe került. Erről a helyről szállították a kotyelnyicsi elmegyógyintézetbe. A férfi 53 évet töltött el itt, ahol megszűnt számára az “én”, az “enyém”, az egyes szám első személy és a saját neve is. A több évtizedes lelki és fizikai megpróbáltatásoknak akkor lett vége, mikor egy cseh nyelvésznek feltűnt, hogy a férfi magyarul beszél. Dr. Veér András az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgatója vizsgálta meg a személyt, és állapította meg, hogy valóban magyar.

Hazaérkezve – 2000. augusztus 11-én – a család felkutatása után a Nyíregyházán élő húgához költözött. Ravasz Balázs filmrendező által készített Az elfelejtett katona című dokumentumfilmből megismerünk egy szívszorító történetet Toma András itthon töltött hátralévő éveiből. Az idős ember mindig kerülte, hogy önmagáról beszéljen, inkább beszélt magáról úgy, mintha egy harmadik személy lenne. Azonban az egyik Karácsony alkalmával testvérének Annának egy könyvbe beleírta:

“Annának szeretettel szerető testvére Toma András“

Az utolsó magyar hadifogoly, elsőnek írta le saját nevét… 2004-ben 79 évesen halt meg és Nyíregyháza temetőjében nyugszik magyar földben eltemetve “Az utolsó magyar volt hadifogoly“.

Közlekedési felügyelőség épülete és a Hatzel Márton és Hatzel Antal polgármesterek emléktáblája

Nyíregyháza 100 éves patikája

Baptista imaház

Hegedűs István szülőháza és emléktáblája

Hegedűs István 1924. október 23-án látta meg Nyíregyháza napvilágát. Születésének időpontja, mintha életét predesztinálta volna. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Magyar Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. Sikereket elért öttusázóként és edzőként is kiválóság volt, mert tanítványai szeretettel néztek fel rá.

1948-ban a Horváth Endre által tervezett 20 Forintos hátoldalán Hegedűs aktképe látható jobb kezében kalapáccsal, bal kezében búzakalásszal. A sportolót a Sportuszodában Füle Mihály grafikusművész választotta ki, és ő is készítette el róla a rajzot, mely során Hegedűs meg is fázott.

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-es Szabadságszobrának Fáklyavivő alakja a nyíregyházi öttusázóról formázott. 1954-ben a Rákóczi hadnagya című filmben Bitskey Tibor dublőre volt. 2003-ban felavatták Budapesten a Testnevelési Főiskola kertjében Hegedűs István mellszobrát.

1956. október 24-én, mint a Vasas úszóedzője az uszodába sietett, hogy a tanítványait megvédje. A Szófia utcánál emberek kommunista könyveket égettek, és ahogy egy teherautóról rájuk tüzet nyitottak – a születésnapját követő napon – Hegedűs István is az életét vesztette. Az utcában, ahol életét vették emléktábla őrzi nagyságát.

Kondor Vilmos 2012-ben megjelent Budapest novemberben című 1956-os krimijében megemlítik Hegedűst.

Szamuely Tibor szülőháza

Szamuely Tibor 1890. december 27-én született zsidó családban. Különös kegyetlenséggel mészároltatott le embereket a vörösterror alatt. Bemutatásához hívjuk segítségül a Nyírvidék abban az időben megjelent írásait!

Politikai előadások Nyíregyházán

Politikai előadások Nyíregyházán – Häuffel tivadar, Szamuely Tibor, Moskovits Menyhért és Pollák Rudolf előadásai Nyíregyháza január 3 (A Nyírvidék tudósítójától)
[…] Vasárnap délelőtt Szamuely Tibor tartott előadást a színházban nagy közönség előtt Imperialista, vagy proletár diktatúra címmel. Szamuely Tibor, Oroszországban a Lenin féle forradalom megszervezésében igen nagy szerepet játszott, a szovjetkormány a hadifoglyok számára magyar újságot szerkesztetett vele, majd beválasztották a forradalmi tribunába. Előadásában részletesen ismertette a Lenin-féle forradalom kitörésének okait, a forradalom lefolyását és eredményeit, majd a magyarországi kommunista párt törekvéseit ismertette. […]

Nyírvidék 1919. január 8.

Aztán folytassuk azzal a cikkel, ami az előzővel azonos számban jelent meg, és Szamuely színházi előadását követő eseményt mutatja be:

Revolveres merénylet a Búza-téren

Revolveres merénylet a Búza-téren Nyíregyháza, január 2 (A Nyírvidék tudósítójától.)
Szamuely Tibor a vasárnapi előadása után Nyíregyházáról Budapestre utazott, Szamuely László itt maradt nyíregyházán, ahová való és ahol szülei és rokonai vannak. Szamuely László tegnap fél nyolckor két testvérével. Zoltánnal, aki kereskedő és Györggyel, aki műegyetemi hallgató, ment szülőinek Búza-tér 13. szám alatt levő lakása felé. A lakásuk előtt két házzal két férfi jött velük szemben. Elmentek egymás mellett és két-három lépésnyire voltak már egymástól, mikor előbb egy majd két revolverlövés dördült el. Az első lövésre, amely nem talált, a három testvér szaladni kezdett, a támadó utánuk lőtt kétszer és mindkét golyó talált. Szamuely György összeesett, mert a golyó a hátába furodott, Szamuely Zoltán a lábán sebesült meg. […]

Nyírvidék 1919. január 8.

Szamuely Tibor vérengzése Hajdúszoboszlón

Szamuely Tibor vérengzése Hajduszoboszlón
Debrecenből jelentik, hogy Hajduszoboszlón Szamuely Tibor, vörös népbiztos a rémuralom utolsó napjaiban valóságos vérfürdőt rendezett.
A város vezető tisztviselőit saját lakásaik előtt egy-egy fára akasztatta fel. Az egyik elmenekült tisztviselő helyett ennek testvérét, egy politikától távol álló, ártatlan gőzmalom-tulajdonost akasztott fel személyes ellenőrzése mellett. Az akasztófául használt fiatal ág letörött súlya alatt és a még életben lévő elítélt büntetlenségére és az isteni gondviselésre hivatkozva kegyelemért esdekelt Szamuelyhez, mire a népbiztos zordan pribékjeire kiáltott: “Hozzatok egy harapófogót, hogy ennek a gazembernek kitépjem a nyelvét, aki még most is beszélni mer!” – és újból felköttette a szerencsétlen áldozatot. Szamuely lelkén még sok ártatlan ember kiontott vére szárad.

Nyírvidék 1919. május 9.

Vízügyi múzeum

Az államosítás után 1962-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság elrendelte tájegységi múzeumok létrehozását. Az 1966-tól elkezdett gyűjtésnek a Nyírvíz palota adott otthont, melynek a padlásán a 10 éves rendszerező munka után újabb 10 évet töltött el a már összegyűjtött anyag.

1988-ban költözött a kiállítás a jelenlegi helyére a Móricz Zsigmond utca 48. szám alá. A nyíregyházi múzeum nem csak a tájegységen használt eszközöket mutatja be, hanem a jogelőd társulatok igazgatóinak festményeit, használati tárgyaikat is.

A Vízügyi múzeum falán látható festmények eredetileg két példányban készültek el. A társulatok vezetőiről egy példány a megyeházában volt látható. A kommunista vezetés elrendelte a festmények elégetését, mivel azokon arisztokraták szerepeltek. A múzeumi példányok vásznait az ott dolgozók eltávolították, és csak a kereteket égették el, melyek hamuját bemutatták, mint bizonyítékát az elvégzett munkának. Idővel a vásznak előkerültek, restaurálták és új kerettel tekinthetők meg egyetlen példányként.

Nyíregyháza Vízügyi múzeumának állandó kiállítása nem csak a látogatókat szokta fogadni, hanem a kutatókat, újságírókat, vagy a szakdolgozatukat írókat is. De a kiállított páncélszekrény, mely az 1800-as évek végéből való már filmforgatáson is vett részt.

Víztorony

A víztorony építésének adatairól nincsen túl sok információnk, tuudhattuk meg 2019. március 22-én a Víz Világnapján a Nyírégvíz Zrt. egyik szakemberétől. A víztorony belsejébe lépve egy csigalépcsőn vezet az utunk. A torony közepében két darab cső tart felfelé. A falakon elhelyezett lyukakon át némi fény szűrődik a létesítmény belsejébe. Igaz, mint megtudtuk, a kezdetekkor sem volt elegendő ez a fénymennyiség, így villamos áram biztosítja, hogy látogatásunk során a felfelé tartó lépcsőzés során ne essünk orra. Több szint után elérünk a a tetejéig, ahol 800 köbméter víz van a fejünk felett.

Tudtad?

A víztoronyban lévő víz nem a vízmennyiség miatt fontos, hanem a megfelelő víznyomást biztosítja a környező háztartások számára.

A karbantartási munkák megkönnyítésére található a víztoronyban egy felvonó is, és hogy folyamatos legyen a vízszolgáltatás a beton víztér két részre van osztva, így amíg az egyiket tisztítják, a másik folyamatosan üzemelhet. A víz, mely a talaj azon mélységeiből származik, minek elérésének a csapadéknak mint egy 100 évre van szüksége elgondolkodtatja az embert, hogy talán nagyszüleink, dédszüleink áztak el ebben az esőben.

Damjanich János szobor

Damjanich János, a szerb származású aradi vértanú, aki talán a kivégzettek közül a legismertebb, hősiességével és igaz magyarrá válásával méltán érdemelte ki, hogy Nyíregyháza szobrot állítson emlékére.

Az aradi vértanúk 17-en voltak

A kivégzését megelőző éjszaka Damjanich János elutasította a rác papot, majd meggyónt Sujánszky Euszták minorita szerzetesnek és áttért a római katolikus hitre. Mikor a halálraítéltek a bitófákhoz sétáltak Damjanichot szekér vitte – melynek darabjait a mai napig őrzi az Aradi Ereklyemúzeum -, mert lába törött volt. Ahogy a sor rá került megtagadta, hogy az akasztófához segítsék, saját lábán bicegett oda. 44 évesen vették el életét a tábornoknak.

Márton László a Damjanich laktanyában 1971. szeptember 29-én felavatott Damjanich János szobra a laktanya megszűnésével átkerült a szobor a Tompa Mihály utcára az 1996. október 6-i avatással.

Fehér Gábor és Popovits Margit emléktáblája

Capri
A boldog Capreán, hol őrült álmait
Álmodta egykor bús Tiberius;
Fehér kövek felett, a part előtt megálltam.
Sirály csapongott kinn a kék vizen,
Örök dalát dalolta lenn a tenger.

Fehér Gábor Capri című szabadversének részlete.

Anya gyermekkel szobor

Lantos Györgyi kőből faragta ki a Vécsey Károly Általános Iskola udvarán álló 1975-ben leleplezett Anya gyermekkel című szobrot.

Gróf Vécsey Károly mellszobor

„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

gróf Vécsey Károly utolsó szavai

Nyíregyháza megmaradt régi vasútállomásának épületei

Petőfi Sándor szobor

Miért teszi fel a kérdést Komiszár Dénes helytörténész, mi szerint “Mi a közös Petőfiben, Szamuely Tiborban és Kovács Istvánban?” Kovács Istvántól Szamuelyn át Petőfiig című írásában?

A választ elárulja a történész: az első világháborúból hazatérő Kovács István barátaival megalakította Nyíregyházán a rend biztosítására a nemzetőrséget. A tanácsköztársaság idején 1919-ben Pogány (Schwartz) József vérbíró halálra ítélte. A néhai nemzetőr emlékére 1924-ben megalakult Kovács István Bajtársi Szövetség egy szobrot állított a szülőháza előtt. A “falszabadulás” során 1944 őszén ledöntötték a Görömbey Imre által készített szobrot, mely anyagát adta az 1948-ban elkészített Petőfi Sándor szobornak, melynek alkotója Berky Nándor volt. A szobor 1965-ig volt Nyíregyháza dísze, míg nem kezdetlegességére hivatkozva Mándokra került. Ennek az okát Komiszár Dénes Koroknay Gyula által adott magyarázatban találja: a szobor “rossz elhelyezése” az akkor felállított Szamuely-szobor kapcsán.

“Tehát furcsán nézett volna ki, ha Szamuely szobra épp arra a Petőfire nézett volna, amelynek bronzanyagában ott volt Kovács Istváné. Így hát Petőfinek mennie kellett.”

Komiszár Dénes: Kovács Istvántól Szamuelyn át Petőfiig

A Petőfi téren így ma egy másik, egy Vigh Tamás szobrász által készített Petőfi Sándor szobor látható az 1973. március 15-i leleplezésétől.

Seregély István Papi Szociális Otthon

Éneklő lány – Szolmizáló szobor

A Széna téren lévő fehér mészkőszobor B. Hadik Magda 1968-as alkotása. A kifaragott lány kezében kottát tart és éppen szolmizál. 2014-ben az Éneklő lány vandalizmus áldozata lett, és a restaurálás során a derékban eltört szobrot nem csak helyreállították, de meg is tisztították.

Jövő szobor

A papírrepülővel játszó pucér kisfiú szobra, mint a Jövő szimbóluma Sebestyén Sándor elméjében született meg. Alkotója a szobor befejezése előtt életét vesztette, de a művet a művész tanára Tóth Sándor befejezte.

Móricz Zsigmond szoborként a könyvtár előtt

A népi írók közé sorolható Móricz a környék számos településéhez köthető. Tiszacsécsén született, – ahol a mai napig látogatható az egykori házuk, mely ma emlékházként működik- , majd a család Túristvándiba, s ezt követően Prügyre költözött, ahol iskoláit is járta. Jött Debrecen, majd Sárospatak, Kisújszállás -ahol érettségijét megszerezte -, ismét Debrecen, ahol teológiát és jogot tanult. Kevesen tudják róla, hogy népdalokat is gyűjtött. 1903 és 1905 között Szatmár falvait járta. Nagykállói gyűjtésének eredménye a Kállai kettős szövege is (a Kállai kettős tánca és a szövege). Sokakhoz hasonlóan várta a társadalmi átalakulást, és üdvözölte az őszirózsás forradalmat, és az ezt követő Tanácsköztársaságot. Ám látva az eseményeket hamarosan felismerte lényegét. A magyar irodalom olyan műveket köszönhet neki, mint A galamb papné, Szegény emberek, Légy jó mindhalálig, Pillangó, Úri muri, Barbárok, Komor ló, Rokonok, vagy az Árvácska. Ezekből többet meg is filmesítettek. Művei a régi időkben játszódnak, de mondanivalójuk örök érvényű.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 1952. november 22-én jött létre a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesülésével tíz évvel az író halála után. 1977. szeptember 4-től pedig a Kő Pál szobrászművész által készített bronzszobor fogadja a könyvtárba látogatókat.

Szerelmespár szobor

A Móricz Zsigmond könyvtár mellett találjuk Nyíregyháza legkitartóbb szerelmespárját. A szüntelenül ölelkező pár 1983-ban dermedt bronzzá Rátonyi József szobrászművész érintésére.

Korona Hotel

1893-ban pályázatot írtak ki egy szálló terveinek elkészítésére, mely megjelenésében méltó lehet vendégek fogadására, és otthont tud adni rendezvények számára. Alpár Ignác tervei bizonyultak a legjobbnak. A környezetnek megfelelően kettős homlokzatot álmodott meg; a nyugati egy díszesebb, míg a déli egy egyszerűbb, kevésbé díszített. Nyíregyháza legnagyobb, és legimpozánsabb szállója épült meg, mely 1895 november 10-én fogadta első vendégeit. Az épületben villanyvilágítás volt kezdetektől, és az azt körülfutó járda Nyíregyháza első aszfaltozása volt.
1933. január 10-én idelátogatott Bartók Béla és Zathureczky Ede hegedűművész és Nyíregyháza Korona Szállójában hangversenyt adott.
A száll a nevét a korábban a helyén állt épületről örökölte. A Korona-házban hivatalok, bolthelyiségek és 1871-től a törvényszék működött benne.

forrás: http://korona-hotel.hu/

Arany Sas Patika emléktábla

Szent Miklós tér

Az 1948 után ártatlanul meghurcolt emberek emlékére elhelyezett emléktábla a volt ÁVO épület falán

Sóstói szökőkút

Sóstói szökőkút 2

Kreatív kerékpártároló “Életfa”

Sóstói Múzeumfalu

Érdemes szép időt választani a múzeumfalu meglátogatására, mert itt nem teremről teremre járhatunk és “mindent a szemnek semmit a kéznek” elv alapján nézegethetjük a vitrinekben kiállított tárgyakat, hanem házról házra, épületről épületre ismerhetjük meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi értékeit. A régi falusi életet és életteret bemutató Sóstói Múzeumfalu felidézi a már-már elfeledőben lévő szakmákat, hagyományokat. Ha a célunk Nyíregyháza és a megye megismerése, akkor egy szép napot Sóstón el kell töltsünk, mert e nélkül csak a felszínt kapargatjuk.

1970-2020: 50 éves a Sóstói Múzeumfalu

Négy évtizedes munkájáért 2020-ban a Magyar kultúra napján átadták Baracskáné dr. Bodnár Zsuzsannának a Krúdy Gyula-díjat. Elismerve ezáltal a Sóstói Múzeumfalu néprajzkutatójának és főmuzeulógusának értékmentő munkásságát.

Váci Mihály Kulturális Központ

A nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ épületét 1981 novemberében adták át. A művelődési ház Bán Ferenc tervei alapján készült. Az Agora program keretében felújították, és modernizálták a kulturális központot 2014-ben. Egész évben várja a látogatókat előadásokkal, kiállításokkal és színházi darabokkal.

Báró Wesselényi Miklós mellszobor

A két kőoszlopon álló báró Wesselényi Miklós mellszobra a Wesselényi Miklós Középiskola bejárata mellett található. Az alkotó Balogh Géza bronzból formálta meg az árvízi hajóst, és a tartó oszlopokba belevéste a születési, és halálozási évszámokat (1796-1850).

Wesselényi részt vett a kaszinó megalapításában, javasolta magyar színház felállítását, és Kolozsváron vívókört alapított. Birtokán könnyített a jobbágyok terhein, csökkentette a robotot és a dézsmát. A parasztokat elsőként szabadította fel, és saját költségén taníttatta őket. Erdély első kisdedóvóját ő hozta létre.

forrás: https://cultura.hu/aktualis/wesselenyi-miklos-az-arvizi-hajos/

Nagy Imre dombormű

A Moszkvából hazaérkező kommunista napjainkig megosztó és ellentmondásos politikus. Földművelésügyi miniszterként 1945. március 11-én Nyíregyházán járt, és a Korona Szálloda nagytermében Szabolcs megye küldöttei előtt ismertette az új földreform törvényt. 1950. június 1-jén élelmezésügyi miniszternek nevezték ki, így nevéhez kötődik a padláslesöprés is. A forradalmárok mégis benne látták a megoldást, követelésük így hangzott: “Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!“. Miután 1956. november 4-én a jugoszláv kormány menedékéről biztosította Nagy Imrét és társait, a rádióban elmondta a sokak által ismert mondatát: “Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.“. Ennek hatására a szovjet csapatokkal szembeni támogatás látszatát keltette az emberekben, ami sokaknak végzetessé vált. Az élete úgy alakult, hogy a forradalom szimbóluma lett, és saját társai ítélték halálra. Nem rogyott térdre, kegyelmet nem kért. Borbíró Piroska néven temették el, majd 1989. június 16-án tartották meg ünnepélyes keretek között az újratemetését Budapesten.

Liptay-ház

A palota építtetője; Liptay Jenő a hamar árvaságra jutott fiú, aki szorgalmával, és kitartásával dolgozott meg sikereiért. Bashalmon gróf Pongrácz Jenő jószágkormányzójaként gyakorolta a gazdaság ügyeinek igazgatását, és eközben saját egzisztenciáját is építette. Ennek következtében nem felejtette el támogatni az elesetteket, a kultúrát és a gazdaságot jó érzékkel fejlesztette. 1925-ben Horthy Miklós kormányzó magyar királyi gazdasági főtanácsossá nevezte ki. 1907-ben Nyíregyházára költözött. S íme néhány eredmény Liptay életből a teljesség igénye nélkül:

• Óvoda számára telket adományozott
• Létrehozta a Liptay-iskolát, mely Nyíregyháza bombázása során megsemmisült
• Támogatta az angolkisasszonyokat
• Támogatta a ferences rendiek építkezését
• A cserkészeknek földet adományozott, hogy jövedelméből gondozzák Bessenyei sírját
• Ereklyéket adományozott a Bessenyei Körnek
• Nyírpazonyban földet adott a Levente Egyesületnek
• Nyírpazonyban területet adott a vályogvetésre
• Berettyóújfaluban is kaptak földet Liptaytól a cserkészek
• Híres szőlészete és borászata volt
• Alapító tagja volt a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Szőlősgazdák Országos Egyesületének. Tagja volt a Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának és Nyíregyháza képviselőtestületének.

forrás: Komiszár Dénes: Mesélő Nyíregyháza Városvédő füzetek 28. Liptay Jenő élete és munkássága 2013

“Nyíregyházán a Kálvin tér 14. számú ház enyhén szecessziós díszítésű. Ma is Liptay-háznak ismerik ezt az épületet, egykori építtetőjéről, Liptay Jenőről, aki addig a Kossuth utcai házából 1910 nyarán költözött ide és nyitotta meg pincészetét, kicsiben és nagyban folytatott borkereskedelmi vállalatát. Szuchy József, közismert nyíregyházi vállalkozó tervezte és építette a házat, amelynek korabeli érdekessége az akkoriban még ritka, betonból készített, hordókkal ellátott pince kialakítása volt. (Minden bizonnyal sok bor fért el bennük, hiszen míg a teret át nem rendezték, a széles kapun gyakran görgettek hordókat is, még inkább szivattyúzták az odaálló tartálykocsikból a jó illatú bort – vagy fordítva.) […] Az is látható, hogy eredetileg is voltak benne üzlethelyiségek, sőt ügyvédi-orvosi irodák, rendelők is, főleg a földszinten. Egykor olvasható volt a felirat is: Liptay Jenő borpincéi. Maga Liptay Jenő is érdekes alakja volt a régi Nyíregyháza városának.”

Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből.

Pásztorlány szobor

A Pásztorlány az alkotó fejében eredetileg vízhordó lányként jelent meg, ám a fiatal kolozsvári szobrásznak, Kocsis Andrásnak az Országos Művészeti tanács azt javasolta, hogy a pásztorlány sima ruháját tegye változatosabbá, és a lány viseljen kötényt. Elkészült a szobor, és a kultuszminiszter – Hóman Bálint – fel is ajánlotta a város számára az alkotás féláron történő megvásárlását, a másik 1600 pengőt pedig ő maga vállalta. 1941-ben leplezték le a szobrot a Kálvin téren.

Tudtad?
Kocsis András a Pásztorlány szobrának leleplezése után megnyerte a fővárosban épülő Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok bejáratának domborművének elkészítését. Nyolc pályázóból választották ki őt a 17 méter hosszú 40 alakot tartalmazó dombormű elkészítésére. A sportcsarnokot Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter adta át 1941-ben.

Honfoglalás millenniumi és millecentenáriumi emlékoszlop

A Kálvin tér jellegzetes alakját az egykor itt álló szárazmalomnak köszönheti.

“1865-ben épült az első gőzmalom. Addig szárazmalmok és vízimalmok voltak használatban. A mai Kálvin-téren is volt egy szárazmalom.)”

Nyírvidék Szabolcsi Hírlap (Trianon 18.) 1937 november 17. 7. oldal Bácskai Gyula: Száz éves évforduló

Ratkó József dombormű

Ratkó József a József Attila díjas költő Pestszenterzsébeten született 1936. augusztus 9-én Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter unokaöccseként. A “Ratkó” név ellenére már 1956 előtt is szembe került a hatalommal. A forradalom évében érettségizett a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban.

Ratkó József: Bármi, csak mégse ember

Bármi, csak nem poéta –
lennék leveli béka,
nádasban, tavi sáson
lenne ringó lakásom,
vagy forró sivatagban
sakál lennék magamban,
s tudnám, hogy vár reám is,
ha láz ver, hűs oázis,
vagy mint öreg toportyán
hullnék el éji portyán;
bármi, csak mégse ember,
meghajszolt szerelemmel,
kifosztott, pőre aggyal,
ki nem birok magammal,
kit hogyha gondolat rág,
elárulnak az akták,
kiről, ha víg, ha szenved,
mindíg leltárt vezetnek,
kinek legszebbik csókját
rendőrök jegyzik, óvják;
bármi, csak mégse ember –
megkonduló szivemmel
ne kelljen, jaj, szünetlen
halált, vihart jeleznem –

lennék leveli béka,
bármi, csak nem poéta…

Szeged, 1957. április 11.

Barzó Mihály és Barzó Endre emléktábla

Apa és fia. Nyíregyháza két szülötte; a városépítő Barzó Mihály (1857-1909) és fia; a külföldi és hazai sikereket elért festőművész. Az emléktáblát Barzó Endre (1898-1953) halálának 50. évfordulóján avatták fel a Nyíregyháza szívében álló családi ház falán. A téglagyárral rendelkező építőmester a város még ma is látható páratlan szépségű épületeinek nagy részét építette fel. Ilyen például a Vármegyeháza, vagy a görögkatolikus templom. Barzó Endre hazai és külföldi sikereket is tudhat magáénak amellett, hogy kivállóan zongorázott. 1929-ben a barcelonai világkiállításon aranyérmet szerzett a Falu vasárnapja című festményével.

Merengő szobor a Júlia fürdő bejáratánál

A fürdő bejáratánál Czinder Antal Merengő című nőalakja fogadja az első tekinteteket. A Széchenyi utcán állt egykoron a vármegye gabonaőrlési igényeit kiszolgáló Júlia malom. A malmot Schlichter Gyula magyar királyi honvédszázados építette és feleségéről Csengery Júliáról keresztelte el 1897. december 8-án. A Júlia malom két év után leégett, de újra felépült egy nagyobb malomként. Tulajdonos váltással ugyan, de egészen 1944-ig őrölt a létesítmény míg a németek felrobbantották. A telek mögötti utcán, mely Malom utca nevet kapta felépült egy szép kúria, valamint az 1960-ban megépült Júlia fürdő őrzi Nyíregyháza ezen mementóit.

Nőiség szobor

Áll egy fehér mészkőszobor 1995 óta a Centrál Hotel bejárata előtt. A nőiség jellegzetes vonásait kihangsúlyozó alkotás Nagy Sándor keze munkája.

Holokauszt emlékmű

A vörös, fekete és szürke gránittáblákból hiányzó emberalakok a holokauszt áldozataira emlékeztetnek. A Zagyva László készítette emlékművet 2004-ben avatták fel a Nyíregyházáról és a megyéből elhurcoltak tiszteletére.

Piros ház kerámiák

A Piros ház talán a legellentmondásosabb épület, legalább is, ami a megjelenését illeti. Sem kora, sem stílusa miatt nem foglalhatna helyet a sorban, viszont a tűzpiros épület homlokzatán körben a környék híres épületeit örökítették meg egy-egy kerámiában. Érdekességük a képeknek, hogy mindegyik a fotók mellett a sorszámuknak megfelelő számokból vannak elkészítve, melyek a lépcsőházakat jelölik.

1. Nyíregyháza Evangélikus temploma
2. Tákos Református temploma és haranglába
3. Zsurk Haranglába
4. Tiszadob Andrássy kastélya
5. Nyíregyháza Református temploma
6. Csenger Református temploma
7. Túristvándi Vízimalom
8. Csaroda Református temploma
9. Nagykálló Megyeháza
10. Szatmárcseke Csónakos fejfás temetőjében Kölcsey Ferenc síremléke
11. Nyírbátor Református temploma
12. Nyírbátor Minorita temploma
13. Tuzsér Lónyay kastélya

Jósa András kórház

Menekülő asszony, avagy Anyaság szobor

Andrássy Kurta János szobrászművész drámai erejű alkotása a “menekülő asszony” szobráról, melyet akkor még a Római katolikustemplom mellett állítottak fel, így írt a Nyírvidék 1942-ben:
“Erdély egy részének felszabadulása alkalmával Nyíregyházára is számos menekült érkezett. Közöttük asszonyok, anyák, akik gyermekökkel sokszor úttalan utakon és nagy szenvedések között érkeztek az Alföldre. Egy ilyen menekült anyának alakja áll majd Nyíregyházán, hogy figyelmeztessen bennünket e testvéri összefogásra, szeretetre, hazafias szolidaritásra.”

Nyírvidék (Trianon 22.) 1942. május 9.

Margócsy József a következőket írja az Utcák, terek, emléktáblák című könyvének ötödik kötetében:
Andrássy Kurta János háborús időkbeli szobra (1942). Még az eredeti helyén állt az ötvenes évek elején is, az újra kialakult konflis stand mellett. Éber szemek észrevették, hogy a Menekülő asszony c. szobor nem “szerencsés” irányból (észak felől) menekült, így aztán nem sokkal később áthelyezték a megyei kórház szülészeti pavilona mellé “Anyaság” elnevezéssel…”

Czuczor Gergely emléktábla

Eredeti nevén Czuczor Istvánként jelentkezett Pannonhalmára jelentkezett a bencés szerzetesekhez unokatestvérével Jedlik Istvánnal együtt. Mindketten a felvett rendi nevükkel váltak ismerté. Jedlik Ányos a szódavíz (szikvíz/savanyú-víz) és a villanymotor feltalálásával vált halhatatlanná, Czuczor Gergely pedig költőként vette ki részét az 1848-as forradalomból a Riadó című hazafias versével, melyért Windischgrätz eredetileg halálra akarta ítéltetni. Egyik legfontosabb, és leggyakrabban emlegetett műve a Magyar nyelv szótára, melyet Czuczor-Fogarasi szótárként emlegetünk.

Czuczor Gergely: Riadó (részlet)

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.

Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

A nyíregyházán elesett román katonák emlékműve

Az emlékművet Nyíregyháza Városi Tanácsa emelte 1960-ban a város “felszabadítása” során 1944 októberében elesett román katonák emlékére.

Az északi temető

Mint már annyiszor Nyíregyháza megismerése során a Nyírvidék sok évtizeddel ez előtti lapjait hívjuk segítségül. Az 1914. december 17-i számában a temető nevének eredetével foglalkoznak. A cikk szerint a köznyelvben használatos “Morgó” elnevezés tévesen van levezetve a francia “Morgue” (halottasház) szóból. Hajdanán a temető közelében a Pazonyi utca és a Sarkantyú utca sarkán állt egy “Morgó” nevű korcsma, melynek elnevezését a mellette lévő temető megkülönböztetésére használták. A “Vasúti” temető felszámolása után az “Alvégesi”, mint “déli” temető, és az “északi”, mint a “Morgó melletti” temető volt emlegetve. A kocsma leégett, és a tér másik oldalán épült fel még közelebb a temetőhöz. Persze a “Morgó” nevet az új épület is viselte.

Az 1930. november 1-én az elhunyt szeretteikhez kilátogató embereket dr. Rerrich Béla műépítész által tervezett új főkapu fogadta:

“A temető hatalmas kapuja döbbenetes erővel szimbolizálja a halál nagyszerű fenségét, a feltámadás aranykeresztje megcsillan a fekete tónusú kapun, mint a halottak birodalmát járó ember lelkében az új élet titkaira találó bölcselet.”

Nyírvidék 1930. november 5.

Bessenyei György emlékmű

1747-ben Bercelen (ma Tiszabercel) meglátta a napvilágot egy ősmagyar nemesi családban Bessenyei György. Sárospatakon a Református kollégium diákja volt, bár vonzotta a tanulás. 1765-ben 18 évesen Mária Terézia testőrségének a tagja lett, melyben két bátyja is szolgált. A gárdisták között hamar kellemetlenné vált számára, hogy nem eléggé művel, így falni kezdte a könyveket, és a francia irodalom felé fordult. Fő törekvése a magyar nemzet kulturális felemelése volt, irodalmát olyan művekkel gyarapította, mint a Hunyadi László tragédiája, vagy az Atilla és Buda tragédiája. Majd a testőrségből kilépve a magyarországi 4 református egyházkerület ügyvivője lett. Egyesek bírálatára szerint nem közvetített megfelelően a bécsi udvar felé, így tisztségéről lemondott. Birtokára visszavonulva az írással és gazdálkodással töltötte idejét.

Bessenyei György síremléke

A “Bihari remete” visszavonulva élt élete utolsó évtizedeiben, és csak halála előtt néhány évvel költözött hozzá unokahúga Bessenyei Anna, ki gondját viselte az egykori testőrnek. Halálának híréről messzebb élő barátai, ismerősei és persze a magyar társadalom is csaknem négy hónap múlva értesültek. Laczka János így ír jegyzetében Bessenyei végakaratáról:

“Jó vénséget érvén, midőn halálát közelgetni észrevette, mivel a pusztán, melyen lakott és meghalt, sem egy, sem máshitű pap nem lakott, meghagyta atyafiainak, barátinak és cselédinek, hogy holt testét minden ceremónia nélkül tegyék le a kertjébe egy általa kimutatott fa alá, melyet ezek híven beteljesítettek”

Laczka János református iskolamester feljegyzései. Kiadta Ballagi Aladár 1872-ben.

1883-ban nyomozást indítanak az elfeledett sír megtalálására. Egy közel száz éves kondás segítségével meg is találják azt. A hamvak új koporsót és síremléket kapnak a kiszáradt fa tövénél, az újratemetésen pedig a Bessenyei-család is részt vett. Idő közben a sírhely ismét elgazosodva ápolatlanná vált, és 1929-ben az Országos Kanizsai Dorottya Bizottság gondozásába veszi. 1940. május 2-án a maradványokat exhumálták és május 4-én Nyíregyháza Északi temetőjében újratemették. A testőríró porai Rátonyi József által készített 1982. október 25-én felavatott síremléke alatt nyugszanak.

Szovjet emlékmű és katonasírok

Nyíregyházán elesett román katonák emlékoszlopa

A nyíregyházi Tomasovszky András és Szilágyi László síremléke

Dandos Gyula fejfa

A temető díszkertjében áll egy emlékoszlop Dandos Gyula felirattal, és lent pedig az 1956-os évszámot vésték a fába. A 18 éves Dandos Nyíregyháza diákságát szervezte össze, és így az események egyik helyi vezetőjévé vált. Szentgotthárdi szökése során a határnál agyonlőtték.

Cigány áldozatok emlékműve

A II. világháborúban hősi halált halt nyíregyházi katonák emlékműve

Moldávia területén elhunyt katonák, hadifoglyok és kényszermunkások, valamint a málenkij robotra elhurcoltak emlékműve

Moldávia a Szovjetunióból kivált állam Románia és Ukrajna között. Moldova számos középülete és emlékműve abból a kibányászott mészkőből készült, amiket a munkatáborok fogvatartottai vájtak ki. A több kilométer hosszú kőfejtőkben ma már borospincék vannak, és idegenforgalmi látványosságok. A málenkij robotra elhurcoltak csak statisztikai adatok voltak. Egyesek szerint a magyarországi harcok a legdurvábbak közé tartoztak a II. világháborúban, és a szovjet túlerő feltűnően nehéz előrenyomulását az ellenfél létszámának felnagyításával igyekeztek indokolni. Ennek volt köszönhető, hogy nem csak hadifoglyokat vittek el “kicsi munkára”.

Felvidékről kitelepítettek emlékműve

Csehszlovákia létét biztosító Benes-dekrétumok ellehetetlenítették a Felvidék területén élő németek és magyarok életét. A kitelepítések, és a lakosságcserék által több ezer magyar kényszerült elhagyni a szülőföldjét. Noha Csehszlovákia felbomlott, de utódállamaiban a mai napig érvényben vannak a dekrétumok. Liechtentein volt az egyetlen ország, ami 2009-ig nem ismerte el a két országot. A magyarok elűzése 1945 és 1949 között különböző módszerekkel zajlott.

Az emlékművet állíttatták a Felvidékről elűzött és áttelepített szüleik emlékére 50 év múltán gyermekeik, unokáik 1998-ban Nyíregyházán.

“A szép Felvidékről, szülőföldemről idegen emberek elűztek. Könnyes szemmel búcsúztunk több ezer társammal együtt. Új otthonra a Nyírségben lelünk. Múltunkat felkutattam és egy emlékoszlopra vésettem: Szülőhazánkat ne feledjük sohasem! Az ősi föld emlékét ápoltam mindig. Az elüldözöttekért dolgoztam síromig, igaz szívvel és hittel.

Kiss Vendel

A magyar repülés hőseinek emlékműve

Az emlékmű, melyet az első magyar űrhajós Farkas Bertalan avatott fel. Az Északi-temetőben járva messziről is könnyen feltűnhet egy repülőgép hajtómű, ami elég szokatlan tárgy a temetőkben. A sérült repülőgép darab egy emlékmű része, melyet Szmolnik Károly tartalékos repülő főhadnagy tervezett a megyéhez valamilyen módon kötődő pilótáknak, akik a haza védelme során, vagy gyakorlaton vesztették életüket. A hajtómű mellett egy obeliszken egy bronz sas látható széttárt szárnyakkal. 2005. szeptember 6-án maga Farkas Bertalan is részt vett az avatáson.

Érdekesség
Nyíregyháza 1944. szeptember 6-án szenvedte el a bombázást. 61 évre rá 2005. szeptember 6-án avatták fel a magyar repülés hősei emlékművét. Vitéz Szmolnik Károly gyerekként volt szemtanúja a bombázásnak, később bátyjához hasonlóan repülőtiszt lett. Megalapította a Tahy Béla Veterán Repülő Egyesületet, így élete meghatározója volt a repülés és a hazaszeretet.

Vitéz mihálydi báró Splényi Viktor nyugalmazott huszár ezrede sírja

Vitéz mihálydi báró Splényi Viktor (1877-1935) a császári és királyi 14. huszárezred ezredese volt. Az egykori huszárt nemzeti színű lepellel letakart koporsóját 1935. október 6-án kísérték utolsó útjára megyei és városi elöljárók, tiszteletüket lerovó gyászolók kíséretében.

Jósavárosi Istenszülő elszenderedése görög katolikus templom

A jósavárosi Istenszülő elszenderedése görögkatolikus templom és parókiájának alapkövét 1991-ben helyezték el a város által adományozott telken. A terveket a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth díjas építész Török Ferenc készítette. Az építkezés két esztendeig tartott, míg végül 1993. augusztus 20-án Achille Silvestrini bíboros szentelte fel a templomot. Ikonosztázionjának képeit Sallai Géza festette, és mozaik technikával pedig Monostory Viktória készítette el a templom előtt álló keresztet.

Robinson domb

A Jósaváros 1978-as átadása óta nincs környékbeli gyerek, ki ne játszott volna a Robinson domb kalandos buckái között. A lakótelep Debrecenben legyártott, és ideszállított házgyári lakások alapjaiból kitermelt földből hozták létre a dombot. A változó terepet hol fás részek, hol pedig vasúti talpfa szerű falak teszik izgalmassá. A Robinson dombon helyet kapott a Barzó Mihály és Vojtovics Bertalan emlékműve is. Pár éve egy játszótér és egy edzőpark is segíti a kikapcsolódni vágyókat.

forrás: Garai Péter: A városszövet rejtelmei I. – Jósavárosi séta

Jósa András szobor

Dr. Jósa András orvos, régész, kinek a városrész a nevét viseli és akinek Nyíregyháza rengeteget köszönhet 1987. október 30-án kapott egy szobrot a Jósaváros közepén álló téren. A mellszobrot Győrfi Lajos szobrász készítette. Felavatásakor egy kör alakú kő szegélyű füves magaslaton kapott helyet, azonban 2006-ban, amikor a teret átalakították a szobor néhány méterrel arrébb kapott helyet már magaslat nélkül. Sajnos a jó megoldások mellett rengeteg olyan elemmel “gazdagodott” a tér, ami csak a betondzsungelt növelte.

Szent Imre Katolikus iskola

A Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola 1921-ben kezdte meg működését, de akkor még Királyi Katolikus Főgimnázium néven. Padsoraiból több neves felnőtt is kikerült. A rendszerváltás után dr. Seregély István egri érsek és Kiss István a Szent Antal templom plébánosa és dr. Váradi József kanonok kezdte meg a katolikus iskola újjászervezését. 1992-től folyik az új elnevezés alatt az oktatás.

A Királyi Katolikus Gimnázium neves diákjai voltak

A Tenkes kapitánya, a Tüskevár István bácsija, a Szomszédok Taki bácsija és még számos szerep megalkotója a Nemzet Színésze, a Kossuth és Jászai Mari-díjas Kiváló és Érdemes művész Zenthe (Rameshofer) Ferenc a Királyi Katolikus Gimnázium padsorait koptatta.

Ruttkay Arnod, aki publikált az ausztráliai magyar újságokban és az Új Világban, a buenos airesi Magyar Hírlapban, és a kanadai Magyarságban is Só Bernát néven. Nyíregyháza gimnáziumában tanult, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát, és a II. világháborút századosként fejezte be. 1948-ban elvándorolt Magyarországról, és 1950-ben így került Ausztráliába.

Vitéz Molnár Miklós Magyar Királyi Repülő Hadnagy, ki 1944. június 26-án életét adta a Hazáért. Emléktábláját a Szent Imre Katolikus Gimnázium falán 2011. szeptember 23-án avatták fel. Sírja a nyíregyházi északi temetőben van.

Huszár emlékkert

“Nyíregyházát, amióta csak laktanyákban egyesítették a régi hadsereg csapatait, környékének talajviszonyai elsőrangú huszárhelyőrséggé avatták. Nem volt az országban még egy olyan város, ahol a huszár az istállóajtó mellől elindulhatott volna vágtában a világ mind a négy égtája felé – akár a város mellékutcáin át is – anélkül, hogy egy percre lekerült volna a megyét borító homok szmirnaszőnyegről.”

Marjay Keresztély: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei – Nyíregyháza katonasága

Nyíregyháza szívéhez mindig is közel álltak a huszárok. Hat kiváló huszárról nem csak utcákat neveztek el, de emlékművet is kaptak. Az utcák egymással szöget zárnak be, így mintha bármelyik utcán is sétálnánk végig a Huszár emlékkertbe jutnánk. Nagy Lajos Imre által készített félkörben kialakított emlékművön 3-3 arcképes bronz dombormű látható, középen pedig a Hadik huszárok címere. Kéry József, v. Lázár Károly, v. Makay István, v. Vattay Antal, v. Gerlóczy Gábor és v. Mikecz Kálmán arcképeit láthatjuk.

Nyíregyháza-Borbánya egykori szőlőskertjének emléktáblája

“Az orosi határhoz tartozó kb. 1790 körül parcellázott szőlőskertség a Kállai útra merőlegesen, olykor két kilométernyire is benyúló dűlőinek határainak itteni kezdetét kapuval látták el és sorba számozták adószedési közigazgatási egységenként. A kapukat régen éjszakára bezárták, jelentőségük különösen az elöljáróság által kijelölt, egyszerre megtartott szüretel idején fontos, mert a szüretelők kocsijait a kapuknál ellenőrizték, megvámolták. A kapuk bejáratánál elengedhetetlen a kocsma és a vegyes üzlet.
I. kapu:Pipacs utca, Csonka dűlő: Nárcisz utca, II. kapu: Margaretta utca, III. kapu: Rezeda utca, IV. kapu: Szőlő utca.”

“Ami bizonyos, hogy “orosi szőlők” néven a Kállayak tulajdonában volt. Itt vásárolt 1790-ben Kállay Ignáctól az a 299 nyíregyházi polgár földet, akiknek nem jutott szállásföld. Szőlőtelepítésük, ha nem is azonnal, de sikeres volt annyira, hogy Kállay András főispán egy agarászaton már így kiáltott fel:

“Nézzétek, micsoda szép ez a borszőlő! Ez igazi borbánya!””

Taglalja Borbánya nevének eredetét, és Nyíregyháza polgárainak szőlő termesztésének történetét Ilyés Gábor helytörténész az Amiről az utcák mesélnek című könyvében.

Egyedi ajándék a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház puzzle. Kattints a képre a részletekért!

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!