Az oldal szerkesztés alatt!
Drégelypalánk a legtöbb embernek Drégely váráról és leginkább Arany János Szondi két apródja című művéről lehet ismerős, pont ezért én nem is a könnyen megismerhető és az interneten elsőre szembejövő információkat osztanám meg a Kedves Olvasóval, hanem a különleges, még a falu lakói által sem feltétlen ismert információkat és érdekességeket. Lássuk is ezeket!
Drégely és Palánk korábban két külön település volt – két teljesen eltérő pályával
Drégely
a XIII. századtól a térség egyik központi települése mezővárosi ranggal. Drégely vára már 1285-ben biztosan állt, ugyanis egy ekkor kelt oklevél is említi a várat, mint a Hunt-Pázmány nemzettség birtokát. 1424-ben a drégelyi erődítmény Pálóczy György, esztergomi érsek tulajdonába kerül, aki fényesen berendezett érseki vadászkastéllyá alakíttatja át. A középkori források még a községet latinul Superioris Hungariae Civitasnak, vagyis felső-magyarországi városnak említik.
A település a későbbi századokban a mindenkori esztergomi érsek drégelyi uradalmának központja (és névadója) volt, hozzátartoztak még Palánk, Hidvég, Hont, Vece, Kemence, Vadkert, Dejtár és Patak községek. Az esztergomi főegyházmegyében Drégelynek volt a legtöbb fiókegyháza (filiája), ezek az alábbiak voltak: Hont, Vece, Hidvég, Palánk, Csitár, Nyéres-vendégfogadó és egy névtelen malom.
A község fejlődését a 16-17. századi török háború tudta csak megtörni, ugyanis ekkor a lakosság javarésze fejvesztve menekült el a török portyázások elől. Az egykori lakók csak a 17. század végén merészkedtek vissza a faluba, amikor is II. Rákóczi Ferenc és tábornokai védlevélben garantálták a község javainak biztonságát. Ekkor süllyedt vissza a XVI–XVII. századi forrásokban mezővárosként szereplő Drégely az egyházi jobbágyközségek státusába.
Palánk
felemelkedés azonban pont Drégely hanyatlásával egy időben kezdődött. A törökök Drégely várának megerősítése helyett új palánkvárat terveztek emelni a településen, melyről a nevét is kapta. A 2000 lovas befogadására alkalmas erődítmény 1575-ben meg is épült, ezzel a település a hont-nógrádi törökök hadainak a kiindulópontja lett. A magyar csapatok azonban 1593-ban visszafoglalták a Palánkot, és innen az ezt követő évtizedekben több sikeres támadást is indítottak az oszmán hadak ellen.
A falu mindvégig megőrizte végvári szabadságjogainak legalább egy részét. A település élén nem bíró, hanem hadnagy állott. Lakói többnyire mesteremberek lévén zsellér jogállással rendelkeztek, a robot és a tized alól mentesek voltak. Palánkot a végvári szabadságjogokból eredő szabad vallásgyakorlat is megillette egészen az 1711-es szatmári békekötésig.
Drégely és Palánk gazdasága a természeti adottságok okán is különbözött. Előbbi leginkább gabonatermesztéssel, és állattartással foglalkozott, Palánk ellenben szőlőtermesztésből és dohánytermesztésből tartotta el magát. A környéken a dohányt valószínűleg még a törökök honosították meg. Igazi kuriózum, hogy a falu alatti Ipoly-ártéren a drégelyi törökök rizstermeléssel is foglalkoztak. Drégelypalánkon egészen a 20. századig nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek, a falu feletti dombokon a mai napig pincesorok tanúskodnak a szőlőkultúra egykori jelenlétéről.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően átalakították a közigazgatási egységeket, hivatalosan csak ekkor került egyesítésre a két településrész, bár már az 1700-as évektől a Drégely-Palánk név volt használatban. Később alakult csak ki a település a ma is használt Drégelypalánk megnevezése. Drégelypalánk az 1900-as évek elején a környék közlekedési és távközlési központja, sok környékbeli település függött a falutól, és több szállal kapcsolódik hozzá. Hidvég vasút-, távíró- és postaállomása is, Ipolybalog, Ipolyfödémes, Ipolynyék, Ipolyszécsénke, Nagyfalu, Csali, Inám, települések vasút- és távíróállomásai, Ipolyvece posta- és távíróállomása, Magasmajtény vasútállomása voltak Drégelypalánkon. A falu történelmi nagysága és központi szerepe a két világháborút, majd a szocialista rendszert követően kezdett el gyengülni.
Szondi György kultusza és emlékezete
Drégelypalánk történetében számos felemelő eseményt és különlegességet is találhatunk, talán ezek közül a legjelentősebb a Szondi-kultusz és a köré épülő már-már szinte felsorolhatatlanul sok dolog. A településen az általános iskolától az egykori termelőszövetkezeten (TSZ) át egy lakatos és ipari szövetkezetig megannyi minden viseli Szondi György nevét.
Már a 19. században is összefogott az egész vármegye, sőt az egész ország is a hős várkapitány emlékezetének ápolásáért. Az egykori Hont Vármegyében a Hontmegyei Kaszinó Társulat már 1860-ban létrehozta a Szondi Emlékbizottságot, melynek a célja ekkor egy Szondi szobor állítása volt, később felmerült, hogy a hős várvédő tiszteletére kápolnát is emeljenek. Végül 1885-ben mindkettő elkészült. Ráadásul ezeken kívül Szondi Emlékalbumot és drégelyi emléklapot is kiadtak, arany, ezüst és bronz Szondi-emlékérmeket készítettek, illetve készült egy Szondi Emlékzászló, valamint a Szondi Kápolnában egy szekrényt is felállítottak “drégeli ereklyék” névvel, amely Drégely várára vagy annak hősére vonatkozó tárgyakat tartalmazott. A Szondi Kápolna kettős avatóünnepségére íródott Siposs Antal Szondi gyászdala című műve.
Szondi és a vár védőinek hősiességét legnagyobb költőink is megénekelték. Először 1554-ben – az esemény után 2 évvel – Tinódi Lantos Sebestyén írta meg az ostrom történetét. Később 1830-ban a magyar himnusz írója, Kölcsey Ferenc vetette papírra Szondi című költeményét, majd 1832-ben Czuczor Gergely örökítette meg alkotásában Szondiék nemzeti büszkeséget erősítő nemes példáját. A legismertebb mű azonban Arany János 1856-ban írt balladája, melyen keresztül Szondi György a
történelmi panteon részévé vált.
A község lakói sem feledkeztek meg a hősről. 1983-ban a falu központjában található Szondi Parkban felállították Szondi jelképes szarkofágját, melyet Kő Pál szobrászművész faragott. 2002-ben a drégelyi ostrom 450. évfordulójára rockopera is készült Őseink útján címmel. 2004-ben a vár romjainál felavatták Melocco Miklós Kossut-díjas szobrász hatalmas kőtömbbe vésett alkotását. A faluban minden nyáron megrendezésre kerülnek a Szondi várjátékok, illetve ősszel Szondi várfutást is tartanak.
2016-ban épült meg a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ, ahol tárlatvezetés keretében egy igen színvonalas, interaktív elemekkel is gazdagított, a vár korát bemutató kiállítást és két, az ostromról szóló filmet, valamint korabeli régészeti leleteket, egy tájszobát és egy pajtát is megtekinthetnek a látogatók.
A Leghősiesebb falu, avagy Szondi György és a védők a 80-szoros túlerővel szemben
Sopron 1922-óta a Leghűségesebb város – Civitas Fidelissima, Szentpéterfa 1923 óta a Leghűségesebb falu – Communitas Fidelissima, Balassagyarmat 2005 óta a Legbátrabb város – Civitas Fortissima, Kercaszomor 2008 óta a Legbátrabb falu – Communitas Fortissima, Szigetvár pedig 2011 óta a Leghősiesebb város – Civitas Invicta. A fenti listát megfigyelve láthatjuk, hogy mind a leghűségesebb, mint a legbátrabb jelzőt kiérdemlő települések között is találunk városokat és falvakat, kivéve Szigetvárnak nincsen meg a leghősiesebb falu párja.
KEZDEMÉNYEZÉS: Legyen Drégelypalánk a leghősiesebb falu – Communitas Invicta!
Szondi Várjátékok
Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ
Szondi szarkofág
A barokk templom és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje
Szent Vendel kápolna
Szentháromság szobor
Nepomuki Szent János szobor
Drégelypalánk emléktáblái
Temetői stációk
Szondi hársfasor
Melocco Miklós Szondi Györgye
Millenniumi emlékmű
A Csadó-tanyai madárles
„Apródok útja” tanösvény
Fahíd tó
Víztározó
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Túraútvonalak Drégelypalánk környékén
Drégelypalánk az irodalomban
Elfeledett helyek és történetek, avagy Drégelypalánk kevésbé ismert oldala
Kvízjáték!
Teszteld a tudásod a Drégelypalánk-kvíz segítségével!