Még 2019. januárjában indult útjára az a civil kezdeményezés, amely céljául tűzte ki, hogy Drégelypalánkon ismét felállításra kerüljön egy álló Szondi-szobor. Korábban ugyanis volt már a községben a hős várvédőnek álló szobra. Nem is akármilyen!
Az egykori Szondi-szobor avatására 1885-ben a Szondi kápolnával egyidőben került sor, hiszen a szobor a Drégelypalánk felett található kápolnában kapott helyet. A piedesztáljával együtt három méter magas alkotást Kiss György szobrászművész készítette, egyes leírások szerint márványból, míg más források szerint homokkőből. Olyannyira megadták a módját, hogy Szondi kardja aranyozott borítást is kapott! A várkapitány kivont és lebocsátott karddal volt ábrázolva, baljával kürtjéhez nyúlt, lába előtt egy földes ostromkosár állt. Hősi magatartással tekintett alá az ostromló törökre.
(Kép: Ország Világ folyóirat)
Sajnos a szobor nem élhette meg a 100 esztendőt sem, mert az 1960-70-es években a megszálló szovjet katonák a közeli katonai lőtérről, jobb célpontot nem találván, Drégely várát és a Szondi Kápolnát lőtték. 1972-ben olyan súlyos találat érte a kápolna tornyát, hogy az ráomlott az alatta található Szondi György szoborra, ami ezt követően tűnt el. Sajnálatos módon a Szondi kápolnát ezt követően az 1970-es években el is kellett bontani. Az egykori Szondi-szobor történetéről bővebben itt olvashat!
Az új szobor felállításának legfőbb kérdései…
Milyen szobor kerüljön felállításra? A korábban már álló, 1972-ben lerombolt régi, vagy egy új szobor? Amennyiben egy új szobor mellett döntünk, akkor az egy máshol megtalálható Szondi-szobor másolata legyen, vagy egy teljesen új terv szerinti szobor?
A korábbi szobor mellett szól a hagyomány, a történelem tisztelete és az, hogy ennek rajzai, fotói fellelhetőek, tehát ezek alapján már csak meg kellene formázni a szobrot, ez plusz költséget semmiképpen nem jelenthetne. Ugyanez igaz a szobormásolatokra is. Viszont ebben az esetben megvan a lehetősége, hogy a fix elképzelés növeli a szobrászművész által elkért árat.
Egy új tervezésű szobor mellett szól az, hogy ez adott esetben a költséghatékonyabban megvalósítható. Illetve, ha a jövőben a magyar állam, vagy a környékbeli lokálpatriótáknak köszönhetően a jövőben felkarolásra kerül a korábbi Szondi-kápolna újbóli felépítése, akkor az abban található, korábbi Szondi-szobor is felállításra kerülhet, és így fennáll a duplikáció esélye.
Hova kerüljön elhelyezésre Szondi György álló szobra?
A szobrot a Szondi Parkban lenne legcélszerűbb elhelyezni, a parkot némiképpen átalakítva, kiemeltebb, hangsúlyosabb helyet szánva az új szobornak, – a jelenleg ott található Szondi-szarkofágot pedig vagy az egykori Szondi-kápolna helyére, a Babat-hegyre, vagy a drégelyi Szent Vendel Kápolna kertjébe elhelyezve.
A Szondi Park mellett szóló érv, hogy ez a falu központi, leglátogatottabb helye. A jövőben elkészülő Drégelypalánk és Ipolyhídvég között elkészülő új hídhoz vezető út is elhalad mellette. A Park mellett szóló érv továbbá, hogy ezzel több látogató vonzható a faluba is, valamint a falusiak hétköznapjaik során nem egy szarkofágra (sírbolt, kőkoporsó), hanem egy álló, büszke hős szobrára tekintenének.
És talán a legfontosabb kérdés: Miből kerüljön megvalósításra a szobor felállítása?
Elsősorban közadakozásból, mint ahogy 1860 és 1873 között is. A koncepció eldöntését követően, az első és legfontosabb lépés, hogy információnk legyen arról, hogy mennyibe kerülne egy ilyen szobor megalkotása. Ehhez szobrászművészektől szükséges árajánlatok bekérése.
Ha megvan a pontos összeg, elkezdődhet az adománygyűjtés. Drégelypalánk fontosabb helyszínein (Szondi Kiállítótér, Önkormányzat épülete, Művelődési ház, iskola, óvoda, Takarékszövetkezet, Gyógyszertár, élelmiszerboltok…) adománygyűjtő ládák kihelyezésével, és egy jövőben meghatározott számlaszám megadásával, amire utalással is megküldhető az adományra szánt összeg. Ezt követően megkezdődhet a helyi (és környékbeli) vállalkozások megkeresése, valamint politikusok felkeresése. Fontos még a pályázatok figyelése is, amennyiben ebben a témakörben kiírásra kerül egy pályázat, annak megpályázása.
Az alábbiak szerint vizsgáljuk meg a szoborállítás lehetséges opcióit!
Kerüljön visszaállításra a korábbi szobor!
A korábban a Szondi Kápolnában található szoborról szinte mindent tudunk: tudjuk, hogyan nézett ki, milyen magas volt, még azt is, hogy Szondi kardja aranyozott volt. Minden vitán felül áll, hogy ez az ábrázolás igazán méltó volt a drégelyi hőshöz!
A korábbi szobor visszaállítása mellett szól az egykori Hont vármegyei hagyomány továbbvitele, a meggyalázott szobor méltóságának helyreállítása és az eredeti szobor rekonstrukciója. Mellette szól az is, hogy a szoborról rengeteg rajz és fénykép maradt fenn, ráadásul az alkotás kicsinyített mása megtalálható Ipolyságon, a Honti Múzeumban is.
Kocsis András 1954-ben készült Szondi szobrának életnagyságú, felnagyított másolata kerüljön felállításra a község központjába!
Rengeteg olyan szobor van, amely több városban, vagy több helyszínen is megtalálható egyszerre. Ez úgy lehetséges, hogy sok esetben az eredeti szoborral megegyező másolatokat másik városokban is felállítottak, ilyen például a Kolozsvári testvérek híres Sárkányölő Szent György szobra, amely eredetileg Prágába készült, de később a gipszminták alapján Kolozsváron is kiöntötték, majd a budapesti Halászbástyában is készült egy másolata.
Szondi György szobra, Kocsis András 1954-es alkotása (Szépművészeti Múzeum)
Mint lehetőség felmerülhet Kocsis András Szondi György szobrának felnagyított, 2 méteres (életnagyságú) másolatának elhelyezése a Szondi parkban. Ez az opció mellett szól a méltó megjelenítés mellett a meglévő minta is.
Kerüljön Drégelypalánkra Szondi György szobra a budapesti Kodály Köröndről!
Egyes vélekedések szerint vissza kellene állítani a Kodály körönd eredeti arculatát, annak korábbi szobraival (Bethlen Gábor, Bocskai István, Pálffy János és Zrínyi Miklós) együtt és így a térről elkerülő Szondi szobornak új helyet szükséges keresni, amire Drégelypalánk a legjobb eséllyel pályázhatna.
A köröndön álló eredeti szobrok állításával 1897-ben Ferenc Józsefnek az volt a célja, hogy a téren egyfajta „osztrák-magyar” egyensúly is megvalósuljon, ezért a két erdélyi, „kuruc” fejedelemmel szemben a labanc generális, Pálffy János, illetve a Habsburg uralkodó hűségében Szigetvárt hősiesen védő dunántúli főkapitány került.
Külön érdekesség, hogy az 1903-ban felavatott Bocskai-szobor másolatának megszerzésére több hajdútelepülés is bejelentkezett. Nagyszalontán például kifejezett mozgalom indult egy szobormásolat megalkotásáért, felszólítva több hajdú települést is arra, hogy tegyenek hasonlóképpen. Debrecenben 1906-ban, Hajdúböszörményben pedig 1908-ban el is készült a fővárosi emlékmű mása, pont a kezdeményező Szalontán kellett egy évszázadot várni a Bocskai szobor felavatására.
A II. világháború után azonban a Rákosi-korszakban a Hősök teréről eltávolították a Habsburg uralkodók szobrait, és helyükre magyar hősök kerültek. Ekkor került átrendezésre a Kodály körönd is. A változtatások során Bocskai István szobrát I. Ferdinánd helyére helyezték át, talapzatára pedig 1958-ban (a két hajdú eltávolítása után) Szondi György szobra került felállításra. Az új műalkotás készítője Marton László Munkácsy Mihály-díjas, Magyarország Érdemes- és Kiváló Művésze, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész.
Amennyiben a főváros vezetése vagy Magyarország Kormánya – eleget téve a tér eredeti állapotának helyreállítását sürgetőknek – úgy döntene, hogy a Kodály Körönd korábbi megjelenését rekonstruálja, akkor Drégelypalánknak kötelessége bejelentkeznie a Szondi szobor elhelyezésére és gondozásának átvállalására.
Mint alternatíva felmerülhet az is, hogy ne az eredeti szobor kerüljön Drégelypalánkra, hanem annak a másolata. Személy szerint bár az áthelyezésre kevés esélyt látok, de a másolatkészítést nem tartom elvetendő ötletnek, ugyanis mellette szól a meglévő minta is, és ez a megoldás is méltó lenne a hős várvédő emlékéhez!
Készüljön egy új terv szerinti, a mai kor elvárásainak megfelelőbb szobor a faluba!
Egy új tervezésű szobor mellett szól az, hogy ez adott esetben akár olcsóbb áron megvalósítható. Illetve, ha a jövőben a magyar állam, vagy a helyi lokálpatriótáknak köszönhetően felkarolásra kerülne a korábbi Szondi-kápolna visszaépítése, akkor abban – a teljes rekonstrukciónak megfelelően – a korábbi Szondi-szobor is felállításra kerülhet, és így fennállhat a duplikáció esélye.
Az 1552-es drégelyi ostrom 14 évvel később Zrínyi Miklósra is igen nagy hatással volt, Szondi György és a hős várvédők példamutatása a szigetvári hősnek is erőt adott a küzdelemhez, és sorsa egészen hasonlóan alakult Szondiéhoz. Miután Szigetvár a vár védőinek helytállása miatt megkapta a leghősiesebb város (Civitas Invicta) kitüntető címet, az ostrom 450. évfordulóján emlékművet állítottak a várkapitánynak. A bronz alkotás Zrínyit harcias pozícióban ábrázolja, kezében a szigetvári kapitány kardjának másolatát tartva.
Míg 1566-ban Zrínyi Miklós vett példát Szondiról, most, 2023-ban mi vehetünk példát a Zrínyi-emlékműről, és készíttethetünk egy ehhez hasonló műalkotást Drégelypalánkra, de akár egy tervpályázatot is ki lehetne írni, melyben a falu szobrászművészeket kér fel, hogy tervezzenek Drégelypalánkra egy, a drégelyi hőshöz méltó szobrot, és a tervekből tudnának egyet választani a drégelypalánkiak!
Hogy mikor kerüljön felállításra egy álló Szondi szobor, abban azt hiszem egyetérthetünk: lehetőség szerint minél hamarabb!
A szobor célja az kellene legyen, – amellett, hogy díszévé válik a központi térnek és vele a település nemzeti karaktere is sokat nyer – a hős várvédő emlékéhez méltó legyen! Az alkotásnak kifejezésteljesnek és lendületesnek kell lennie, Szondi arckifejezése elég átszellemült kell legyen, ami kifejezi a várkapitány szellemi nagyságát is.
Ahogyan korábban a község címeréről is volt egy népszavazás a faluban, úgy azt gondolom, hogy a jövőben felállítandó új szoborról is érdemes lenne tartani egyet, és így a falu lakói dönthetnék el, hogy milyen szobrot szeretnének látni a település központjában. Azt hiszem, hogy a négy lehetséges opció közül mindegyik jó választás! Már csak a támogatókat-támogatásokat és a forrásokat kell megtalálnunk a szoborra…
Fogjunk össze, hogy legyen ismét álló Szondi-szobor Drégelypalánkon!
Írta: Bálint József
A szerző írásai:
Legyen Drégelypalánk a leghősiesebb falu – Communitas Invicta
Elfeledett helyek és történetek, avagy Drégelypalánk kevésbé ismert oldala
Drégelypalánk – A falu, melynek két vára is volt…
Nagybajuszú törökök leszármazottai: a drégelypalánki Csószák
Ki volt Szondi György, Drégely várának kapitánya?
Az egykori drégelypalánki álló Szondi-szobor története