Nemzeti összetartozás napja, vagy a magyar nemzet gyásznapja?
Ha materiális síkon vizsgáljuk a kérdést, akkor tulajdon képen bármelyik lehetne. Ha lelkünk mélyén a gyászt megőrizve kicsit elemelkedünk a Földtől, hogy kilépjünk a mindennapjaink tér és idő csapdájából, akkor fontos dolgot vehetünk észre.
A megcsonkított Magyarország területe még mindig nem elhanyagolható a legtöbb szomszédos ország területét tekintve. S, ha e mellé még azt is hozzátesszük, hogy azok az országok, a legsovinisztábbak, amik területileg nagyobbak, mint Magyarország, akkor itt az ideje annak, hogy ne csak a kisebbségi magyarságot sanyargató országok tudják, hogy a 15 millió magyarság összefogva ettől jóval többre képes!
A nemzeti összetartozás napja: június 4.
A világháborúk eseményeit vizsgálva egyszerű logikával is belátható, hogy egyikből sem következne egy ország, egy nemzet feldarabolása. S, ha a gyulafehérvári határozatot tekintjük, akkor sem kapunk magyarázatot a tragédiára. Történészek feltárták a forrásokat, és bizonyítást nyert, hogy az okok összességében tekintélyes részt foglal el a szabadkőművesek munkája, a zsidó beáramlás Galíciából, a pacifista Károlyi Mihály, vagy a rengeteg egyéb tényező mellett a belső felelősség kérdése is. Azonban a felemelkedésünk megláttatja velünk, hogy a románok, szerbek, csehek, de még az osztrákok is folyamatosan készültek Magyarország kifosztására. A kézzel fogható, szemmel is látható dolgainkat szinte teljesen ellopták tőlünk. Napjainkban pedig megsebzett önérzetünket, a hitünket a testvéri összefogásban van terítéken.
Ma az Úz-völgye magyar és osztrák hősi katonai temető elrománosítása. Holnap? Meddig lesz még egyáltalán holnap? Úz-völgye petíció itt írható alá.
Ha az újságárustól a színészig, a gyerektől a felnőttig, Őrvidéktől Székelyföldig mindenki úgy ébredne, hogy egy közös cél, a teljes nemzeti összetartozás lebeg a szemünk előtt, akkor 15 millió szándék és akarat akár Wass Albert hegyeit is megmozgatná. Ne felejtsük, Trianon is csak egy gondolattal kezdődött, és szorgalmas (s alantas) munka árán vált valóra. Rázzuk meg magunkat! Nézzünk reménykedve a jövőre, és így meglátjuk majd a lehetőségeket, hogy erősebbek legyünk, mint bármikor.
Sötétben világtó fáklya – Az ereklyés országzászló mozgalom
“Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el.
A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra.Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.”
http://www.trianonmuzeum.hu/index.php?page=post&id=194