Magyarságunk Hungarikumunk

Szent I. Kelemen pápa és a Kárpát-medencei kultusza

Szent I. Kelemen pápa és a Kárpát-medencei kultusza

Szent I. Kelemen pápa és a Kárpát-medencei kultusza

Szent I. Kelemen pápa (1. század – ✟97 v. 101) életét a források eltérésekkel írják le. Az egyetlen hitelesnek tekinthető a Levél a Korintosziakhoz, melynek szerzőjének Kelement (Clementet) vélik. Szent Péter utódja lett, és passiója révén széles körben tisztelik a mai napig. A kőfaragók, kalaposok és a tengerészek védőszentje, azonban látni fogjuk, hogy a bányavidékeken is oltalmazóként tekintettek rá. Ünnepnapja eredetileg október 13-ra esett, napjainkban Szent Kelemen napja pedig már a november 23. Gyakran jelenik meg attribútumaként a horgony, mely a vértanúságára utal. Ereklyéit a Rómában lévő Basilica di San Clemente főoltára alatt helyezték el, melyeket ünnepnapján minden évben elővesznek.

A legenda és a hazatérő ereklyék

Traianus császár keresztényüldözése során a krími Kherszonban töltötte száműzetését Kelemen. 2000 kényszermunkát végző kereszténnyel vízért imádkoztak. Ekkor megjelent egy bárány, lábával kapart, s ott Kelemen vizet fakasztott. Ennek hatására a környék lakói megkeresztelkedtek. A császár parancsára horgonyt kötöttek Kelemen nyakába, és a tengerbe dobták. Majd a tenger visszahúzódott, hogy testét a vízből kivihessék.

860-ban a bizánci császár misszióra küldte Cirill és Metód görög származású testvérpárt a Krím-félszigetre, akik Kherszonban megtalálták Szent Kelemen maradványait és ereklyéivel hazatértek Rómába.

Balatonlelle

A 11. században a tihanyi apátság alapítólevele szerint Balatonlellén már Szent Kelemen tiszteletére felszentelt templom állt, mely Cirill és Metód a Balaton déli partján való tartózkodásukhoz volt köthető a 9. században, amikor is az ereklyéket itt őrizték Rómába szállításuk előtt.

László Gyula régész-történész, képzőművész kettős honfoglalás elmélete alapján a magyarok első hulláma már Kr. u. 670. környékén jelen volt a Kárpát-medencében. Az elméletet krónikák és régészeti leletek is igazolták. A 2. hullám volt a jól ismert 9. századi (második) bejövetel. Ezekben a Szent István királyunk előtti, Árpád-kori sírokban „honfoglalás kori” mellkereszteket találtak, melyeknek az anyaga sok esetben értéktelen fém volt, kizárva ezzel a másoktól való eltulajdonítás értelmét. A „pogány magyarság” megalapozatlan teóriával szemben foglal állást több korabeli történész és krónika is. Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum írja: „Az evangélium hirdettetik a szkíták és a dákok [pártus nemzetség] között”. Orosius pedig Kr. u. 418-ban arról emlékezik, hogy: „Hunok töltik be a nyugati és keleti templomokat”. (Historiae AdversumPaganos VII. 41. 8.). Orosius pedig Kr. u. 418-ban arról emlékezik, hogy: „Hunok töltik be a nyugati és keleti templomokat”. (Historiae Adversum Paganos VII. 41. 8.)


1426-ban a források még említik a lellei bazilikát, melyet később a törökök pusztíthattak el. 1720-ban sárból épített temploma volt, 1756-ban pedig már újra téglatemploma. 1943-ra a település kinőtte az akkori templomot, és szükségessé vált egy nagyobbat építeni. 2021. augusztus 1-jén az egykori pápa ereklyéit helyezték el az oltárban.

A szent, mint szlovák érv?

1920-ban Cirillt és Metódot Szlovákia védőszentjévé tették meg sugallva ezzel azt, hogy a szlovákság őslakói Felvidéknek, emellett Cirill és Metód térítő missziójához szorosan kötődnek. A Harang című hetilap 1990. szeptember 1-jei hasábjain kifejtésre került – történelmi tényekre alapozva -, hogy miért is alaptalan a két említett szent kultusza a jelenlegi Szlovákia területén. Témánk szempontjából most csak a második részt emelnénk ki, mely Szent Kelemennel foglalkozik.

[…] A második érv, amellyel igazolni próbálják a Cirill- és Metód-hagyományok tovább élését a Felvidéken: Szent Kelemen kultuszának nyomai az országrész délnyugati szögletében. A mocsonoki templom Szent Kelemen védőszentjében a szláv apostolok hagyományait sejtik. Ugyanis, mivel Szent Kelemen pápa és vértanú ereklyéit Szent Cirill hozta magával a Krím félszigetről – majd később Rómába szállította -, Szent Kelemen tisztelete Metódnál és tanítványainál, később pedig a görögkeleti szlávoknál felette intenzívnek bizonyult.
Többször rámutattak arra is, hogy Prága első templomai is Szent Kelemen tiszteletére épültek, ami tehát szintén a csehek Metód-hagyományai mellett szólna.
Ha azonban a két szent tiszteletét Magyarországon közelebbről vesszük szemügyre, a felvidéki patrocinium bizonyító erejébe vetett hitünk bizony alaposan megrendül. Mai ismereteink alapján elég jól rekonstruálható a szentek magyarországi kultusza. Tiszteletük megtalálható legrégibb misekönyveinkben, mi több, solemnis (=ünnepélyes) formában. Kelemen napja, amit a Müncheni kódex is igazol, még a XV. században is piros betűs ünnep. Legendája az Érdy- kódexben magyarul is olvasható. Mivel pedig Szent Kelemen tisztelete az ún. római rétegbe tartozik, azaz ünnepe a hivatalos római liturgikus könyvekbe is felvétetett, magyarországi tiszteletét egyáltalában nem szükséges a Metód-hagyományokra visszavezetni.
Kelemen pápa kultusza ugyan elsősorban a nyugati részeken – Nagykér, Kesztölc, Lipót, Balatonlelle, Kajár, Bük, Szentkút – terjedt el, ahol a Metód-hagyományt könnyen feltételezhetnénk, de találunk nyomokat az ország keleti – egri püspökséghez tartozó – részén is, ahol pedig a Metód-hagyományok teljességgel elképzelhetetlenek.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a szlovák vélekedések ahistorikusak a Cirill- és Metód-hagyományt illetően. Vagyis sohasem működtek szlováklakta területeken. […]

Harang, 1990. szeptember 01. Rászlai Tibor: Szent István és a szlovák nemzeti érzés

Szent Kelemen pápa, mint bányászok védőszentje

A szent legendáját ismerve érthető, hogy a bányászok védőszentjükként tekintettek rá miközben a nemcsak nehéz, de sok esetben életveszélyes munkájukat is végezték.

Ezért a felvidéki bányász városokban különösen nagy tiszteletnek örvendett Kelemen. Ünnepnapján mulatságokat tartottak. Rozsnyón a Kálvária-hegyen mozsárdurrogások közepette egyenruhájukban zászlókkal vonultak a bányászok. A 19. század végéig élt aktívan e szokás, amíg a bányászat teret nem vesztett. 1890-ben még megtartották az ünnepnapot, ám a mulatozás már Szilveszter napjára maradt. Imája a következő:

„Örök pásztorunk, mindenható Isten, jóságosan tekints híveidre,
és Szent Kelemen pápa és vértanú közbenjárására,
akit egész Egyházad pásztorává tettél,
szüntelenül oltalommal őrizd meg népedet!”

Divald Kornél eperjesi művészettörténész, muzeológus, író, fotográfus felvidéki útja során feljegyezte, hogy Hodrusbánya római katolikus templomának szentélyében Szent Miklós és Szent Kelemen láthatóak bányászokkal megfestve. A festmény a 18. században készült. Hasonló ábrázolásra bukkant Libetbánya szintén római katolikus plébniatemplomában, amelyen Szent Kelemen pápa és két bányász látható. Ez a 19. század elején készült.

Bakabánya város címere Szent Kelemen pápával és egy bányásszal
Bakabánya város címere Szent Kelemen pápával és egy bányásszal Miloslav Bahna, CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0, via Wikimedia Commons

Bakabánya város címere eredetileg az alsó városkapun volt látható, ma a községi hivatal aulájában.

Libetbánya község címere Szent Kelemen pápával
Libetbánya község címere Szent Kelemen pápával Forrás: Szegedi László

Faller Jenő a Bányászati vonatkozású városcímerek című tanulmányában e két települést nevezi meg, melyek címerében megjelenik Szent Kelemen pápa tisztelete.

Szent Kelemen templomok

Ötösbánya

Izsap

Az 1297-ből származó oklevélből tudjuk, hogy az itteni birtokon a Koppány nemzetségbeliek osztozkodtak. Ekkor már állt a Szent Kelemennek szentelt ősi templom. Mint ismeretes a magyarok komoly árat fizettek azért, mert szembeszálltak az Oszmán Birodalom terjeszkedésével. A török Izsapot feldúlta, templomával együtt elpusztította. Ma a templom helyén temető található. A kerítés tövében, a temetések során a földből kikerülő több mint hét évszázados téglák kultúránk megőrzésének mementói.

Az izsapi temető az egykori Szent Kelemen templom helyén
Az izsapi temető az egykori Szent Kelemen templom helyén Fotó: Szabó János Zsolt

Az izsapi Szent Kelemen Harangtorony

A felvidéki Izsapon Vörös László kezdeményezésére Kárpát-medencei összefogással megépül a Szent Kelemen Harangtorony. Kövesse munkánkat a harangtorony facebook oldalán:

Mocsonok

A mocsonoki Szent Kelemen templom
A mocsonoki Szent Kelemen templom

Kelemen pápa tiszteletére épített templom már 1332-ben állt, 1414-ben oklevél említi. Mai formáját 1765-ben nyerte el.


További Szent Kelemen tiszteletére felszentelt templomok találhatóak Kesztölcön, Lipóton, Bükön. Bük településnek védőszentje is Kelemen.

A vatikáni pápai palota Szent Kelemen terme

1936. november 27-én XI. Pius pápánál volt audiencián vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint kíséretük. A kihallgatást követően a kormányzó a kíséretével együtt a bevonulás sorrendjében hagyta el a pápai belső termeket. A Szent Kelemen-teremben vatikáni szokás szerint fényképezés következett, ugyanis a Szent Kelemen-terem, a Szent Damazus udvar és a feljáró lépcső kévetelével mindenütt tilos a fényképezés. A pápánál tett látogatása után a kormányzó az őt kísérő egyházi főméltóságok előtt a következő nyilatkozatot tette:

„A magyar nemzet a minap ünnepelte X. Ince pápa emlékét, aki Budavár visszafoglalását és ezzel a keresztény műveltség megmentését oly ragyogó diplomáciai előkészítéssel, annyi anyagi támogatással biztosította. A nagy pápa méltó utódjánál, XI. Pius pápánál tett mai látogatásom a széki mélye iránt érzett őszinte nagyrabecsülésen kívül, a vezetésemre bízott nemzet mélységes hódolatát és a keresztény világrend győzelmébe vetett bizalmát kívántam kifejezésre juttatni.”

MTI. 1936. november 27.

XI. Pius pápa egy másik szálon is kötődik Szent Kelemenhez: egy hónapra a kormányzó kihallgatását követően Pro Ecclesia et Pontifice kereszttel tüntette ki Dosztál Jakab harangöntőt a komáromi Szent András templomban 1936. december 26-án. Dosztál Jakab volt az az iparos, aki Komáromban az izsapi hívők kérésére két harangot öntött 1924-ben, hogyha templomuk nincs is, de harangjaik legyenek.

Dosztál Jakab kitüntetése
Dosztál Jakab kitüntetése

Kelemen vértanú a koronázási paláston

Szent I. Kelemen pápa a koronázási paláston
Szent I. Kelemen pápa a koronázási paláston Bérczi Szaniszló, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons
Rieger Tibor szobrászművész által a koronázási palástról elkészített alkotásának Szent I. Kelemen pápa ábrázolása
Rieger Tibor szobrászművész által a koronázási palástról elkészített alkotásának Szent I. Kelemen pápa ábrázolása Forrás: Rieger Tibor

Forrás:
Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
A Hét, 1993. 12. 24. Magyarok nyomában – Dunaszerdahelyi járás, Izsap
Mocsonok, Wikipédia
Harang, 1990. szeptember 01. Rászlai Tibor: Szent István és a szlovák nemzeti érzés
MTI. 1936. november 27.
Rieger Tibor: A koronázó palást
Katolikus.hu Szent I. Kelemen pápa
Sopronmedia.hu Az Árpád kori sírokban talált korai keresztény mellkeresztek
https://szentkelemenbuk.hu/i-szent-kelemen-papa-es-vertanu/
https://www.magyarkurir.hu/hirek/romai-szent-kelemen-papa-ereklyeit-helyeztek-balatonlellei-oltarba-kepriport