A Váradi Regestrumban 1214-es évszámmal jelenik meg Yzsowlaka (Izsólaka) formában. Zsáka, ez az alföldi település már az ősidőktől lakott hely. Birtokosai az Izsákai, majd a Bessenyei család volt. 1540-re felépült vára, melynek fontos védelmi szerepe volt, s ahova Bocskai István fejedelem erdélyi hadjárata előtt kincseit menekítette. 1616-ban Bethlen Gábor vált a vár, s a település urává, de 1617-től már Rhédey Ferenc tulajdonát képezték.
Rhédey-kastély
A kastély építtetője gróf Rhédey Gábor volt. Kastélya historizáló stílusban épült 1858-ban, mely a romantikát idézi. Bástyájának, és izgalmas formájának köszönhetően különleges látványt nyújt a történelmi épületek kedvelőinek. Egészen 1885-ig itt volt a Rhédey család levéltára. Az építtető halála után (1897) testvére Rhédey Zsófia, majd az ő lánya Rhédey Erzsébet tulajdona volt a kastély. 1908-ban gróf Almásy Imre vásárolta meg, ám 1916-ban már Vay Arnoldné tulajdonát képezte az ingatlan. Az első világháború utolsó éveiben a kastély szerepe megváltozott; hadikórházként fogadta a sebesülteket. Innentől egészen 1944-ig báró Vay László élt itt, majd 1945-ben jött az államosítás.
1950-ig párt, és termelőszövetkezeti épületeknek voltak kialakítva a birtokon lévő ingatlanok. 1984-ig iskola működött benne.
A Rhédey-kastély belülről és a kiállítások
Ma frissen felújítva az ország egyetlen Rhédey kiállításának ad otthont. Emellett Zsáka festőjének Madarász Gyulának festményeit is megcsodálhatjuk. Egy szomszédos szobában ikonok várnak minket.
Ki az ükunokája gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsannának?
Tudod? Vagy szabad a gazda? Hát jó! Magának az angol királynőnek II. Erzsébetnek. De akkor most vezessük is le!
Rhédey Klaudia férje Sándor würtembergi herceg.
Gyermekük Ferenc tecki herceg, kinek felesége Mária Adelaida cambridgei-i hercegnő.
Lányuk Teck Mária brit királyné, kinek a férje V. György brit király.
Fiúk VI. György brit uralkodó és felesége Elizabeth Bowes-Lyon házasságából született II. Erzsébet brit királynő.
A kastély borospincéje
A Rhédeyek egykori kastélya alatt egy hangulatos borospince húzódik, mely kiváló környezet a borkóstolásokhoz és beszélgetésekhez.
gróf Rhédey János emlékoszlopa
A Rhédey-kastély parkjában álló emlékoszlop alatt ott pihennek a gróf hamvai. Az obeliszk vésett felirata: “Itt nyugszik Kis Rhédei gróf Rhédey János. Született 1790 évi Martius 11. Meghalt 1873 évi Augustus 13.”
A zsákai arannyereg története
Hol volt, hol nem volt, de bizony mégiscsak volt – túl a Tiszán s a bihari hegyeken jóval innen – egy magas dombra épült, öttornyú vízivár… A sárréti láp Ölyvös-patakja, no meg a Berettyó holtága ölelte körül.
Ez pedig nem volt más, mint a híres zsákai vár. Abban a hajdani világban – amikor szép hazánk három részre szakadt – nagy jelentősége volt a lápok között emelkedő erősségnek. Birtoklásáért a török, a német, de még az erdélyi fejedelem is versengett… Tovább
Honfoglalás és Megmaradás szoborpark: 800 éves Zsáka
A település 1214-es Váradi Regestrumban való említése óta 2014-ig 800 év telt el. “Yzsowlaka” (Zsáka) 8 évszázados létezésének a “Honfoglalás és Megmaradás” szoborparkkal állított emléket. A szobrokat hazai, és határon túli fafaragók készítették. Félkörben elhelyezve a hét honfoglaló vezér alakja látható, s középen Szent István királyunk kereszttel kezében fából kifaragott szobra hirdeti történelmi jelentőségét. Mögötte pedig a vérszerződést szimbolizáló alkotás található.
A Honfoglalás és Megmaradás szoborpark alkotói:
Szabados István
Frech’ András
Frech’ Gábor
Alojz Grabrovec
Ornik Srecko
Szalay Norbert
Rudolf Novak
Erdélyi Péter
Nagy Géza
Hátul a félkör mögött pedig Nemes Sándor faműves Emese álma című alkotását látjuk.
forrás: http://zsaka.hu/
1848-1849-es emlékmű
Petőfi jól ismert szavait – “… kik érted haltak…” – vésték az emléktáblára a Kossuth-címer fölé. A tábla jobboldalán pedig azok nevei, kik a magyar szabadságért haltak. A fotókon jól látszik, hogy a zsákaiak nagy becsben tartják ezt az emlékművüket is. Az oszlopon friss nemzeti színű szalag, és a földbe szúrt piros-fehér-zöld színű zászlók jól mutatják, hogy az óvodások szívében is máig ott élnek a Hősök.
Első világháborús szobor
Örökké él, ki a hazáért hal. Zsáka 1914 és 1918 között elesett hőseinek emlékszobra. Az emlékmű hátoldalán név szerint is megtaláljuk az elesett katonák névsorát. Felújítását az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.
Második világháborús emlékmű
“PRO PATRIA” áll a hófehér emlékművön a községháza előtt, mely Zsáka második világháborús áldozatainak állít emléket. PRO PATRIA – A Hazáért …
Zsáka református temploma
Az elpusztult vár köveiből új templom épült 1718-ban az addigi megrongálódott templom helyére. Ekkor a zsákaiak ezt még torony nélkül emelték. S az Isten háza egészen 1750-ig fogadta ilyen módon a híveket. A toronyhoz harangok is illenek, így a református templom 1757-ben megkapta első harangját 1760-ban pedig a másodikat. Ahogy nőtt a település és a református gyülekezet száma bővült az új templom is kicsinek bizonyult. Az engedélyt 1779-ben kérték meg, és öt év alatt 1784-re fel is épült a helyi égetett téglából emelt toronnyal is rendelkező új templom. A munkálatokat Szijjártó Dániel lelkész irányította, és az ügy patrónusa a Rhédey család volt. Harangját 1918-ban öntötték, s barokk orgonáját a Rhédeyek készíttették. 1766-ban Gombosi István elkezdte jegyezni a matriculát, melynek köszönhetően a község demográfiai kutatásai innentől lehetségesek.
forrás: Dankó Imre: Száz Magyar Falu: Zsáka – A hit iskolái
Ortodox templom
Az egykori fatemplom, mely az 1650-es években épült, adta át helyét az 1791-ben téglából épült ortodox templomnak. Kőtornyával egyedülálló a magyarországi ortodox templomok között is.
Az ágyúcsőből lett harang
„Buzgóságuk jeléül öntették saját költségükön zsákai Pintye János és felesége Pántya Flóra 1906-ban. Nagy dicsőség a magasságos Istennek és béke a földön és emberek között.”
Trianon emlékmű
Zsáka szobrai
- 1. fotó:
- 2. fotó:
- 3. fotó: Nemes Sándor – Olvasó szobor
- 4-5. fotó: Nemes Sándor – Szerelmes pár szobor
Zsáka és az Irinyi
Itt született 1787. január 6-án, és gyermekkorát is itt töltötte a mezőgazdász Irinyi János. Két híressé vált fiát is ismerjük: Irinyi Jánost a vegyészt, aki feltalálta a biztonsági gyufát, s aki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején az ágyúöntésért és a puskaporgyártásért felelt, valamint Irinyi Józsefet, a márciusi ifjak egyikét, aki testvérével együtt megfogalmazta és Pestre küldte a 12 pontot.
forrás: http://www.feltalaloink.hu/
irinyiek.extra.hu
Egyedi ajándék a Zsáka Rhédey kastély puzzle. Kattints a képre a részletekért!
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!