Nagykároly

Nagykároly a szép partium területén álló város a Károlyiak birtokközpontja volt, mely korán kulturális, és ipari székhellyé is vált. Több céh alakult, több vásárt is tartott, saját nyomdája, dohányfeldolgozó üzeme volt. Kórház, gyógyszertár, múzeum, színház, piarista gimnázium, leány ipariskola, és polgári iskolák működtek.

Nagykárolyi Károlyi kastély

no images were found

Az 1482-es évben Károlyi Lancz László erődítmény építésbe kezdett, mely a mai kastély elődjeként védte Nagykároly városát. 1592-ben a Mátyás király engedélyével épült épületet Károlyi Mihály bástyákkal erősítette meg, vizesárokkal, külső várfalakkal vette körül. Őt követően Károlyi Sándor egy díszesebb, elegánsabb formájúvá alakíttatta át. Közel 100 év múlva ismét lényeges ponthoz érünk el. 1794-ben Károlyi József lebontatta a várkastélyt, hogy helyére nagyobb, szebb barokk kastélyt építtessen Joseph Bitthauser tervei alapján. A “100 éves” szabályt követve jutunk el az 1894-es dátumig, mikor Károlyi István Ybl Miklós tervei alapján alakíttatta át neogótikus-neobarokk stílusúvá. Napjainkban kiállításokat tekinthetünk meg helyiségeiben.

A Károlyi kastély belülről nagykároly

[Diavetítés indítása]

◄ 1 2

A Károlyi család találkozója a kastélyban

Károlyi Sándor szobor

A Bíró Lajos szobrászművész által készített gróf Károlyi Sándor szobor a kastély mellett állít emléket a város egykori szülöttének; annak a személynek, aki nem csak a településért, de az országért is rengeteget tett. A szabadságharcban kimerült kurucok reménytelen küzdelmét látva 1711. április 30-án letette a fegyvert a majtényi síkon. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Károlyi a kuruc katonák érdekében próbált eljárni.

no images were found

Nagykároly kastélyának velencei kútja

no images were found

Károlyi Gyula és Károlyi Melinda házasságkötésüket követően 1894-ben nászútra utaztak Velencébe. Az akkorra ott már funkciójukat tekintve feleslegessé vált kútkávákat a helybeliek rendre eladták az odalátogató arisztokratáknak. Mivel a portéka kelendőnek bizonyult a középkori motívumokkal másolatokat is készítettek, melyek peremét kötél koptatás szerűre ki is faragták, hogy még eredetibbnek tűnjenek. Az ifjú pár a nagykárolyi birtokukra két kutat is vittek magukkal. Majd lányuknak, Károlyi Margitnak és Esterházy Móricnak az esküvőjére 1918-ban nászajándékba adták Majkra a kastély mellett álló díszkutat. 2014-ben a nagykárolyi Károlyi kastély teljes körű felújítása során elkészítették a kút pontos másolatát és az eredeti helyen felállították.

Velencei Szent Márk Bazilika nyugati előcsarnokának oszlopfőinek motívumait tartalmazza a káva: a sarkokon az oroszlánok, és közöttük glóbuszon álló sasok láthatóak. A sasok között két oldalt a velencei Donát család címere szerepel – tudhatjuk meg Tüskés Anna művészettörténész szavaiból a Rejtelmes kút és titkos alagút Majkon című dokumentumfilmből.

Tüskés, Anna (2010) Velencei kútkávák Magyarországon | Venetian Well-Heads in Hungary. In: Ars perennis : Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája. 2nd Conference of Young Art Historians Budapest, 2009. CentrArt Egyesület, Budapest, pp. 135-139.

Tüskés, Anna (2011) Vere da pozzo veneziane in Ungheria. Commentari d’arte, 17 (48). pp. 61-74.

Nagykároly – Kalazanci Szent József római katolikus templom

Elődje a Mindenszentek templom

Először 1264-ben említik a templomot. Ezt követően 1333-ban plébániaként nevezik a pápai tizedben. Ezt, az akkor Mindenszentek néven felszentelt templomot Károlyi Mihály átadta a protestánsoknak. Majd visszatérve a katolikus egyházhoz megpróbálta visszaszerezni a templomot, de sikertelenül járt. Károlyi Sándor volt szerencsés, és Nagykároly protestánsai elfogadtál ajánlatát, mi szerint új templomot építtet nekik, kapnak paplakot, iskolát és tanítói lakást is. Az átalakítást követően a kaplonyi szerzetesekre bízta a templomot, míg a piarista szerzetesek le nem telepedtek Nagykárolyban 1727-ben.

forras:http://www.kalazanci.ro/index.html

no images were found

Az új templom története

1768. október 5-én gróf Károlyi Antalnak 10 évi házasság után fiúgyermeke született. Ugyanabban az évben szentté avatták a piarista rend alapítóját Kalazanci Józsefet. S a család az iránta érzett hálából az újszülöttnek a József nevet adta, és Kalazanci Szent Józsefnek egy új templom építettek.

1769. május 19-én helyezték el az alapkövet, és tíz évig tartott a templom építése. Az bécsi építész Rosenstigl Ferenc készítette el a terveket és a felépültét követően gróf Esterházy Károly püspök szentelte fel.

A templom tornya az 1834-es földrengés során megrongálódott, és Ybl Miklós építész tervei alapján építették meg a jelenlegi templomtornyot.

forras: http://www.kalazanci.ro/index.html

A templom oratóriuma

no images were found

Miután Károlyi Mihály nem tudta visszaszerezni a protestánsoktól a Mindenszentek templomot a várban alakított ki egy kápolnát. Ennek a kápolnának a falán volt látható a Kalazanci templom oratóriumában ma is látható festmény, amin báró Károlyi László látható feleségével és húsz gyermekével. A festmény célja az volt, hogy hirdesse, hogy a báró hű a katolikus egyházhoz még a reformáció terjedésének közepette is.

A festmény érdekessége, hogy a művész egy festményen ábrázolta a gyermekeket, noha nem mindegyik élt egyszerre.

A templom kiállítása

no images were found

A főoltárképen a templom védőszentje Kalazanci Szent József látható, és emellett 8 mellékoltár található. 4 harang foglal helyet a toronyban, és az órát 1803-ban készíttette özvegy gróf Károlyi Józsefné. A kiállított óraszerkezet napjainkig működőképes, azonban le lett cserélve elektromosra.

forras:http://www.kalazanci.ro/index.html

Volt piarista rendház és Kalazanci Szent József plébánia

no images were found

Révai Miklós “a magyar nyelvnek legelső tudós esmérője”

Révai Miklós (1750-1807) piarista pap, nyelvész és egyetemi tanárként a magyar történeti nyelvészet megalapítója, ki a szóelemző elvet képviselte. 1773-tól 1774-ig Nagykárolyban bölcseletet tanult, majd egy évig grammatikai osztályokban tanított a Piarista rendházban. 1803-ban Antiquitates literaturae hungaricae címmel kiadta latin nyelven a Halotti beszédről szóló munkáját.

“Nagy Grammaticus,
jó költő, ‘s rajzoló,
de háromszor szegény.”
Révai Miklós magáról, 1800

Erdősi Imre, a branyiszkói hőspap

Erdősi Imre piarista pap selmecbányai tanárként állt be a főváros eleste után 1849. januárjában Görgey visszavonuló felső-dunai hadtestéhez tábori lelkésznek Guyon Richárd angol származású ezredeshez. Az előretörések során nagy jelentőségű volt a branyiszkói szoros elfoglalása, mely a téli körülmények mellett az osztrákok magaslatokon való elhelyezkedése miatt is lehetetlennek látszódott. Ekkor Erdősi Imre tábori lelkészként a magyar sereg élére állt:

“Istenbe vetett hittel és magasra emelt kereszttel rohant a meredek hegynek. Az ágyúbömbölés, puskaropogás és a haldoklók jajkiáltásai közül mennydörögve hallatszik ki buzdító szava: „Utánam fiúk! Velünk az Isten!” – Egész sorokat söpör el honvédeinkből a sáncoktól védett osztrák hadgyilkos tüzelése. A jeges úton félig csúszva haladhatnak előre, de
ha legurul egy-egy, újra kezdi, mert látja, hogy a lelkész keresztje mindig feljebb-feljebb halad. Erdősi is többször elbukik, a golyó záporként hull körüle, ziháló melle már alig képes túlharsogni a csatazajt, s már-már úgy látszik, hogy a németnek sikerül visszaverni a csüggedni kezdő honvédeket…

Egyszerre mintha sebet kapott volna Erdősi, egy szikla mellett térdre roskad…: Azonban nincs baja, csak megpihen, hogy újult erővel hatoljon, törjön fölfelé… Pár pillanat, s már ott áll ismét élükön, gyorsan vezeti a hadat előre s amint végerőfeszítéssel megközelíti a sáncokat, felmagaslik nyúlánk termete, megcsóválja feje fölött a keresztet, s a sáncok mögé vonult ellenség közé vágva dörgő hangon szól vissza a legényeknek: „És ti ott hagynátok az ellenség kezében Isteneteket?!”
Dehogy hagyták ott: az összezúzott ellenség hulláin keresztül hatoltak a sáncokra s esti öt órakor ott lengedezett a tricolor a vérrel tarkázott hómező fölött, az utolsó lövések villanásaitól meg-megszaggatott télesti tájképben…”

forrás: Alekker Lajos: Erdős Imre, a braniszkói hőspap emlékezete

Az osztrákokat Sirokáig üldözték, ahol megállva a templomban hálaadó imádságot tartott. Braniszkói keresztjét a templomnak adományozta. A szabadságharcot követően 1849-50-ben Nagykároly Piarista rendházában tanított. Tanári pályája során mindig nagy figyelmet szentelt a hazafias nevelésnek. 

A Kossuth-kert és a Kossuth Lajos szobor története

A nagykárolyi Kossuth-kertben egykor Kallós Ede (1866-1950) szobrászművész alkotása volt az egyik legmeghatározóbb látnivaló a városban. A szobrot 1908-ban avatták fel az akkori Erzsébet téren.

Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című könyvében, így ír a térről és a szoborról:

[Nagykároly] Terei a következők: Erzsébet-tér. Ez az első, a mint a vasúttól bejövünk. A kath. templom közelében van. Pázsitos, virágágyas, bokros, fás hely, a hol padok kínálgatnak pihenőt. Csinos vasrács veszi körül. Kossuth Lajos szobra is itt áll. Kallós Ede mintázta és öntötte érczbe 20,000 koronáért, nem szónokolva áll, hanem a gondolkozó államférfi poseában. A szobor kilencz és fél méter magas, karcsú oszlopos talapzaton.

no images were found

A szoborrombolások

Az I. vh-t megnyert antant hatalmak által létrehozott utódállamokban 1918-28: a magyar képzőművészeti alkotások tömegét – legalább 120 művet – rombolták le vagy alakították eredeti jelentésük ellenkezőjére. Különösen a polgári jogokat törvényesítő 1848/49-hez kapcsolódó emlékműveket pusztították, melynek törvényei (jobbágyfölszabadítás, közteherviselés, stb.) nemzeti egyenjogúságot adtak a betelepült nemzetiségeknek, akik történeti fölfogása az állandó és folyamatos magyar elnyomáson alapult. A trianoni béke nem adott jogot, hogy a kifogásolt, eltávolításra ítélt műveket Magyarország elszállítsa, s ezeket át- vagy eladni sem akarták. Magyarország tiltakozott a szoborrombolás ellen a Nemzetek Szövetségénél, eredménytelenül. Csupán Köllő Miklós (1861-1900) 1897. VI. 31: Segesvárt leleplezett Petőfi-szobrát sikerült Kiskunfélegyházára szállítani.

forrás: http://lexikon.katolikus.hu/S/szoborrombolás.html

1921. március 25-én lovakkal döntötték le a szobrot az éjszaka leple alatt. A polgármester visszaállíttatta a szobrot, de Nagykároly magyar lakossága nem élvezhette sokáig a szobor sértetlen látványát. A magyarok elleni támadásról tudósít a Brassói Lapok:

Galád merényletet követtek el a nagykárolyi Kossuth-szobor ellen. Fémfűrésszel megcsonkították Kallós Ede remek alkotását. Nagykároly városában ismeretlen tettesek nem követtek el kevesebbet, mint levágták a Duna Konföderáció legelső nagy utópistája szobrának fejét, a magyar szabadságharc vezérének, Kossuth Lajosnak. Egészen stílszerűen, tehát hogy éppen akkor, amikor a nagy magyar államférfiú elgondolásainak megvalósításait az idő és a körülmények kényszerítő parancsa szükségessé tette, néhány ismeretlen tettes merényletet követett el a nagykárolyi Kossuth-szobor ellen. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt a vandál merénylet. Vasárnap reggel ugyanis azt a kínos felfedezést tették a nagykárolyi városházán, hogy a csűr lakatolatlan ajtaja mögött a Kossuth-szobrot megcsonkították. (Brassói Lapok, 1932. IV. 20., 4. old.)

Nagykárolyban a Kossuth-szobornak még a talapzatát is szétrombolták. A nagykárolyi Kossuth-szobor alakját levették. A szobrot a városháza egyik üres termében helyezték el. A tetteseket máig sem sikerült kinyomozni. A szobor talpazata tegnap éjszakáig sértetlenül állott az eredeti helyén. Tegnap éjszaka újra csak ismeretlen tettesek, a jelek szerint kilenc fiatalember csákányokkal nekiestek a szobor talapzatának, és nemcsak a felírást, hanem magát a kőszobrot is szétverték. A város magyar lakossága izgalommal tárgyalja ezt az újabb támadást, és kíváncsian várja a nyomozás eredményét. (Brassói Lapok, 1933. V. 11., 2. old.)

1-es Számú Általános Iskola és a Petőfi Sándor emléktábla

Petőfi Sándor sorait vésték az Iskola falán lévő emléktáblába:

“Itt láttam én először
Kedves galambomat.
Itt láttam őt először
Ez ákácfák alatt.”

Petőfi Sándor: Ti ákácfák e kertben… Nagykároly, 1848. október 22.

no images were found

Az emléktáblát 2003-ban állíttatta az RMDSZ Petőfi és Szendrey Júlia találkozásának emlékére. Sajnos 2015-ben a román magyarellenesség célpontjává vált a tábla, és egy civil szervezet levetette a táblát arra hivatkozva, hogy nincsen felette román nyelvű megfelelő… Most, Petőfink sorai fölött megtalálható román nyelven is az emléktábla. 

Ugyan így járt a Kölcsey emléktábla is az egykori megyeháza falán.

Nagykárolyi volt piarista zárda

no images were found

Az 1892-ben a zárda a Károlyi család és Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök, valamint a katolikus hitközség támogatásával épült meg. Hatosztályos elemi iskolaként és árvaházként működött. Az árvaházat az 1948-as államosítása során az apácáknak el kellett hagyniuk. A 2004-es esztendőben tértek vissza az apácák Nagykárolyba, és 2007-ben megkapták az épületet használatra 49 évre. Ma már felújítva gyermekotthonként lát el nemes feladatot.

forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/visszanyeri-regi-szepseget-nagykarolyi-zarda

A svábok letelepedésének 300. évfordulójának emlékműve

no images were found

A letelepedő svábok nem csupán engedményeket kaptak, hanem az első években a nehézségekkel is szembe kellett nézzenek.
Gróf Károlyi Sándor távol tartózkodott szeretett feleségétől és otthonától, míg a Szatmári békekötés rá háruló kötelességeit teljesítette. Ez alatt az idő alatt feleségére, Barkóczy Krisztinára maradtak a feladatok. Az ő vállát nyomta a gazdaság, és a letelepedő svábok ügyeinek intézése. Kettejük levelezései jól mutatják miként élték meg ezeket az időket.

Barkóczy Krisztina férjének, Károlyi Sándornak írt egyik levelének részlete

“A svábok, úgy látom, jó dolgosok, a búzába állíték bennek. Nem hiszem, Szívem, magok úgy búsulnának életükön, mint én, mert soha meg nem foghatom, hol veszen kenyeret, akinek pínze nincs. Lehetetlen is meggazdagodni, mert temérdek a gyermeke nyavalyásoknak. Csak széltibe koldul, mondja az üdvözletet. Ha elég búzám volna, mindjárt csak alamizsnába is odaadnék egy asztagot. Igen szánom őket. A tejért csaknem meghalnak. nehéz a lelkemnek, hogy nem segíthetem úgy, amint kellenék, de valamennyi életünk van, sem hiszem, mind nekik adnók is, hogy megérnék vele. A munkás számtalan, s már mindenütt aratnak, semmi nem jut nekik, csak az enyimbül. Ha más üdőben jöttek volna, bizony, derék állapotjok lett volna.”

Nagykároly, 1712. július 14.
Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz: Kovács Ágnes

Károlyi Sándor feleségének írt egyik levelének részlete

“Repülnék, ha lehetne, de Szívem látod, nem magamért, hanem egész földért kelletik ide szenvednem s magadat is gyámoltalanul gondoskodtatnom, kiért még csak köszönetet sem reméllek.”

Károlyi Sándor levelei feleségéhez Szerkesztette: Kovács Ágnes, 1994.

Lovarda

1760 és 1670 között gróf Károlyi András lovardát építtetett, mely ma is működik. A nagykárolyi Equus lovasegyesület várja a lovaglás szerelmeseit, és a lovarda régi szénapadlásán szálláshelyeket vehetnünk igénybe, ha úticélunk Nagykároly.

no images were found

Károlyi víztorony

Romantikus stílusban épült a Károlyi víztorony 1888-ban. Borovszky Samu megemlíti könyvében a Károlyi-kastély parkjának részletezése során:

Egyik szegletében áll az úgynevezett “Víztorony”. A villanyáramot szolgáltatja a kastélynak és a vízvezetéket. Ugyanis a grófi család házilag kezelteti a villanyt. Hajdan nagy, híres sörház volt e torony helyén.

forrás: Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai

no images were found

Aranyszarvas fogadó

Az egykori városházát 1838-ben építette át gróf Károlyi György, hogy a Pesti élethez szokott felesége; Zichy Karolina kedvét lelje a leendő szálló mulatságaiban. Építészetét a károlyiakhoz többszörösen is köthető Ybl Miklós munkája tette kimagaslóvá. Petőfi Sándor, hogy részt vegyen a megyegyűlésen a nagykárolyi Aranyszarvas fogadóban szállt meg. A hely híres volt megyebáljairól, és egy ilyenen ismerkedett meg Petőfi Szendrey Júliával 1846. szeptember 8-án. A tánc közben Szendrey olyan hatással volt a költőre, hogy egy évvel később össze is házasodtak. Mézesheteiket Koltón töltötték a szintén a bálon megismert gróf Teleki Sándor a “vad gróf” kastélyában.

no images were found

Petőfi Sándor: Nagykárolyban

 

Hát e falak közt hangozának 
Nagy szavaid, oh Kölcsey?… 
Ti emberek, nem féltek: épen 
E szent helyet ily nagy mértékben 
Megszentségteleníteni? 

 

Nem féltek-e, hogy sírgödréből 
Kikél a megbántott halott? 
Hogy sírgödréből ide jő el, 
S – hogy hallgassatok – csontkezével 
Szorítja össze torkotok? 
 

Nem, ő a sírt el nem hagyandja; 
De lenn, sírjában, nem hiszem, 
Hogy könnyei ne omlanának 
Éretted, te az aljasságnak 
Sarába sűlyedt nemzetem! 
 

Mily szolgaság, milyen hizelgés! 
S mindig tovább mennek, tovább, 
S ki legszebben hizelg, az boldog. – 
Ha már kutyákká aljasodtok: 
Miért nem jártok négykézláb? 
 

Isten, küldd e helóta népre 
Földed legszörnyübb zsarnokát, 
Hadd kapjon érdeme dijába’ 
Kezére bilincset, nyakába 
Jármot, hátára kancsukát! 
 

Nagykároly, 1846. szeptember 7.

Petőfi Sándor szobor

no images were found

A szobor készítője Petrovits István 1994. március 13-án adta át munkáját.

Az alkotóról így szól Magyari Lajos:

“Meghatározhatja-e az ember sorsát felmenőitől örökölt neve? Igaz-e a híres latin szólás, miszerint: “nomen est omen?” Azaz: a neved a sorsod’? Petrovits István szobrászművész esetében szinte magát kínálja a lehetőség – sőt: kényszer! –, hogy eljátszadozzunk a gondolattal. Mert, ugyebár, a görög “petrosz”-ból, latin, majd szláv közvetítéssel valahogyan a “kő fiát” jelentené az ő családneve, s kell-e méltóbb, találóbb név ennél egy szobrásznak? Jó-jó mondhatjuk, híres névrokona is Petrovits volt eredetileg, mégsem lett szobrász, de lett kőkemény hitű és pengeéles jellemű poétája e világnak s a kis “eltérés” valóban a szabályt erősítheti.

Petrovits István – játszadozzunk tovább a szavakkal! – egy tömbből, egy törzsből szakított-faragott ember. Szálában, jellemében és művészetében egyaránt. S hogy szülőhelye, Kökös, egyetlen generáció alatt két olyan Európa-rangú művészt adott az erdélyi magyarságnak, mint Plugor és Petrovits.

Petrovits szobraiban kétszeresen is hitelesíti nevének hitelét: kompozícióinak súlyos tömbszerűségében és kiválasztott portréalanyai emberi, jellembéli kőkeménységében Petőfi és Bethlen, Báthory István és gróf Mikó Imre, Apor Vilmos és Szent László, Kelemen Didák és Benkő József, Berde Mózsa és Czetz János, Bartók Béla és Tamási Áron, Kőrösi Csoma Sándor, Szilágyi Domokos, Kós Károly, Jancsó Benedek és Szent György lovag mind-mind oly jellemek és szellemek, kik életüket tették rá, hogy szolgálhassák közösségüket. És az Embert. Petrovits választásai tehát nem véletlenszerűek, nem is a rendelés, a rendelők kényének alávetettek, de tudatosak, vívódásoktól hitelesítettek, hiszen csak azokról “szól”, kikről (kikkel) mondandója van, akikkel közösséget érez.”

Ady Endre és Márkus Ottília szobra

2017. november 18-án avatott szobrot Nagykároly a 140 éve született Ady Endrének, és a baráti köréhez tartozó Márkus Ottíliának. A mű elkészítésével Bíró Lajos szobrászművészt bízták meg. A cél az volt, hogy egy népszerű alkotás legyen, melynek elrendezése lehetővé teszi, hogy a meglátogatók együtt tudjanak fotózkodni vele.

no images were found

Ismeretségük Párizshoz köthető, ahol Márkus Ottília megismerkedett második férjével Bölöni Györggyel, és barátjával Ady Endrével. Bizalmi kapcsolatukat erősítette a hasonló eszme, és világnézetük. A festő, író, és műfordító Ottília támogatója volt az őszirózsás forradalomnak, valamint a tanácsköztársaságnak is. Ezek bukása után börtön várt rá egy rövid időre, majd Bécsbe, s ezt követően Párizsba költözött férjével.

Emléktábla Kaffka Margit Nagykároly híres írónőjének szülőházán

no images were found

FÉNYBEN

 

Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.

 

Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.

 

De ki töpreng édes tavaszi reggel

Fagyos pusztákon, hulló levelen, –
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen…

 

Kaffka Margit, 1901

Jászi Oszkár tábla

no images were found

Jászi Oszkár 1875. március 2-án született Nagykárolyban egy zsidó családban Jakubovits Oszkár néven. 1881-ben áttérve a református vallásra nevüket is megváltoztatták. Az általános és titkos választójogtól, és a földreformtól a szabadkőműves Jászi eljutott a magyar nemzet számára oly tragikus országfeldarabolás táptalaját szolgáló eszmékig a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tárca nélküli minisztereként.

 „Az anyanyelvükön élő és boldoguló népmilliók gazdagodása és kultúrája jogot és kenyeret adna nemcsak elmaradt nemzetiségeinknek, hanem az ipar, a műveltség és a szabadság nem is sejtett fokára emelné az egész magyar államot és biztosítaná függetlenségét minden külpolitikai komplikációval szemben”

A Magyarország feldarabolására készülő országok által a csak töredékében fellázított kisebbségek követeléseire Jászi autonómia jogokat ajánlott.

A szarajevói merénylet után így írt barátjának Adynak:

„Ha valami csoda nem jön, a világtörténelem legnagyobb katasztrófája előtt állunk.” 

Sajnos igaza lett, és egy nemzeti tragédia sorozatot indított el több hasonlóan gondolkodóval együtt.

2015. október 3-án Jászi Oszkár születésének 140. évfordulóján szülőházán Nagykárolyban emléktáblát avattak.

Kaffka Margit szobor

1999. június 13-án leleplezték a költő és író Kaffka Margit szobrát, mely Deák Árpád szobrász alkotása.

A “nagyon-nagy író-asszony” – Ady Endre szavaival élve – 1880. június 10-én született Nagykároly központjában a róla elnevezett Kaffka Margit utca 4. szám alatt. Gyermekéveinek első néhány évét jómódban töltötte, míg nem elveszítette édesapját. Ez után az ős-nemesi, polgári-értelmiségi felmenők ellenére hányattatottabb évek következtek.

Miskolcon tanult a Szatmári Irgalmas Nővérek Tanítóképző zárdájában, majd egy év tanítás után Budapesten szerezte meg a polgári tanári oklevelét. Kaffka Margitnak a Miskolci élet után a Budapesti hangulat, és légkör felszabadulás volt számára. Miskolcra visszatérve irodalom és gazdaságtan tanárként dolgozott, és ebben az időkben már a Nyugat című folyóirat első generációs munkatársai közé tartozott. Ekkor megnyílt számára az irodalmi élet. Első házassága nem sikerül, azonban a második férjével Bauer Ervinnel megtalálja a boldogságát, és egy kisfiúk is születik, kit versében “Lackó“-nak nevez (Kaffka Margit: Lackó, 1906.). Első regénye a Színek és évek 1912-ben jelent meg, melynek témája a lecsúszó dzsentrikkel és a női sorskérdésekkel foglalkozik.

Az I. világháború kitörésekor férjét besorozzák a frontra, és erre az időszakra jellemzőek a pacifista hangvételű versei (Kaffka Margit: Záporos, folytonos levél, 1914.). Az írónő lelkesen fogadja a forradalom hírét, azonban elkapja ő is a fertőző spanyolnáthát, és december 1-én gyermekével Lackóval mindketten a járvány áldozatává válnak.

no images were found

Károli Gáspár emlékmű

A reformáció 500. évfordulóján emlékművet avattak Károli Gáspár emlékére Nagykárolyban. Egy kőoszlopon a Biblia látható, s az oszlop hátoldalán a Bibliafordító arcképe kapott helyet, mely Bíró Lajos szobrászművész alkotása.

Károli Gáspár református lelkipásztor 1529 környékén látta meg a napvilágot Nagykároly szülötteként. Apjától a Radicsics családnevet örökölte, melyet szülővárosáról Károlyira változtatta, bár a protestánsok Károlinak emlegetik. A három részre szakadt Magyarország idején Biblia lefordítása magyar nyelvre nem csak vallási szempontokból volt jelentős, hanem a megmaradás egyik szükségessége is volt.

no images were found

12 érdekesség az első magyar nyelvű Bibliáról

1. A fordítás 1589. február 18-án kezdődött, és az első magyar nyelvű Biblia 1590. július 20-án készült el
2. Egyben vallási, nyelvi, és nyomdászati teljesítmény is a Könyv lefordítása
3. A Habsburg császártól nem kapta meg a cenzúra engedélyét
4. A fordítást Göncön végezte, de a nyomtatás Vizsolyon történt, ahova Károli segédje Szenczi Molnár Albert hordta át a kéziratokat
5. A nyomdászt Mantskovit Bálintnak hívták
6. A mecénás Rákóczi Zsigmond fejedelem volt
7. Rákóczi György fejedelem a hadjárataira is magával vitte Bibliáját, hogy erőt merítsen belőle
8. A nyomtatáshoz négy sajtógépet használtak, az egyik másolata megtalálható a Nyomdatörténeti múzeumban
9. A szükséges papírt Lengyelországból hozták, és Tokaji borral fizettek érte
10. Másfél év alatt 800 példányt nyomtattak belőle
11. Egy Vizsolyi Biblia 6 kg-ot nyom, és 2412 oldalt tartalmaz
12. 1991-ben és 2002-ben betörtek a vizsolyi templomba, hogy elrabolják a Bibliát

Kereskedelmi és Iparbank

A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbankot 1870-ben alapították.

no images were found

A volt vármegyeháza

Telkét gróf Károlyi Antal adományozta a vármegyének 1780. április 18-án. Azonban egy földrengés során megrongálódott, és az újjáépítés alatt a gyűlésezés az Arany-csillag fogadóban folyt, majd az udvari szárnyépületben. 1905-ben kívül-belül szecessziós elemekkel díszítették. Ujfalussy Amadil írónő így ír erről Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című könyvében:

“1905-ben új köntöst kapott az egyszerű, sima épület. Kivül-belül díszesebb lett. A szeczesszió divatos stiljét erőszakolták reá. A régi följárót hatásos lépcsőházzá alakították át. Nagy szerepe jutott benne – és épp úgy az oszlopos előcsarnokban is, a melybe a kapu-átjáróból magas üvegajtón lépünk be – a vörös márvány-utánzatnak. Stuccomunkával, aranyozással, sok czifrasággal, élénkszínű kályhával stb. látták el a nagytermet is. Hajdan csupán meszelt fala volt, a mit azonban kiváló egyének festett arczképei díszítettek. Ezek jórészt most is megvannak, sőt újakkal szaporodtak. Ott látjuk a királyt, királynét, Deákot, Kossuthot, Széchenyit, Batthyányit, Kölcseyt, gróf Károlyi Lászlót és gróf Károlyi Györgyöt.”

Itt dolgozott 1832-től főjegyzőként Kölcsey Ferenc.
Ezen a helyen mondta el Kölcsey A szatmári adózó nép állapotáról című beszédét 1830 környékén. 
Nagykárolyban hangzott el báró Wesselényi Miklós beszéde a császári abszolutizmus ellen 1834. decemberében, kinek védelmét Kölcsey fogalmazta meg a “Hűtlenségi perben“.
Itt játszódik Ady Endre Fölszállott a páva című verse.

Fölszállott a páva

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Szentlélek római katolikus templom és plébánia

no images were found

Ahogy nőtt a hívek száma, úgy vált szükségessé egy új plébánia létrehozása Nagykárolyban. A volt pénzügyigazgatóság épületét templommá, és szerzetes lakássá alakították. 1943-ban érkeztek meg a szerzetesek, de 1944-ben P. Semtey Gellért kivételével elmenekültek. Rövid ideig volt lehetősége P. Semteynek irányítania a plébániát, mert a háború végén Oroszországba hurcolták. Utódja a ferences szerzetes P. Vitéz Bernárd atya volt, akit a többi ferences társával együtt 1950-ben Désre hurcoltak. 1983-ban új lelkészi lakás épült, majd 2001 és 2003 között felépült az új templom, a régit pedig 2004-ben lebontották. Majd felépült a harangláb.

forrás: http://www.kalazanci.ro/nk_ii_esperesseg.html

Sir dr. Pánczél Zoltán Tibor afrikai vadászkiállítása a Károlyi-kastélyban

no images were found

Pánczél Zoltán 1959. május 31-én született Szatmárnémetiben. Édesanyja a nagykárolyi Nonn Margit. Dédapja Nonn Gyula, aki megalapította a nagykárolyi vadásztársaságot 1884-ben, melynek elnöke is volt. Pánczél Zoltán üzletemberként sokat tevékenykedett a magyarságért, emellett szabadidejében afrikai vadászatokra ment. 2009-ben kinevezték Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljának. A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend lovaggá ütötte és a rendi állam gazdasági miniszterévé választotta. A vadász 2013. január 28-i halála előtt felajánlotta trófeáit és fegyvergyűjteményét a Szatmár Megyei Múzeumnak letétbe, hogy a nagykárolyi Károlyi kastélyban állítsák ki.

Nonn Gyula

A vadász
1884-ben megalapította Nagykároly vadásztársaságát, melynek elnöke is volt.
Az építész
1889-ben a rendház déli szárnyát egy emelettel bővítette.
1891-ben végzett a nagykárolyi mesterrészi temető piarista sírboltjának építésével.
1897-megépítette Nonn a Mátészalkai Járásbíróság épületét.

forrás: A Nyíregyházi Törvényszék és az illetékességéhez tartozó járásbíróságok rövid története
Piarista diák 84. szám 2017. március: A piaristák nagykárolyi sírhelyéről 19. oldal

Nagykároly Református temploma

Ahogy már a római katolikus Kalazanci templom története során említésre került Károlyi Mihály a protestánsoknak adományozta a katolikus templomot, és csak később unokája Károlyi Sándor tudta visszaszerezni több dolog fejében.

A Mindenszentek templomért cserébe új oratóriumot kaptak a reformátusok 1723-ban. Harminc esztendő elteltével a hívek adományaiból helyére új templom épült, de ez ekkor még torony nélkül fogadta a híveket. Tornyát csak a Türelmi rendelet (1781. október 25.) után építhették fel 1793 és 1795 között. Egy évre rá bővítésbe fogtak, és Nagykároly egy nagyobb későbarokk stílusú református templommal büszkélkedhetett. 

forrás: Benedek Zoltán, A nagykárolyi Károli Gáspár református templom, Nagyvárad, 1998.

Károli Gáspár szobor a Református templomkertben

Deák Árpád alkotása – már az első magyar nyelvű Biblia fordítás szellemi érdemei halhatatlanságán túl – Károli Gáspár vonásait is elfelejthetetlenné tette. 

Deák Árpád interjú részlet a Károli szobor születéséről

(Deák Árpád szobrászművészt Szabó László lelkész kérdezte. Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/karoli-gaspar-es-vizsolyi-biblia)

Római Katolikus Elemi Iskola

A nagykárolyi kastély közelében áll a Római Katolikus Elemi Iskola épülete.

no images were found

Az Ecsedi-láp Lecsapoló Társaság

A feltárt leletek alapján a kőkorban is lakott Ecsedi-láp egykor sokszínű élővilága és különleges látványa számos irodalmi műben is megjelent. Megihlette Jókai Mórt, Ady Endrét és Móricz Zsigmondot is. Sajátos növény és állatvilága mellett az ember is része volt a lápi világnak. A terület mezőgazdaságra alkalmatlan volta miatt az ott élők főként kosár és gyékény fonással, csíkászattal, halászattal foglalkoztak.

De hogyan is alakult ki az Ecsedi-láp, és mi lett a sorsa?

Ahogy említettük már régóta lakja az ember a környéket. A várépítéssek korában az áthatolhatatlan mocsaras területek védelmet nyújtottak a külső támadásokkal szemben. Ezt kihasználva mesterséges elárasztással növelték a láp kiterjedését. Majd a 14. században a Báthoryak megépítették Ecsed várát, melyet ugyancsak mocsárral vettek körül.

“Hogy az Ecsedi lápon már a’ Magyarok bejövetelével erősség állott fenn, és Saruvárnak neveztetett, arról Béla Királynak levelesse bizonyságot tészen 21. tzik. és a’ helyét is az utóbbi várhoz közel I. Rész. §. 27. megírtuk.”

megj: Saruvárnak = Sárvárnak
forrás: Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye’ fekvése, törtn̄etei, és polgári esmérete, 2. kötet

A monda szerint egy hatalmas sárkány is élt az Ecsedi-lápban, melyet a Báthoryak őse Opos vitéz győzött le. Innen ered a nemesi család címere a három sárkányfoggal és a sárkánnyal. Nyírbátor történelmi sétányán átsétálva meg is tekinthetjük a szobrokkal felelevenített mondát, és a Báthoryak történetét.

Gróf Károlyi Ferenc megkezdte a láp lecsapolását egy 6 kilométer hosszú csatornával. A gróf halála utána a munkálatok megszakadtak. Mária Terézia 1774. június 6-án a gróf fiát gróf Károlyi Antalt nevezte ki a Szamos és az Ecsedi-láp szabályozásának királyi biztosává. Saját pénzét sem sajnálva megépítette a Kraszna vizét levezető csatornát. 1780-ban Károlyi Antal lemondott tisztségéről. 1781-ben Zimány Ferenc, Zanathy Antal és Mezeő Cyril elkészítette az első térképet a lápról. A nagy szárazság miatt 1863-ban két részre szakadt, és tűzvész is pusztította. Megalakult az Ecsedi láp-lecsapoló és Szamos balparti árvíz-levezető és belvíz-szabályozó társulat gróf Károlyi Tibor vezetésével 1894-ben. A lápot tápláló vizeket a Kraszna 66,45 km-es új medrével elvezették a Tiszába, a belvizeket szintén folyókba vezették, és a Kraszna jobb, illetve a Szamos bal partján töltéseket emeltek.

A hajdani vízi környezetből mára már termőföldek lettek, és csak helyenként lelhető fel mára az Ecsedi-láp egy-egy maradványa. Nyíregyházán a Vízügyi múzeumban számos dokumentummal és tárgyi emlékkel ismerkedhetünk meg ebből az időszakból. Többek között ki van állítva az Ecsedi láp lecsapoló és Szamos balpart ármentesítő- és belvízszabályozó társulat táblája is. A társulat egykori épülete ma Nagykároly rendőrkapitányságaként szolgál.

Kaplony a Károlyiak temetkezési helye

Nagykároly ősidők óta a Károlyiak központja volt, így a környék mecénásaiként tevékenykedve számos területen fellelhető nevük, ha a régió históriájában kutakodunk. A várostól 5 km-re észak-keleti irányban az egykori Ecsedi-láp peremén fekszik Kaplony, ahol a Károlyi család tagjai temetkeztek. Az Ybl Miklós által újjáépített Ferences templom kriptájában megtekinthetjük a díszes koporsókat, melyekben a neves család tagjai nyugszanak.

Nagykároly és a színjátszás

1907. október 5-én egy szombati estén avatták fel Nagykároly “Városi színházát”, melynek nézőterén ott ült a tervező, Kopeczek György műépítész is feleségével együtt. A nézők zaját, ami a színház belső kialakításának vizsgálgatásával járt a zenekar Hunyadi-nyitányának játéka törte meg. Utána Horváth Jenő római katolikus segédlelkész ünnepi prológja következett:

Horváth Jenő – Prológ (Első és utolsó versszak)

Tavasz virult fel a zord tereken,
Virág fakadt kemény sziklák között;
Öröm ragyog a művész lelkeken
S az érző szív ma bokrétát kötött!
Mert áll a ház, megnyílt ma csarnoka:
Hideg kövekből — élő épület!
S mosolyg le róla lelkünk mosolya,
S derült szivekben ég a hevület!…

Menyasszonyi ajakkal itt van im
És zeng a múzsa… Hogy lüktet szive!
Szerelmetek itt égjen ajkain,
És szivetek legyen mindig hive…
És szívjatok emlőiből erőt,
S fogadjátok örömmel csarnokát,
És járjátok e zöld, e dús mezőt,
S magyarrá, nagygyá teszszük a hazát.

„Mikor pedig a zenekar rázendített nemzeti imánkra, a Hymnusra s a 7-800 főnyi közönség felemelkedett helyéről, hogy állva hallgassa meg az egész színi személyzet által énekelt imát, kevés szem maradt szárazon. Oly ünnepélyes momentum volt ez s annyira megható, hogy a jelenvoltak egyhamar elfelejteni nem fogják.”

A megnyitó darab Herczegh Ferencz Dériné ifjasszony című vígjátéka volt. A nagysikerű előadás után a közönség nagy része átvonult a „Magyar Király” étterembe, ahol a városi színi-bizottság látta vendégül az idegen notabilitásokat [kitűnőség, előkelőség, főember]. A vacsorán elhangzott pohárköszöntők zárták a nagykárolyi Városi Színház megnyitóját. Másnap délután Nagykároly színházrajongó közönsége Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámáját tekinthette meg ifjúsági előadásban, este pedig megismételték a Dériné ifjasszonyt.

A kommunizmus évei alatt a vörös szemeket szúró „arisztokratikus” kinézetű épületet átalakították tönkre téve ezzel statikáját és az akusztikai kiválóságát. Idővel annyit romlott az állapota, hogy életveszélyesnek minősítették, és bezárták a színházat. Idővel sor került a felújításra is, mellyel 2016. márciusára végeztek.Többek között visszaállították a páholyt és tűzvédelmi berendezéseket is beépítettek.

forrás: Nagykároly és Vidéke, 1907. október 10.

Nagykároly és a selyemhernyó tenyésztés

A magyarországi selyemhernyó tenyésztést az 1840-es években érte el a csúcspontját. Meghonosítói a reformkori politikusok: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Bezerédj István voltak. Az ország területének 4/5-e megfelelő volt az eperfák (az Alföldön eperfa, Dunántúlon, Felvidéken és Szlavóniában szederfának nevezték) számára. Nagykároly számára is kiváló jövedelemforrásnak számított. Lássuk a tenyésztők mérlegét az 1906-os évből:

• A tenyésztők száma 34
• 356 kg selyemgubót termeltek összesen
• Összesen 671 korona volt a bevétel
• Egy tenyésztő átlagos jövedelme 19 korona volt
• A legnagyobb keresetet Benkő Ferencz nagykárolyi lakos érte el 82 koronával

Az 1906-os évben Nagykárolyban összesen 700 darab szederfa pusztult ki, mely az ágazat tönkremenetelét eredményezte volna, ha gróf Károlyi István meg nem engedi szedreskertjében a lombszedést. Visszaugorva egészen 1840-ig, amikor is Nagykároly gróf Károlyi György támogatásával létrehozta a szegények házát azzal a céllal, hogy felszámolják a koldulást. A 45 főre létrehozott intézményben a szegények tollfosztást, fonás-szövést, szösztépést és a fentebb ismertetett selyemhernyó-tenyésztést is végezték. Károlyi vállalta, hogy évente 100 forinttal támogatja az intézetet.

forrás: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez I–II. Írta: Takáts Rózsa Megjelent a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei c. periodikában 1992/1994. 163–194. pp.
Fazekas Rózsa: Károlyi György és Nagykároly

Teszteld a tudásod a Nagykároly-kvízben!

Közeli településekért látogasd meg a Térképet!