Szent Mihály templom
A Szent Mihály plébánia és II. József domborműve
A Szent Mihály templommal szemben található épület a plébánia lak. A bejárat fölötti 1550-es évszám az épület építésére utal. Falán egy dombormű is látható, mely II. József a “kalapos király” látogatásának emlékét őrzi.
Az 1773-as évben II. József, a dicsőséges római császár és a magyar királyság megkoronázott társuralkodója, miközben Erdélyt megszemlélte, június hó 25-ik napjától a 27-ig 44 órát ebben a házban töltött, midőn a kolozsvári egyháznak altorjai Benkő Mihály fehérvári kanonok volt a plébánosa.
forrás: Szabadság – Kőre jegyzett kolozsvári história (8.)
Kolozsvári kalauz 1894.
Mátyás király lovasszobra
Kolozsvár Fő terén a Szent Mihály templom előtt egy bástyáról néz le ránk Hunyadi Mátyás lovasszobra. A nagyszerű diadalmasságot nem csak a ló, és az emberalakok testtartása mutatja a mögöttük tudott történelem után, hanem a Fadrusz János szobrászművész által készített remekmű gipsz modellje az 1900-ad párizsi világkiállításon megnyerte az első díjat olyan kiváló magyar mesteremberek között, mint Zala György, vagy Strobl Alajos. Kolozsváron a díjnyertes szobrot 1902-ben állították fel, mellyel Fadrusz nemzeti szobrászként vált híressé. A szoborcsoport szereplői Hunyadi Mátyás és a fekete sereg alakjai: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István és Báthory István. Időről időre felébred a magyarellenesség, és azon túl, hogy Mátyás román származásúként van beállítva a szobrot is eltávolítanák. Ennek eddig a szobor világhíre és a magyarok kitartása volt az akadály. Érdekesség, hogy az alkotóját Kolozsvár a Fő tér 20. számú lakóházában látta vendégül az alkotói időszakban.
“A ‘rovásírás’ elnevezést a XX. század elején Tar Mihály, aki juhász õseitõl
Friedrich Klára: “Mély titkú rovással…” 9. oldal
tanulta és Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás szobor alkotója adta
régi írásunknak, mellyel tökéletesen kifejezték fába róható, kõbe
véshetõ, papírra egyaránt írható jellegét.”
“… Látnoki szemmel nézem a jövőt… Mily perspektiva! … Látom jönni az időt, mikor iskoláinkban tanítani fogják gyermekeinket őseink betűrendszerére. Az építőművészet (magyar) stilusát megrekonstruálják lelkes mestereink és a középületek homlokán rovásirásban fogjuk olvasni egy-egy intézet rendeltetését. Mert hiszen az idegenre nézve nem egészen mindegy-e, hogy a magyar szöveg minemű betűvel van a ház homlokára irva, holott érteni úgy sem érti, de legalább látja őseinknek legsajátabb kezeirását. Ellenben minden magyar büszkén fönnlobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott fölirást és magyarázni, hogy őseink évezredek óta… ezekkel a betűkkel irtak… És ez a mienk volt, mi föntartottuk és föntartjuk immár mindörökre a magunkénak, magyarnak.”
Fadrusz János
A Kolozsváron született Hunyadi Mátyás királyunk szülőháza és emléktáblája
A házon elhelyezett emléktábla az 1887-ben Kolozsvárra látogató Ferenc József adományából készült. Az avató ünnepségen jelen volt Jókai Mór regényíró, és Orbán Balázs író, néprajzkutató is.
Ebben a házban született 1443. márcz. 27-én
Mátyás
Az igazságos
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia
Szülőházát a nagy király kegyeletből
minden teher alól fölmentette
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem.
E ház kiváltáságát megerősítette
I. Ferencz József apostoli királyunk.
1887 szeptember 23-án látogatásával megtisztelte
És kegyes adománynyal gondoskodott
Hogy örök emlékezetül megjelöltessék
A kegyelet és tisztelet legnagyobb fiának
Szülőházára tétetett a tulajdonos
Kolozsvár szabad királyi városa
MDCCCLXXXVIII
Zala Gy
Zala Gy: Zala György Szobrászművész
A lelkész, reneszánsz író, műfordító és Kolozsváron könyvnyomtatással is foglalkozó Heltai Gáspár által tudjuk a következőket Mátyás születéséről:
[Szilágyi Erzsébet] “szűlé pedig Mátyást Colosvárott Erdélben, mikoron írnának Christus urunknak születése után 1443 bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakor. Mert az Erzsébet asszony akkor Colosvárott szállott vala, jövén Szilágyból, egy szőlőműves gazdag embernél, ki lakik vala az Ó-várban, egyenest arczól mikoron bemennek az Ó-várban, egy kőházban. És az ember szász vala. Annál marada szálláson az Erzsébet asszony a szűlésnek utánna egy néhány esztendeig. És ott vitték a fiát, Mátyást legelőször is az oskolába. Hogy annak utánna magyar királylyá lőn Mátyás, nagyon megajándékozá a gazdát és jeles szabadsággal meglátogatá. Mostan is a vas ajtókon és az vas táblákon rajta vagyon az Mátyás király czímere, az arany gyűrűs holló. És örök emlékezetre magajándékozá a várast is igen nagy és jeles privilegiummal és szabadsággal.”
Erdélyi Múzeum XVIII. kötet 1901. VII. füzet. Dr. Szádeczky Lajos – Mátyás király születési háza.
Heltai a Mátyás által adományozott kiváltságlevelet félreérthette a befogadó szász származását illetően, melyet az uralkodó 1467. szeptember 28-án adott. Ugyan is még akkor a ház tulajdonosa a szász Kolb István apósa volt; Méhffi Jakab.
“a királyi méltósághoz illő dolog születési házát és helyét kegyadományokkal és kiváltságokkal ellátni. Mi is azért némelyek közbenjárására Kolb István kolozsvári polgár érdekében, tekintetbe vévén az ő apósa, néhai Méhffi Jakab hűséges szolgálatait, az ő érdemeiért amazt megjutalmazni akarván, azt a kőházat, mely a kolozsvári Ó-várban az új várossal szemben áll, melytől keletre egy útcza van, melyen a Boldogságos szűz ó-vári kolostorához járnak, nyugotra pedig szomszédja Veres Antal háza és a mely házban jelenleg Kolb István lakik, minden tartozékaival u. m. szőlőkkel, szántóföldekkel, rétekkel minden adófizetéstől és közteherviseléstől mentessé tesszük; úgyszintén magát Kolb Istvánt, feleségét Orsolya asszonyt, és Margitot, a Méhffi Jakab leányait és minden ivadékaikat felmentjük minden adódó a ház és annak tartozékai után.”
Erdélyi Múzeum XVIII. kötet 1901. VII. füzet. Dr. Szádeczky Lajos – Mátyás király születési háza.
Báthori István Elméleti Líceum
Babes-Bolyai Tudományegyetem
Farkas utcai református templom
A templomot János testvér építette, és valószínű, hogy ő, vagy hozzá közel álló építészek építették a szegedi alsóvárosi templomot, és a nyírbátori református templomot is.
Sárkányölő Szent György szobra
A farkas utcai Kőszínház emléktáblája
“Ezen a helyen kőszínház állt, a magyar színjátszás első állandó erdélyi otthona. E tábla állíttatott 1992-ben, a “Színész Köztársaság” megalapításának 200. évfordulóján. Felavatva: 2012″
Kolozsvár látképe
Kolozsvári Református Kollégium
Babos-palota
Elián-palota
Kolozsvár-Hídelvei Református templom
Széki-palota
A Széki-palota Széki Miklós gyógyszerész megrendelésére épült. A tervezője Pecz Samu volt, kinek tervei alapján 1892-ben kezdődtek meg a munkálatok. A neogótikus palota az 1893-as év végére készült el. Az épületben több üzlet is helyet kapott, többek között a Hunyadi Mátyás névre elkeresztelt patika is, melyet Széki nyitott. Halála után (1912. február 19.) fia, dr. Széki Tibor vette át stafétát apja után. Miután ő Szegedre költözött tanítani a gyógyszertárat különböző neveken Lukács Ferenc vitte tovább.
Széki Miklós életének néhány részletét megismerhetjük a 70 évesen elhunyt gyógyszerész gyászjelentéséből a Nagybánya című folyóiratból.
Halálozás. Meghalt Kolozsváron egyik régi jó ismerősünk: Széki Miklós gyógyszerész. A megboldogult Nagybányán 1842-ben született, hol édesapja bányatanácsos volt és a hol elemi tanulmányait is végezte. Az egyetemet Budapesten végezte, honnan Kolozsvára jött. Innen több évi külföldi tanyulmányra Francziaországba és Sweiczba ment, honnan Wolf gyógyszerész meghívására, mint gyógytár szerelő Kolozsvárra ment. 1884-ben adományozta részére Kolozsvár törvényhatósági bizottsága a Széchenyi-téri gyógyszertárt, melyet munkásságával elsőrangú gyógyszertárrá tett. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra.
Nagybánya Társadalmi és szépirodalmi hetilap 1912. február hó 29. 9. szám
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!