Ahhoz, hogy sorra vegyük az ismereteket arról, hogy volt-e Ereklyés Országzászló Komáromszentpéteren először érdemes tisztázni mi is az az Ereklyés Országzászló Mozgalom.
A mozgalmat Urmánczy Nándor erdélyi politikus hirdette meg 1925-ben. A Magyarország embertelen megcsonkítására adott válasz gyorsan terjedt a magyar területeken. Majd a revíziók eredményeként lehetővé vált, hogy a korábban elcsatolt területeken is magyar zászló hirdesse a több, mint ezer éves egységünket. Az Ereklyés Országzászlók a történelmi Magyarország minden részéről összegyűjtött földet tartalmaztak.
1938. november 2-án meghozott bécsi döntés hatására az anyaországhoz visszakerült a Felvidék deli része, így ezen a területen is terjedni kezdtek az országzászlók.
“Ógyalla fényes keretek között avatta fel Országzászlóját, mely a felszabadult vidék bensőséges szentistvánnapi megnyilatkozása volt. A lobogókat a sárbogárdi magyar asszonyok MANSZ. csoportja adta és vitte el Ógyallára, Csányi László főszolgabíró szavai után az EONB. nevében vitéz Pólya Antal miniszteri tanácsos, tanácstag mondott lelkes avatóbeszédet, majd Iró Bálint közjegyző vette át az új Országzászlót. Több szavalat és énekszám hangzott el, majd a megjelent előkelőségekkel az élén a honvédség, hadirokkantak, frontharcosok és ifjúsági testületek hosszantartó diszmenete fejezte be az avatóünnepséget.”
/MOT/B. – 1939. augusztus 21. Magyar Országos Tudósító
A tudósításból kiderül, hogy ezen a napon avattak Országzászlót a felvidéki Pelsőcön is, ahova közel ötezer főnyi érdeklődő látogatott el.
Léva, Az országzászló felavatási ünnepélye
A Komáromi Lapok 1939. szeptember 16-án megjelent „A vármegyei közigazgatási bizottság ülése” című cikkből kiderül, hogy „Ógyallán és Tejfalun országzászlót avattak.”
Láthatjuk, hogy ez a régió is igyekezett minél több Országzászlót állítani. 1939. december 21-én a Komárom vármegyei kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Komáromszentpéter és Újgyalla Országzászlót állítsanak és belépjenek ez Ereklyés Országzászló nagybizottságába. Forrás: 1939. December 23. Utolsó ülését tartotta ez évben a vármegyei kisgyűlés
A következő forrás szerint a komáromi községi polgári fiúiskola 1939. március 15-i ünnepélyén Kossányi József is beszédet mondott.
“Az ünnepi beszédet Kossányi József mondta. Lelkes beszédben emlékezett meg a dicsőséges magyar szabadságharcról s annak halhatatlan szereplőit példaképül állítva az ifjúság elé, áldozatos hazaszeretetre buzdította őket.”
(Megjegyzendő, hogy Kossányi József alig pár hónapja érkezett haza a Bossányi pokolból.) A beszámolóból tudjuk, hogy a „fővárosi kollégák” az ünnepség után a cseh elnyomás éveiről érdeklődtek Vásárhelyi Károly iskolaigazgatótól, majd továbbutaztak Komáromszentpéterre az Országzászló avatásra. Forrás: Komáromi Lapok, 1939. március 18. A magyar szabadság ünnepe a közs. polg. fiúiskolában.
De akkor hogy is volt?
1939. március 18-án felavatták az Ereklyés Országzászlót Komáromszentpéteren, majd december 21-én a Komárom vármegyei kisgyűlés hozzájárulását adta? Ha ez így van, akkor Szentpéternek nem kellett messzire mennie hazaszeretetért.
Kicsit még keresgélve a következő felhívást találjuk, ami ezt alá is támasztja.
Párkány Országzászló
Nagymegyer Országzászló
Zselíz Országzászló
A digitális adatbázisokban nem találni fényképet vagy képeslapot arról, hogyan is nézhetett ki az országzászló Komáromszentpéteren. 84 évvel ez előtt – 1939-ben – avatták fel, így talán még élhetnek olyanok, akik esetleg látták, de leginkább hallhattak róla. Talán egy-egy fotó is rejtőzhet valamelyik fiókban az avatásról.
Kérjük, ha Ön tud valamit az említett országzászlóról, akkor lépjen velünk kapcsolatba, és mesélje el, hogy ez a történet igazán kerek legyen! Kapcsolat
Írta: Szabó János Zsolt