Tépe ismert története minimum az avar korig nyúlik vissza. A földjében talált kincseket “az Avar Kaganátus (567–828/895) egyik legfontosabb tárgyi emlékeként tartják számon a régészek“, melyeket a Kr. u. 547–556-os időszakra lehet datálni. Szentpéteri József összefoglalójából olvashatunk egy részletet, mely a tárgyak utáni nyomozást taglalja. Az idézet utáni hivatkozásra kattintva érdemes elolvasni a teljes beszámolót, mert igen érdekes.
“[…] 1911. december 19-én mesés kincset találtak. A telektulajdonos, Ujvári Gábor helyi gazda és két nagykorú fia az ölükbe hullott szerencsét titokban tartották. Az értékes tárgyakon egymás között megosztoztak, és ha az osztozkodás úgy kívánta, a leletek feldarabolásától sem riadtak vissza. A régiségek többségét rövid úton értékesítették, feltehetően orgazdák útján, akik minden bizonnyal beolvasztották a nemesfémeket. Csak a szerencsés véletlennek és talán a karácsonyi ünnepek közelségének volt köszönhető, hogy néhány darab mégiscsak a muzeológusok látókörébe került, amikor a családfő az arany- és ezüstholmik maradék részét megpróbálta eladni a falujához legközelebb eső nagyváros, Debrecen közismert óra- és ékszerboltjában. Az így ránk maradt leleteket hosszas huzavona után Budapestre szállították, az országos gyűjtőkörrel rendelkező Magyar Nemzeti Múzeum Népvándorlás Kori Gyűjteményét gazdagítva.”
forrás: Catastrum: 5. évfolyam, 1. szám | 2018 Szentpéteri József: Történelmi idők lenyomata: a tépei avar fejedelmi kincs
Református templom
Ahogy a 47-es főútról lefordulunk a Rákóczi utcára beérünk a falu központjába a református templomhoz. A műemlék épület 1635-ben épült, ám mai 700 férőhelyes formáját több átalakítás során nyerte el. Először 1745-ben, majd 1798-ban folytak rajta a munkálatok. Az utolsó átalakításnak az évszámát, az 1908-at őrzi a toronysüveg.
A dalárda
A református dalárda 1890 óta gazdagítja Tépe kulturális életét. Volt, hogy egyszerre negyvenen énekeltek együtt. A tollas, majd az árvalányhajjal tűzött bocskai sapkát viselték. 1955-ig rendszeresen énekeltek, aztán 1990-ig szünet következett, míg Szőllősi Olivér énektanár és iskolaigazgató újjá nem élesztette az énekkart. A hagyományokhoz híven magyar népdalokat, nótákat és hazafias dalokat hallhatunk tőluk.
forrás: tepe.hu A Dalárda története
Sírok a templomkertben
A református templom kertjében nyugszik Török István 1848/49-es honvéd tűzmester, aki született 1831. augusztus 15-én, és meghalt 1904. június 6-án. Mellette nyugszik felesége Kelemen Julianna.
Soltész Eszter (Nagy Pálné) református lelkész gyermekeivel, és Nagy Pál református lelkész.
Préposti kastély
A falut járva feltűnik egy díszes épület tornya. A manapság szociális otthonként működő intézmény az 1820-ban felépült nagyváradi káptalan Préposti kastélya. A barokk elemeket is magán bíró klasszicista stílusú műemlék jellegű épületet 2008-ban újították fel. Tépe varázsát jól mutatja a kastély kéményén otthont adó gólyafészek is.
Emléktáblák
Három emléktáblát helyeztek el a Tépei Önkormányzat épületének falán. Jobbról balra haladva az első az 1848/49-es tépei honvédek emléktáblája, a második az I. világháborús, és a harmadik a II. világháborús emléktábla a hősök neveivel.
Országzászló
A “megalkuvás nélküli magyar”
forrás: http://www.trianonmuzeum.hu/index.php?page=post&id=194
Az 1920. június 4-én igazságtalanul és megalázóan szétszaggatott Magyarország önmagával lett határos. Erre a szétszakítottságra adta meg a választ az örmény származású erdélyi politikus Urmánczy Nándor az Országzászló Mozgalom életre hívója 1925-ben. Az 1928. augusztus 20-án Budapesten a Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászlóval indult az országszerte elterjedté vált mozgalom. Állandó motívumként jelent meg a Trianon előtti utolsó középcímer, az “Így volt, így lesz!” felirat, a piros-fehér-zöldre festett árbócrúd, az esküre emelt kéz, a turulmadár, a kettős kereszt, vagy a Trianon kereszt. Az ereklyés országzászlóknál a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött földet helyeztek el.
1956-os kopjafa
“Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak.” Országszerte alakultak meg a forradalmi bizottságok, melyek célja és feladata volt: a forradalom célkitűzéseit érvényre juttatni, fenntartani a közbiztonságot és biztosítani a közügyek intézhetőségét.
A Tépei Forradalmi Bizottság tagjai:
Buka Antal
Fábián József
László Gábor
Szathmári Imre
Széll Kálmán
Szőllősi Barnabás
Szőllősi Olivér
Vadász Imre
Trianon emlékmű
“A víz szalad, de a kő marad!!!” Wass Albert
Magyarország trianoni megcsonkításának emlékére – áll az emlékkövön, melyre Nagy-Magyarország körvonalát festették fel.
Gombos Ferenc Tépe című bemutatófilmje
Közeli településekért látogasd meg a Térképet!