Ahogy a történelmet is igazságtalan kezek írják, úgy a feledés homályával is ugyanazon kezek fednek el hősöket, megmentőket. Olyanokat is, mint Sedivy László: az Embermentő.
Sedivy László a történelmi Magyarország területén született Szentendrén 1870. november 11-én református családban. Teológiai tanulmányait Pesten és Pápán végezte. Felvidékre kamocsai káplánként került, mely tevékenységet a komáromszentpéteri segédlelkészi feladatkör követte.
Az 1920-ban megkötött trianoni diktátum jól ismert következményei mellett a lelkekben olyan folyamatok indultak el, mint az ember-ember közötti gyűlölet, legitimizálva a dehumanizálást. Ezek az emberellenes bűnök, a kisebbségi jogok lábbal tiprásától, a lakosságcseréken, a kitelepítéseken át, a zsidók üldözésén keresztül a málenkij robotig terjedtek. A Csehszlovákiához került Felvidék református felekezete számára sem volt nehézségek nélküli a hatalomátvétel. Elég, ha a rimaszombati protestáns reálgimnáziumra gondolunk, melynek eredeti jellegét és küldetését a csehszlovák állam szüntette meg.
Munka a nyitrai lelkészség élén
A nyitrai református templom 1910-re épült meg, melyben az evangélikusok is istentiszteleteket tartottak. A templom fővédnöke Tisza István volt. Itt kezdte lelkészi pályafutását Sedivy László. A második világégés is kemény, embert próbáló éveket hoztak a csehszlovákiai kisebbségek számára.
A jó pásztor életét adja…
Sedivy László vállalása bőven elegendő lenne arra, hogy embersége révén az utókor nemcsak ismerje nevét, de rendszeresen meg is emlékezzen róla! A zsidóüldözések közepette 769 zsidót keresztelt át református vallásúra, bújtatta őket, időt vagy életet is nyerve ezáltal sokak számára. A csehszlovák állam kisebbségpolitikájába teljes mértékben beleillett az, hogy Sedivyt ezen tettéért kétszer is az illavai börtönbe zárja.
A börtönben kínzásokon, veréseken ment keresztül, melyeknek hatására egészségi állapota leromlott, ereje elhagyta.
Gróf Esterházy János közbenjárása Sedivy László ügyében
1942. novemberében Esterházy János a szlovákiai magyarság sérelmeiről ment tárgyalni Mach belügyminiszterrel. Mach hallani sem akart az Esterházy által sérelmezett ügyekről, folyton csak a magyarországi szlovák kisebbség sérelmei felé terelte a beszélgetést. A gróf rendíthetetlen volt, és közölte, hogy ő a magyar kisebbség ügyének a képviselője, ha Mach a szlovák kisebbség ügyével akar foglalkozni, akkor a magyar belügyminisztert kell keresse!
“Esterházy inszisztálására Mach mégis hajlandónak nyilatkozott három konkrét sérelmezett intézkedést megszüntetni, nevezetesen a Magyar Párt ügyrendjének jóváhagyását kilátásba helyezte; továbbá Esterházy előtt telefonon utasította a rendőrfőnököt, hogy a zsidókeresztelő Sedivy László nyitrai református lelkészt Illáváról haladéktalanul bocsássák szabadon. Végül közölte, hogy utasítást adott az aranyosmaróti járási főnöknek Fekete fényképész bevont iparengedélyének visszaadására.”
Esterházy János és a Szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945), KKI, Somorja 2014
De lássuk csak, ki is volt Alexander Mach!
Popély Gyula felvidéki történész a Magyar Nemzetnek a következőket említette meg a belügyminiszterről:
“Amikor Alexander Mach szlovák belügyminiszter tárgyalásán a szemére vetették, hogy mennyire kegyetlen tisztogató akciókat hajtott végre, azt felelte, hogy ő a zsidók kilencven százalékát magyarnak tekintette. Ezt enyhítő körülményként jegyezték fel – mondta”
Magyar Nemzet, 2020. X. 28. Magyar zsidókat hurcolt el, ezért nem ítélték halálra
… és tényleg életét adta a jó pásztor
Sedivy László megpróbáltatásai után 1944-ben szabadult az illavai börtőnből, hazatért és június 16-án meg is halt. A nyitrai temetőben nyugszik, sírkövén a következő felirat volt olvasható 1991-ig, míg vandálok meg nem rongálták sírkövét:
A jó pásztor életét adja a juhokért SEDIVY LÁSZLÓ
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei, Somorja 2010
a nyitrai református egyház megalapítója szül. 1870 megh. 1944
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, hitet megtartottam.
Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, kik vágyva várják az ő megjelenését.
Pál II. levele Timoth. 4. rész 7-8 vers
Azonban napjainkban a név, és csupán a fenti idézet egy része olvasható Sedivy László – az Embermentő – sírkövén, mely vajmi keveset árul el arról, hogy valójában ki is nyugszik a kő alatt…
Érdekességként közzé tesszük a 707-es sorszámú keresztlevelet, mely Spitzer Judita Eva megkeresztelését bizonyítja.
Források:
A Hét. 1992. április 18. Besütött a nap
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) – Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Irodalmi Szemle 1958-2021 2011/6 / ARC / Lacza Tihamér: Életfogytig szolgálatban (esszé Koncsol Lászlóról)
A Hét. 1992. december 04. A jó pásztor életét adja…